Egy új riport szerint az AI már napjainkban is jelentős hatással van az energiaszektorra, ráadásul eddig a lehető legpozitívabb értelemben, ugyanis javítja a hatékonyságot, a fenntarthatóságot és a rugalmasságot.
A mesterséges intelligencia várhatóan növelni fogja a munkaerő termelékenységét, a munkával való elégedettséget és az új készségek iránti keresletet az egész energiaágazatban - derül ki a nyolcadik Global Energy Talent Index (GETI) felméréséből. A riport megállapításai némileg ellentétesek a közvélekedéssel, mely szerint az automatizálás kiváltja az emberi munkahelyeket. Az energetikai szakemberek 95 százaléka inkább arra számít, hogy az AI növelni fogja a humán (különösen technikai) készségek iránti keresletet, köztük például a programozással és szoftverfejlesztéssel, valamint olyan puha készségekkel, mint a kritikus gondolkodás és problémamegoldás vagy a kreativitás.
A GETI elkészítéséhez 149 különböző országban megkérdezett 12 ezer energiaipari szakember 92 százaléka úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia új, keresett készségek elsajátítására készteti majd őket, a kiberbiztonságtól a kreativitásig.
Az Airswift által készített jelentés szerint az energiaipari szakemberek 38 százaléka már használja a mesterséges intelligenciát, vagy hat hónapon belül elkezdi használni, és 82 százalékuk optimista a hatásával kapcsolatban. A legtöbben (74 százalék) úgy vélik, hogy az automatizálás növelni fogja a termelékenységüket, 60 százalék szerint javítja a karrierlehetőségeket és a munkával való elégedettséget, 54 százalék pedig még a munka és a magánélet egyensúlyának javulását is várja tőle. A szélesebb körű ágazati előnyökre vonatkozó kérdésre válaszolva 29 százalék arra számít, hogy a technológia serkenti a kutatás-fejlesztést és az innovációt, közben 28 százalékuk a termelés, a szolgáltatások és/vagy a megoldások optimalizálásának növekedését ugyancsak a várt hatások közé sorolja.
A munkavállalók arra is kitértek a kérdőíven, hogy mi lehet a mesterséges intelligencia nagyobb mértékű alkalmazásának legnagyobb akadálya. Szerintük elsősorban az, hogy nem világos, mely eszközök a legmegfelelőbbek a vállalatuk számára, és további gond, hogy nem történt elegendő beruházás AI területen.
„Az AI növeli a készségek iránti keresletet az energiaiparban – az adatbiztonságtól a szoftverfejlesztésig, minden területen. Eközben az ismétlődő, logikus feladatok automatizálása lehetőséget teremt az emberi készségek, például a kritikus gondolkodás és a kreativitás nagyobb mértékű használatára, és időt szabadít fel a szakemberek számára e készségek fejlesztésére – magyarázta az eredményeket Janette Marx, az Airswift vezérigazgatója. Azoknak az energetikai szakembereknek, akik elsajátítják ezeket az újonnan keresett készségeket, több karrierlehetőségük lesz. Az energetikai vállalatoknak a jövőre nézve is biztosítaniuk kell készségbázisukat azáltal, hogy a képzést úgy alakítják át, hogy az megfeleljen az újonnan felmerülő mesterséges intelligencia készséghiányoknak, miközben a tehetségeket külső iparágakból, például technológiai területekről toborozzák.”
A szakemberek a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű ágazati bevezetésének buktatói közé sorolják az emberi vagy személyes érintkezés hiányát (42 százalék), a képzés elmaradását, ami a helytelen használathoz vagy a gyenge elfogadáshoz vezet (33 százalék), valamint a kiberbiztonsági kockázatok lehetőségét (30 százalék).
Gábor János
Főoldali kép: GETI
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.