Gyógyszerengedélyt kapott az agyba ültetett chip – Megkapja egy újabb páciens

Gyógyszerengedélyt kapott az agyba ültetett chip – Megkapja egy újabb páciens
Gábor János  |  2024. 05. 21., 13:10

Nagy áttörés előtt állhat a Neuralink, amelynek „Telepathy” fantázianévre hallgató agyimplantátumát hamarosan újabb, súlyosan mozgássérült páciens fejébe fogják beültetni. Az agy-gép interfész képes visszaadni a kommunikáció képességét és jelentősen feljavíthatja a lebénult betegek életminőségét.

A második humán beteg már júniusban megkaphatja a Neuralink implantátumát, miután az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatóság (FDA) jóváhagyta az elsőként beültetett chip továbbfejlesztett változatát – állítja a Wall Street Journal. Bár a lap értesülését eddig sem az FDA, sem Elon Musk biomérnöki cége nem erősítette meg, határozott cáfolat szintén nem érkezett tőlük. Mivel a forradalmi eljárás – amelynek keretében sebészrobot ültette be az első chipet a 29 éves Noland Arbaugh agyába – sikeresnek mondható, úgy tűnik, eljött az ideje a következő beavatkozásnak.

 

Az első beteg nyolc évvel ezelőtt, búvárbalesetben bénult le, válltól lefelé, de az innovációnak köszönhetően visszanyert valamit a korábbi képességeiből. A gondolatai segítségével kezdett el számítógépet irányítani, és ezzel a megoldással ma már rendszeresen sakkozik, videojátékozik – vagy éppen japán és francia nyelvleckéket vesz. A gerincvelő harántsérülésben (kvadriplégiában) szenvedő beteg és az implantátum remek együttműködése bíztató rajt volt, ám az ultravékony drótok egy hónap után részlegesen leváltak, ami a funkcionalitás elvesztését eredményezte. A Neuralinknek állítólag néhány szoftverfrissítéssel sikerült orvosolni az eszköz működését.

A Neuralink újabb chipet ültethet be

A Wall Street Journal egy Neuralinket ismerő forrástól és egy vállalati dokumentumból tudta meg, hogy a problémát a következő Telepátia drótjainak mélyebbre ágyazásával oldják meg. Ezzel kiküszöbölhető, hogy a drótok a természetes mozgások következtében elmozduljanak a helyükről. Az első implantátum 3-5 milliméter mélyen hatolt be Arbaugh agyába, míg a második iteráció már nyolc milliméteres mélységet céloz meg.

A jelentések szerint több mint 1000 kvadriplégiás beteg fejezte ki érdeklődését a Telepathy iránt és jelentkezett a Neuralink betegnyilvántartásába. A vállalat reméli, hogy az agyat a számítógéppel összekapcsoló technológiája egy napon lehetővé teszi lebénult emberek számára, hogy visszanyerjék az irányítást az életük felett, és újra képesek legyenek kommunikálni, dolgozni, szórakozni. Az emberkísérletek szakaszában lévő eszköz második éles próbája a Reuters szerint már idén júniusban elérkezik: akkor a következő beteg is megkapja a chipet.

Így működik, ezek a tervek

A páciens agyába nyúló finom drótok regisztrálják az agy azon régiójának aktivitását, ami a szándékos mozgásokhoz kapcsolódik. Ezeket a jeleket az implantátum feldolgozza, és olyan jelekre fordítja le, amelyeket egy csatlakozó számítógép felhasználhat a képernyőn megjelenő tevékenységek elvégzésére.

A súlyos mozgássérültek számára érthető módon izgalmas kilátás, hogy egy agyi implantátum visszaadja az egyébként egészséges agynak a lehetőséget arra, hogy a világgal való interakcióra fizikai mozdulatok helyett gondolatokkal is képes legyen. De ez még nem minden: a vállalat szándékai között szerepel az is, hogy a Telepathy idővel felturbózza a kognitív emberi képességeket, amelyekkel különböző neurológiai betegségek (pl. ALS, Parkinson-kór) válnak kezelhetővé. A Neuralink azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy egy nap ennek az eszköznek a továbbfejlesztett változatával megvalósítható az ember és a mesterséges intelligencia közötti szimbiózis.

Főoldali kép: Neuralink

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 18., 15:15
A K&H nagyvállalati növekedési index 2024. IV. negyedévi adatai alapján a nagyvállalatok közel 80 százaléka úgy számol, hogy meg tudja tartani dolgozóit a következő 12 hónapban, minden tízedik vállalatnál csökkenő létszámmal terveznek. A 10 milliárd forintos árbevételt meghaladó cégeknél a legpesszimistábbak, körükben a 15 százalékpontot is eléri a leépítéssel kalkulálók aránya.
2025-03-18 22:15:00
A Demján Sándor Program összes támogatási eleme elindult, a 8+1 akciópont azt szolgálja, hogy direkt vagy indirekt módon segítsük a kis- és középvállalkozásokat– mondta Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS