Pokoli drága, mégis a jövő számítógépe lehet az Apple Vison Pro

Pokoli drága, mégis a jövő számítógépe lehet az Apple Vison Pro
2024. 01. 22., 16:10

Sokkoló árcímkéje ellenére óriási durranásnak ígérkezik az Apple virtuális valóság headsetje, ami a következő években átalakíthatja azt, ahogy ma gondolunk az IT-eszközökre, ugyanis a Vision Pro több, mint egy VR-tartalmat megjelenítő kijelző. Önálló számítógép, amit sokan értékelnek, hiszen bombasztikus előrendelési hullám indult érte.

Már csak napok kérdése és az első felhasználók kézbe vehetik az iPhone sikergyártójának, az Apple-nek a legújabb eszközét, ami a vállalat első AR/VR-headsetje. A kiterjesztett és virtuális (avagy: kevert) valóság szemüveg még úgy is iszonyatos sikert aratott az előrendelők körében, hogy az alapára 3500 dollár, vagyis 1,2–1,3 millió forint. A drágább iMac-ekkel nagyjából megegyező árfolyam olyannyira nem riasztotta vissza a felhasználókat, hogy az előrendelés megnyitását követő 10-20 perc alatt elkapkodták a felkínált készletet. A kézbesítések február 2-án indulnak, egyelőre csak az Egyesült Államokban.

Azok, akik az első raktári darabokra nem csaptak le időben, hónapokkal tovább kénytelenek várni a Vison Projukra: a rendeléseket ezt követően március-áprilisnál hamarabb nem tudja teljesíteni az Apple, ami ezzel jól el is intézte, hogy még nagyobb hisztéria alakuljon ki a méregdrága AR/VR headset körül. A limitált készlet egyébként nem lehetett óriási: Min-Chi Kuo elismert elemző úgy számol, 160-180 ezer egység talált gazdára az előrendelés nyitóhétvégéjén, és idén félmillió darab simán piacra kerülhet belőle. A kínai szakoldalak információira ugye azért érdemes alapozni, mert a Vison Prok – hasonlóan a legújabb iPhone szériához – 60 százalékban Kínában készülnek. Bár a példányszám egyelőre nem eget rengető (és így nem akkora szó rövid idő alatt eljutni a készlethiányig), az eszköz iránti érdeklődés jelentős: a kínaiak szerint 2024-ben akár egymillió, 2025-ben viszont már tízmillió darab készülhet az Apple AR/VR-szemüvegéből.

Az Apple szó szerint mindent beleadott

Az Apple Vision Pro egy olyan prémium eszköz, ami ötvözi a kiterjesztett valóság és a virtuális valóság technológiáit. A gyártó jó hírű M2 chipje hajtja, nyolcmagos CPU-val, tízmagos GPU-val és 16 GB egyesített memóriával. Mindezek mellett egy új R1 chippel is rendelkezik, ami 12 kamera, öt érzékelő és hat mikrofon bemenetét dolgozza fel, hogy valósághű és érzékeny tartalmakat hozzon létre.

A headset kettős mikro-OLED kijelzővel bír, ami több mint 23 millió képpontot kezel, 92 százalékos lefedettséggel, DCI-P3 színtérben. Támogatja a 90 Hz-es, 96 Hz-es és 100 Hz-es frissítési sebességet, valamint a 24 fps és 30 fps sebességű videolejátszást. Két fő kamerával, hat környezetet figyelő, nyomkövető kamerával, négy szemkövető kamerával, egy TrueDepth kamerával, egy LiDAR szkennerrel, négy inerciális mérőegységgel, egy villódzásérzékelővel és egy környezeti fényérzékelővel vértezték fel, és hat mikrofoncsoport is megbújik benne.

A tekintélyes felszereltség ellenére (ami gyakorlatilag egyenértékűvé teszi a képességeit az Apple személyi számítógépeivel) a tömege 600-650 gramm, vagyis a Light Seal és a fejpánt konfigurációjától függően sem nehezebb egy iPhone 15 3–4-szeresénél. Ezt persze azzal éri el, hogy a felhasználónak nem nyugszik a nyakán még az akkumulátor is, ami (elemes VR-szemüvegektől szokatlan módon) külső alkatrész. Ez önmagában 353 grammot nyom és nem túl acélos, 2-2,5 órás üzemidőt biztosít a Vision Pronak. A készülék tárhelye hasonló lépcsőkben érhető majd el, mint az iPhone-ok esetében: 256 GB-os, 512 GB-os és 1 TB-os érkezik belőle.

 

Ha lesz annyira paradigmaváltó, mint anno az iPhone, az Apple Vision Pro nagy változást hozhat az IT-piacon, megváltoztatva mindazt, ahogy ma gondolunk egy PC-re. A számítógép hagyományosan házból, kijelzőből, billentyűzetből és más perifériákból áll össze, de a Vison Pro mindezeket egyetlen AR/VR eszközben egyesíti és tovább is fejleszti. Kézi gesztusokkal, szemmozgással és hangutasításokkal is vezérelhető. Az integrált Optic ID-val íriszalapú biometrikus hitelesítéssel teszi biztonságossá a használatát, és támogatja az AirPlay-t, hogy a felhasználók a rajta végzett feladatokat vagy lejátszott tartalmakat kompatibilis külső (nem csak Apple) eszközökre tükrözzék. Ehhez persze rendelkezik Wi-Fi 6, Bluetooth 5.3, HDR10 támogatással, Spatial Audio dinamikus fejkövetéssel és még sok minden mással.

Gábor János

Főoldali kép: Apple

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS