Nobel-díjas közgazdász: vigyázat, az AI eljön a STEM munkákért

Nobel-díjas közgazdász: vigyázat, az AI eljön a STEM munkákért
2024. 01. 03., 15:10

Több nemzetközi gazdasági lap is szemlézte a Nobel-díjas Christopher Pissarides interjúját, amiben a professzor kifejti, hogy a mesterséges intelligenciát fejlesztő mérnökök a saját karrierjüknek ássák a sírt. Nem is javasolja többé a STEM tanulmányokat a fiataloknak.

Sir Christopher Pissarides Nobel-díjas munkaerő-piaci közgazdász óva intette a fiatalabb generációkat attól, hogy természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai (STEM) tantárgyak tanulmányozásába fogjanak, mondván, a mesterséges intelligencia által uralt világban az „empatikus” és kreatív készségek fognak felvirágozni. A London School of Economics közgazdászprofesszora szerint az egyes informatikai munkakörökben dolgozók azt kockáztatják, hogy „saját pusztulásuk magvait” vetik el a mesterséges intelligencia fejlesztésével, hiszen az AI éppen ezeket a munkaköröket veszi majd át a jövőben – idézi a szakembert például a Bloomberg.

Bár Pissarides alapvetően optimista a mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt általános hatását illetően, aggodalmát fejezte ki azokkal kapcsolatban, akik STEM-tantárgyakat tanulnak, és azt remélik, hogy a technológiai fejlődés nyomába eredhetnek. Felhívta rá a figyelmet, hogy a STEM-ismeretek iránti kereslet gyors növekedése ellenére jelenleg a hagyományosabb, személyes készségeket igénylő munkakörök, például a vendéglátás és az egészségügy dominál a munkaerőpiacon, ami a közeljövőben is hasonló tendenciákat fog mutatni.

„A most szükséges készségek: az adatok összegyűjtése, összevetése, fejlesztése és felhasználása a mesterséges intelligencia következő fázisának kifejlesztéséhez, vagy ami még fontosabb, hogy a mesterséges intelligencia jobban alkalmazhatóvá váljon a munkahelyeken, elavulttá válnak, mert az AI fogja elvégezni a munkát - mondta Pissarides. Annak ellenére, hogy növekedést látunk, még mindig nincs annyi munka, mint amennyire szükség lehet ahhoz, hogy mindazoknak a diplomásoknak, akik STEM-szakmával jönnek ki, mert ezt akarják csinálni, legyen állásuk.”

A STEM-tantárgyak, például az informatika népszerűsége az elmúlt években fellendült, mivel a diákok azt remélik, hogy ezzel jobban alkalmazhatók lesznek a munka világában. A mesterséges intelligencia gyors térnyerése átalakíthatja a munkavállalók számára szükséges készségeket, mivel egyes feladatokat és szerepeket elavulttá tesz. Hosszú távon azonban a vezetői, kreatív és empatikus készségek, köztük a kommunikációs, ügyfélszolgálati és egészségügyi készségek továbbra is keresettek maradnak, mivel a technológia, különösen a mesterséges intelligencia által kevésbé helyettesíthetők – fejtegette a professzor.

„Amikor azt mondjuk, hogy a munkahelyek többsége olyan munkakör lesz, ami személyes gondoskodást, kommunikációt, jó szociális kapcsolatokat igényel, az emberek felsóhajthatnak, hogy ’Ó, Istenem, hát ez az, amire a jövőben számítanunk kell?’. Nem kellene lenéznünk ezeket a munkahelyeket” – figyelmeztetett Christopher Pissarides.

Gábor János

Főoldali kép: London School of Economics

MVM
Rovattámogató ...
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-07-14 13:20:00
A tulajdonjog olyan alapvető jelentőségű jogintézmény, amely nélkül manapság nem csak a gazdasági élet, hanem a magánszemélyek mindennapi élete is nehezen lenne elképzelhető. Ezért érdemes tisztában lenni az alapvető szabályaival. Mit tartalmaz és mi lehet a tulajdonjog tárgya? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS