PwC Global Digital Trust Insights: Katasztrofális kibertámadásokhoz vezethet a generatív mesterséges intelligencia terjedése

2023. 10. 19., 16:19

27 százalékról 36 százalékra emelkedett azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek 1 millió dollárt meghaladó értékű adatvédelmi incidenst tapasztaltak az elmúlt egy évben, ennek ellenére a cégek több mint egyharmada nem tett kockázatkezelési erőfeszítéseket, és csak minden negyedik vállalat javította kiberrezilienciáját. A generatív mesterséges intelligencia terjedése tovább nehezítheti a támadások elleni védekezést, a válaszadók több mint fele szerint alkalmazása katasztrofális kibertámadásokhoz vezethet a jövőben, és ezek kivédésére az üzleti vezetők többsége nincs felkészülve – derül ki a PwC idei Global Digital Trust Insights felméréséből.

A kibertámadások által okozott kár tovább nőtt, különösen az egészségügyi ágazatban

A PwC 71 ország 3800 üzleti és technológiai vezetőjének körében végzett felmérése rámutat, hogy az információbiztonsági incidenseket elszenvedő vállalkozások száma tovább nőtt az elmúlt egy évben. A támadások az egészségügyi ágazat szereplőit érintették leginkább. A káros kibertámadások globálisan átlagosan 4,4 millió dolláros kárt okoztak a vállalkozásoknak, míg az egészségügyi ágazatban ez a költség 25 százalékkal magasabb – 5,3 millió dollár volt. A vizsgált időszakban az egészségügyi szervezetek válaszadóinak közel fele (47 százalék) számolt be 1 millió dolláros vagy azt meghaladó értékű adatvédelmi incidensről. A többi szektor esetében ez az arány: technológiai, média és telekommunikáció 43 százalék, pénzügyi szolgáltatók 38 százalék, energiaszektor 37 százalék, ipar- és autógyártás 33 százalék, kiskereskedelem 28 százalék.

Mesterséges intelligencia: egyszerre áldás és átok

Az üzleti és a technológiai vezetők körében egyre nagyobb aggodalomra ad okot a kiberbiztonsággal kapcsolatban a generatív mesterséges intelligencia (MI) elterjedése, hiszen alkalmazásával többek között jobban célozhatóak és sokkal hihetőbbé tehetőek a munkavállalókat célzó átverések. A generatív mesterséges intelligencia olyan technológia, amely múltbeli adatokra támaszkodva hoz létre újat legyen szó szövegről, képről, videóról, kódról stb. Az informatikai szakemberek számára intő jel, hogy a válaszadók 52 százaléka szerint a generatív MI katasztrofális kibertámadásokhoz vezethet a következő 12 hónapban. Ugyanakkor az is elgondolkodtató, hogy tízből közel nyolc válaszadó (77 százalék) kívánja a generatív MI-t etikus és felelősségteljes módon használni.

Miközben látják a kockázatait, a vezetők háromnegyede kifejezetten érdeklődik a generatív mesterséges intelligenciában rejlő üzletfejlesztési lehetőségek iránt: 77 százalékuk egyetértett azzal, hogy a következő három éven belül segíteni fogja szervezetüket új üzletágak kialakításában, míg 75 százalékuk szerint az alkalmazottak produktivitását fogják növelni a következő 12 hónapban.

„A vezetők technológiába vetett hite nem alaptalan, hiszen a generatív MI kiválóan alkalmas egy kiberincidensről - különböző rendszerekből és forrásokból származó - nagy mennyiségű adat szintetizálására, ezzel segítve a vezetőket a történtek megértésében, azaz egy incidens felismerésére és gyors elemzésére is kitűnően alkalmazható. A generatív MI képes arra is, hogy könnyen érthető nyelvezettel mutassa be az összetett fenyegetéseket, tanácsot adjon a megelőzési és megoldási stratégiákkal kapcsolatban, valamint segítséget nyújtson az incidensek kivizsgálásában” – emelte ki Durojaiye Péter, a PwC magyarországi és közép-kelet-európai kibervédelmi csoportjának, valamint az EMEA régió Cybersecurity Impact Centerének vezetője.

