Szennyvízből jósolja meg az AI, hogy hány covidos kerül kórházba

Szennyvízből jósolja meg az AI, hogy hány covidos kerül kórházba
2023. 08. 03., 17:45

Egy nemzetközi tudóscsoport olyan mesterséges intelligencia alapú eszközt fejlesztett ki, ami az ismert szennyvízmintavételezés alapján azt is képes kimutatni, hogy a COVID mennyivel növeli meg a kórházi ellátásra szorulók számát.

A munka járványügyi jellege ellenére a tanulmányt nem egy orvostudományi intézet, hanem a Sydney-i Technológiai Egyetem (UTS) és annak két mérnöke, Qilin Wang professzor, illetve Dr. Xuan Li vezette. Az UNSW Sydney, a Delft-i Műszaki Egyetem és a Morgan Állami Egyetem munkatársaival együtt az Egyesült Államok 159 megyéjének szennyvízadatait tanulmányozták, és ezzel mindjárt közel 100 millió amerikai lakóterületét lefedő vizsgálatot hajtottak vége. Az adatokat később összevetették az illetékességi területen működő kórházak betegfelvételi adataival, hogy kidolgozzanak egy AI-alapú előrejelző modellt. A munkát az Ausztrál Kutatási Tanács és az Ausztrál Tudományos Akadémia támogatta.

A Nature Communications című folyóiratban megjelent tanulmányról szólva Dr. Li felidézte, hogy a doktori disszertációja „a betonkorrózió csökkentését célzó csatornatervezéssel” foglalkozott, és az ehhez szükséges megfigyeléseket éppen a pandémia idején végezte. A COVID-19 megfékezésére tett világméretű erőfeszítéseket látva arra jutott, hogy

a mérnöki feladat mellett azt is érdemes lenne megfigyelni, hogy a víruskoncentráció milyen összefüggéseket mutat a későbbi kórházi ellátások adataival. Ezek óriási számítások, amelyeket érdemes volt a mesterséges intelligenciára bízni.

„A jelenlegi előrejelzési módszerek a COVID-19 laboratóriumi vizsgálatán vagy önvizsgálaton és az ezekből készülő jelentésen alapulnak, de ez a gyakorlat viszont ragadja meg a tünetmentes eseteket, és sok ország el is távolodik miatta a szigorú vizsgálati követelményektől” – fejtegette. Wang professzor egyetért kollégájával abban, hogy a szennyvíz gazdag adatforrás, ám úgy véli, napjainkban még nem aknázzák ki teljes mértékben a benne rejlő lehetőségeket. A mesterséges intelligencia alapú modellezés szerinte nagyon költséghatékony korai előrejelző rendszer alapja lehet, hiszen

lehetővé teszi a közegészségügyi szakemberek számára, hogy felkészültebben kezeljék a világjárványhullámokat, illetve hatékonyabban osszák el a korlátozott egészségügyi forrásokat.

„A szennyvízfigyelést már számos ország végzi, de csak arra használják, hogy ellenőrizzék: a COVID vírus jelen van-e egy-egy adott régióban, és ebből próbálják nagyjából megbecsülni, hogy a terhelés várhatóan növekszik, vagy csökken. Mi mesterséges intelligenciát használtunk arra, hogy az adatokban lévő mintákat és változásokat kiszűrjük, majd ezekből tanulva pontosítsuk az előrejelzéseket – magyarázta Wang. A kórházi betegfelvételeket befolyásoló változók közé tartozik az állami politika, az oltási arány és az időjárás miatt változó magatartás is. A létrehozott modell mindezzel számol, így pontosan megjósolhatja a COVID-19 okozta kórházi felvételi igényeket.”

Gábor János

Főoldali kép: Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 21., 14:15
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.
2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS