Nagy áttörés előtt állhat a Neuralink, amelynek „Telepathy” fantázianévre hallgató agyimplantátumát hamarosan újabb, súlyosan mozgássérült páciens fejébe fogják beültetni. Az agy-gép interfész képes visszaadni a kommunikáció képességét és jelentősen feljavíthatja a lebénult betegek életminőségét.
A második humán beteg már júniusban megkaphatja a Neuralink implantátumát, miután az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatóság (FDA) jóváhagyta az elsőként beültetett chip továbbfejlesztett változatát – állítja a Wall Street Journal. Bár a lap értesülését eddig sem az FDA, sem Elon Musk biomérnöki cége nem erősítette meg, határozott cáfolat szintén nem érkezett tőlük. Mivel a forradalmi eljárás – amelynek keretében sebészrobot ültette be az első chipet a 29 éves Noland Arbaugh agyába – sikeresnek mondható, úgy tűnik, eljött az ideje a következő beavatkozásnak.
Az első beteg nyolc évvel ezelőtt, búvárbalesetben bénult le, válltól lefelé, de az innovációnak köszönhetően visszanyert valamit a korábbi képességeiből. A gondolatai segítségével kezdett el számítógépet irányítani, és ezzel a megoldással ma már rendszeresen sakkozik, videojátékozik – vagy éppen japán és francia nyelvleckéket vesz. A gerincvelő harántsérülésben (kvadriplégiában) szenvedő beteg és az implantátum remek együttműködése bíztató rajt volt, ám az ultravékony drótok egy hónap után részlegesen leváltak, ami a funkcionalitás elvesztését eredményezte. A Neuralinknek állítólag néhány szoftverfrissítéssel sikerült orvosolni az eszköz működését.
A Wall Street Journal egy Neuralinket ismerő forrástól és egy vállalati dokumentumból tudta meg, hogy a problémát a következő Telepátia drótjainak mélyebbre ágyazásával oldják meg. Ezzel kiküszöbölhető, hogy a drótok a természetes mozgások következtében elmozduljanak a helyükről. Az első implantátum 3-5 milliméter mélyen hatolt be Arbaugh agyába, míg a második iteráció már nyolc milliméteres mélységet céloz meg.
A jelentések szerint több mint 1000 kvadriplégiás beteg fejezte ki érdeklődését a Telepathy iránt és jelentkezett a Neuralink betegnyilvántartásába. A vállalat reméli, hogy az agyat a számítógéppel összekapcsoló technológiája egy napon lehetővé teszi lebénult emberek számára, hogy visszanyerjék az irányítást az életük felett, és újra képesek legyenek kommunikálni, dolgozni, szórakozni. Az emberkísérletek szakaszában lévő eszköz második éles próbája a Reuters szerint már idén júniusban elérkezik: akkor a következő beteg is megkapja a chipet.
A páciens agyába nyúló finom drótok regisztrálják az agy azon régiójának aktivitását, ami a szándékos mozgásokhoz kapcsolódik. Ezeket a jeleket az implantátum feldolgozza, és olyan jelekre fordítja le, amelyeket egy csatlakozó számítógép felhasználhat a képernyőn megjelenő tevékenységek elvégzésére.
A súlyos mozgássérültek számára érthető módon izgalmas kilátás, hogy egy agyi implantátum visszaadja az egyébként egészséges agynak a lehetőséget arra, hogy a világgal való interakcióra fizikai mozdulatok helyett gondolatokkal is képes legyen. De ez még nem minden: a vállalat szándékai között szerepel az is, hogy a Telepathy idővel felturbózza a kognitív emberi képességeket, amelyekkel különböző neurológiai betegségek (pl. ALS, Parkinson-kór) válnak kezelhetővé. A Neuralink azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy egy nap ennek az eszköznek a továbbfejlesztett változatával megvalósítható az ember és a mesterséges intelligencia közötti szimbiózis.
Főoldali kép: Neuralink
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.