A vállalatok jelentős része nem ismeri és nem elemzi a kiberkockázatokat

Az éghajlatváltozással kapcsolatos természeti katasztrófák számának folyamatos növekedése, a Covid-19-világjárvány szűnni nem akaró hatásai és a növekvő egyenlőtlenségek ellenére a megkérdezett vezetők a digitális technológiát a legfontosabb kockázatok közé sorolták a következő 12 hónapra nézve.

Ugyanakkor a három legfontosabb kiberfenyegetés - a felhőhöz kapcsolódó kockázatok, a csatlakoztatott eszközök elleni támadások, valamint a hackelés és kiszivárogtatás - ellenére a vállalatok több mint egyharmada nem tett kockázatkezelési erőfeszítéseket, és csak minden negyedik vállalat javította kiberrezilienciáját az elmúlt 12 hónapban.

A szervezeteknek mindössze két százaléka optimalizálja és fejleszti folyamatosan a kibertámadásokkal szembeni ellenállóképességét valamennyi területen. Egy másik megdöbbentő eredmény, hogy a megkérdezett vezetők több mint 40 százaléka nem érti a feltörekvő technológiák, például a virtuális környezeti eszközök, a generatív MI, a vállalati blokklánc, a kvantum-számítástechnika és a kiterjesztett valóság jelentette kiberkockázatokat.

„A szervezeteknek fel kell ismerniük, hogy a jövő technológiáinak alkalmazása nem csak üzleti előnyt hozhat, hanem új kockázatokat is jelent, ezért ezek elemzése és kezelése kiemelten fontos a sikeres bevezetéshez. Például az MI széleskörű alkalmazásához figyelembe kell venni a hagyományos biztonsági és adatvédelmi kockázatok mellett a tanulási folyamattal és bemeneti adatokkal kapcsolatos kibervédelmi és üzleti kockázatokat is. Ugyanígy egy virtuális környezetben új értelmet nyer a személyes adatvédelem a nagyfokú biometrikus adatfeldolgozás révén, ami szintén túlmutat a korábbi adatvédelmi gyakorlaton” – összegezte Gyimesi Csaba, a PwC Magyarország kibervédelmi csoportjának igazgatója.

Mit nyerhetnek a cégek a kiberbiztonsági gyakorlatok bevezetésével?

A vállalatok csak kevesebb mint egyharmada alkalmazza folyamatosan és konzekvensen a legfontosabb kiberbiztonsági gyakorlatokat, holott ez kulcsfontosságú az incidensek elleni védekezésben. A felmérés szerint a kutatásban résztvevő cégek mindössze 5 százaléka rendelkezik információbiztonsági gyakorlatokat következetesen alkalmazó kiberbiztonsági csapatokkal – ők a digitális bizalom letéteményesei.

Ezek a szervezetek kisebb értékű kibertámadásokat szenvedtek el a vizsgált időszakban, mint azok a vállalatok, akik nem alkalmazzák rendszeresen az információbiztonsági gyakorlatokat: míg az összes szervezet 36 százalékát érte 1 millió dolláros kárt meghaladó kibertámadás, ez az arány a digitális bizalom letéteményesei esetében csak 29 százalék.

„A gyakorlatok nem csak a tudatosságot és így a megelőzést segítik elő nagymértékben, de a begyakorolt reagálási tervek mentén sokkal hatékonyabban kezelik a bekövetkező incidenseket is” – tette hozzá Gyimesi Csaba.

A szóban forgó cégek a többi válaszadóhoz képest pozitívabban látják a generatív MI lehetséges hatását is, szerintük
– új üzletágakat fog kialakítani (49 százalék, szemben az összes válaszadó 33 százalékával);
– generatív MI-alapú eszközöket fognak használni a kibervédelemhez (44 százalék, szemben az összes válaszadó 27 százalékával);
– kevésbé valószínű, hogy a generatív mesterséges intelligencia katasztrofális kibertámadásokhoz fog vezetni (33 százalék, szemben az összes válaszadó 22 százalékával);
– nem várható, hogy a generatív MI-alapú eszközöket a vonatkozó belső szabályzatok bevezetése előtt alkalmazni fogják.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS