Gyógyszerengedélyt kapott az agyba ültetett chip – Megkapja egy újabb páciens

Gyógyszerengedélyt kapott az agyba ültetett chip – Megkapja egy újabb páciens
Gábor János  |  2024. 05. 21., 13:10

Nagy áttörés előtt állhat a Neuralink, amelynek „Telepathy” fantázianévre hallgató agyimplantátumát hamarosan újabb, súlyosan mozgássérült páciens fejébe fogják beültetni. Az agy-gép interfész képes visszaadni a kommunikáció képességét és jelentősen feljavíthatja a lebénult betegek életminőségét.

A második humán beteg már júniusban megkaphatja a Neuralink implantátumát, miután az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatóság (FDA) jóváhagyta az elsőként beültetett chip továbbfejlesztett változatát – állítja a Wall Street Journal. Bár a lap értesülését eddig sem az FDA, sem Elon Musk biomérnöki cége nem erősítette meg, határozott cáfolat szintén nem érkezett tőlük. Mivel a forradalmi eljárás – amelynek keretében sebészrobot ültette be az első chipet a 29 éves Noland Arbaugh agyába – sikeresnek mondható, úgy tűnik, eljött az ideje a következő beavatkozásnak.

 

Az első beteg nyolc évvel ezelőtt, búvárbalesetben bénult le, válltól lefelé, de az innovációnak köszönhetően visszanyert valamit a korábbi képességeiből. A gondolatai segítségével kezdett el számítógépet irányítani, és ezzel a megoldással ma már rendszeresen sakkozik, videojátékozik – vagy éppen japán és francia nyelvleckéket vesz. A gerincvelő harántsérülésben (kvadriplégiában) szenvedő beteg és az implantátum remek együttműködése bíztató rajt volt, ám az ultravékony drótok egy hónap után részlegesen leváltak, ami a funkcionalitás elvesztését eredményezte. A Neuralinknek állítólag néhány szoftverfrissítéssel sikerült orvosolni az eszköz működését.

A Neuralink újabb chipet ültethet be

A Wall Street Journal egy Neuralinket ismerő forrástól és egy vállalati dokumentumból tudta meg, hogy a problémát a következő Telepátia drótjainak mélyebbre ágyazásával oldják meg. Ezzel kiküszöbölhető, hogy a drótok a természetes mozgások következtében elmozduljanak a helyükről. Az első implantátum 3-5 milliméter mélyen hatolt be Arbaugh agyába, míg a második iteráció már nyolc milliméteres mélységet céloz meg.

A jelentések szerint több mint 1000 kvadriplégiás beteg fejezte ki érdeklődését a Telepathy iránt és jelentkezett a Neuralink betegnyilvántartásába. A vállalat reméli, hogy az agyat a számítógéppel összekapcsoló technológiája egy napon lehetővé teszi lebénult emberek számára, hogy visszanyerjék az irányítást az életük felett, és újra képesek legyenek kommunikálni, dolgozni, szórakozni. Az emberkísérletek szakaszában lévő eszköz második éles próbája a Reuters szerint már idén júniusban elérkezik: akkor a következő beteg is megkapja a chipet.

Így működik, ezek a tervek

A páciens agyába nyúló finom drótok regisztrálják az agy azon régiójának aktivitását, ami a szándékos mozgásokhoz kapcsolódik. Ezeket a jeleket az implantátum feldolgozza, és olyan jelekre fordítja le, amelyeket egy csatlakozó számítógép felhasználhat a képernyőn megjelenő tevékenységek elvégzésére.

A súlyos mozgássérültek számára érthető módon izgalmas kilátás, hogy egy agyi implantátum visszaadja az egyébként egészséges agynak a lehetőséget arra, hogy a világgal való interakcióra fizikai mozdulatok helyett gondolatokkal is képes legyen. De ez még nem minden: a vállalat szándékai között szerepel az is, hogy a Telepathy idővel felturbózza a kognitív emberi képességeket, amelyekkel különböző neurológiai betegségek (pl. ALS, Parkinson-kór) válnak kezelhetővé. A Neuralink azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy egy nap ennek az eszköznek a továbbfejlesztett változatával megvalósítható az ember és a mesterséges intelligencia közötti szimbiózis.

Főoldali kép: Neuralink

MVM
Rovattámogató ...
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-11 10:30:00
46 milliós forintos forgalmat tárt fel a NAV egy privát Facebook-csoportban, amelynek adminisztrátora márkás (Calvin Klein, Gucci, Nike stb.) ruhákat, kiegészítőket árult, csak éppen az adózásról „feledkezett meg” (adószáma sem volt).
2026-09-10 11:40:00
Szeptember 10-től „Pénztárgép Portál” néven érhető el a NAV korábbi KOBAK-portálja. Az új név egyértelműbben jelzi a felület szerepét: itt intézhetők az online és az e-pénztárgépekhez kapcsolódó ügyek és itt lehet kézzel teljesíteni a szeptember 1-jén elindult nyugtaadat-szolgáltatást is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS