Egy nemzetközi tudóscsoport olyan mesterséges intelligencia alapú eszközt fejlesztett ki, ami az ismert szennyvízmintavételezés alapján azt is képes kimutatni, hogy a COVID mennyivel növeli meg a kórházi ellátásra szorulók számát.
A munka járványügyi jellege ellenére a tanulmányt nem egy orvostudományi intézet, hanem a Sydney-i Technológiai Egyetem (UTS) és annak két mérnöke, Qilin Wang professzor, illetve Dr. Xuan Li vezette. Az UNSW Sydney, a Delft-i Műszaki Egyetem és a Morgan Állami Egyetem munkatársaival együtt az Egyesült Államok 159 megyéjének szennyvízadatait tanulmányozták, és ezzel mindjárt közel 100 millió amerikai lakóterületét lefedő vizsgálatot hajtottak vége. Az adatokat később összevetették az illetékességi területen működő kórházak betegfelvételi adataival, hogy kidolgozzanak egy AI-alapú előrejelző modellt. A munkát az Ausztrál Kutatási Tanács és az Ausztrál Tudományos Akadémia támogatta.
A Nature Communications című folyóiratban megjelent tanulmányról szólva Dr. Li felidézte, hogy a doktori disszertációja „a betonkorrózió csökkentését célzó csatornatervezéssel” foglalkozott, és az ehhez szükséges megfigyeléseket éppen a pandémia idején végezte. A COVID-19 megfékezésére tett világméretű erőfeszítéseket látva arra jutott, hogy
a mérnöki feladat mellett azt is érdemes lenne megfigyelni, hogy a víruskoncentráció milyen összefüggéseket mutat a későbbi kórházi ellátások adataival. Ezek óriási számítások, amelyeket érdemes volt a mesterséges intelligenciára bízni.
„A jelenlegi előrejelzési módszerek a COVID-19 laboratóriumi vizsgálatán vagy önvizsgálaton és az ezekből készülő jelentésen alapulnak, de ez a gyakorlat viszont ragadja meg a tünetmentes eseteket, és sok ország el is távolodik miatta a szigorú vizsgálati követelményektől” – fejtegette. Wang professzor egyetért kollégájával abban, hogy a szennyvíz gazdag adatforrás, ám úgy véli, napjainkban még nem aknázzák ki teljes mértékben a benne rejlő lehetőségeket. A mesterséges intelligencia alapú modellezés szerinte nagyon költséghatékony korai előrejelző rendszer alapja lehet, hiszen
lehetővé teszi a közegészségügyi szakemberek számára, hogy felkészültebben kezeljék a világjárványhullámokat, illetve hatékonyabban osszák el a korlátozott egészségügyi forrásokat.
„A szennyvízfigyelést már számos ország végzi, de csak arra használják, hogy ellenőrizzék: a COVID vírus jelen van-e egy-egy adott régióban, és ebből próbálják nagyjából megbecsülni, hogy a terhelés várhatóan növekszik, vagy csökken. Mi mesterséges intelligenciát használtunk arra, hogy az adatokban lévő mintákat és változásokat kiszűrjük, majd ezekből tanulva pontosítsuk az előrejelzéseket – magyarázta Wang. A kórházi betegfelvételeket befolyásoló változók közé tartozik az állami politika, az oltási arány és az időjárás miatt változó magatartás is. A létrehozott modell mindezzel számol, így pontosan megjósolhatja a COVID-19 okozta kórházi felvételi igényeket.”
Gábor János
Főoldali kép: Freepik
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.