A mesterséges intelligencia átalakítja az energiapiacot – A folyamat már elkezdődött

A mesterséges intelligencia átalakítja az energiapiacot – A folyamat már elkezdődött
2024. 02. 13., 15:10

Egy új riport szerint az AI már napjainkban is jelentős hatással van az energiaszektorra, ráadásul eddig a lehető legpozitívabb értelemben, ugyanis javítja a hatékonyságot, a fenntarthatóságot és a rugalmasságot.

A mesterséges intelligencia várhatóan növelni fogja a munkaerő termelékenységét, a munkával való elégedettséget és az új készségek iránti keresletet az egész energiaágazatban - derül ki a nyolcadik Global Energy Talent Index (GETI) felméréséből. A riport megállapításai némileg ellentétesek a közvélekedéssel, mely szerint az automatizálás kiváltja az emberi munkahelyeket. Az energetikai szakemberek 95 százaléka inkább arra számít, hogy az AI növelni fogja a humán (különösen technikai) készségek iránti keresletet, köztük például a programozással és szoftverfejlesztéssel, valamint olyan puha készségekkel, mint a kritikus gondolkodás és problémamegoldás vagy a kreativitás.

A GETI elkészítéséhez 149 különböző országban megkérdezett 12 ezer energiaipari szakember 92 százaléka úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia új, keresett készségek elsajátítására készteti majd őket, a kiberbiztonságtól a kreativitásig.

Az Airswift által készített jelentés szerint az energiaipari szakemberek 38 százaléka már használja a mesterséges intelligenciát, vagy hat hónapon belül elkezdi használni, és 82 százalékuk optimista a hatásával kapcsolatban. A legtöbben (74 százalék) úgy vélik, hogy az automatizálás növelni fogja a termelékenységüket, 60 százalék szerint javítja a karrierlehetőségeket és a munkával való elégedettséget, 54 százalék pedig még a munka és a magánélet egyensúlyának javulását is várja tőle. A szélesebb körű ágazati előnyökre vonatkozó kérdésre válaszolva 29 százalék arra számít, hogy a technológia serkenti a kutatás-fejlesztést és az innovációt, közben 28 százalékuk a termelés, a szolgáltatások és/vagy a megoldások optimalizálásának növekedését ugyancsak a várt hatások közé sorolja.

A munkavállalók arra is kitértek a kérdőíven, hogy mi lehet a mesterséges intelligencia nagyobb mértékű alkalmazásának legnagyobb akadálya. Szerintük elsősorban az, hogy nem világos, mely eszközök a legmegfelelőbbek a vállalatuk számára, és további gond, hogy nem történt elegendő beruházás AI területen.

„Az AI növeli a készségek iránti keresletet az energiaiparban – az adatbiztonságtól a szoftverfejlesztésig, minden területen. Eközben az ismétlődő, logikus feladatok automatizálása lehetőséget teremt az emberi készségek, például a kritikus gondolkodás és a kreativitás nagyobb mértékű használatára, és időt szabadít fel a szakemberek számára e készségek fejlesztésére – magyarázta az eredményeket Janette Marx, az Airswift vezérigazgatója. Azoknak az energetikai szakembereknek, akik elsajátítják ezeket az újonnan keresett készségeket, több karrierlehetőségük lesz. Az energetikai vállalatoknak a jövőre nézve is biztosítaniuk kell készségbázisukat azáltal, hogy a képzést úgy alakítják át, hogy az megfeleljen az újonnan felmerülő mesterséges intelligencia készséghiányoknak, miközben a tehetségeket külső iparágakból, például technológiai területekről toborozzák.”

A szakemberek a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű ágazati bevezetésének buktatói közé sorolják az emberi vagy személyes érintkezés hiányát (42 százalék), a képzés elmaradását, ami a helytelen használathoz vagy a gyenge elfogadáshoz vezet (33 százalék), valamint a kiberbiztonsági kockázatok lehetőségét (30 százalék).

Gábor János

Főoldali kép: GETI

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS