Utolsó utáni esély a behajthatatlan követelések áfájának visszakérésére – Határidő: 2020. augusztus 10.

A visszatérítési kérelmek benyújtására nyitva álló határidő az Európai Bíróság tavaly októberben a Porr-ügyben hozott (C-292/19. számú) döntéséhez kapcsolódik – kezdi friss bejegyzését dr. Horváth Zoltán, az RSM Hungary adóüzletágának vezető tanácsadója. Az adózás rendjéről szóló törvény az áfa-visszatérítési kérelmek benyújtására nyitva álló – egyébként nem jogvesztő – 180 napos határidőt a döntés közzétételétől számítja. A korábbi - hatóságok által is elfogadott - jogértelmezés a döntés közzétételének a bírósági végzés kihirdetését tekintette és annak dátumától (2019. október 24-től) számította a 180 napos határidőt. Emiatt sok gazdálkodó igyekezett 2020. április 21-ig benyújtani Áfa-visszatéríttetési kérelmét az adóhatósághoz, nem kevesen azonban későn kaptak észbe és lecsúsztak az említett határidőről.

A megváltozott jogértelmezés alapján a 2016 előtti behajthatatlan követelések áfájának visszakérésére azonban még 2020. augusztus 10-ig van lehetőség!

Az új, a gazdálkodók számára kedvező jogértelmezés szerint, a közzététel nem az európai bírósági döntés kihirdetésével, hanem az Európai Unió Hivatalos lapjában történő megjelenésével azonos, ugyanis a jogvitában közvetlenül nem érintett harmadik felek ettől az időponttól kezdve szerezhettek tudomást a döntésről.  A Porr-ügy esetében az Európai Unió Hivatalos lapjában való megjelenés dátuma 2020. február 10.  Amennyiben innen számítjuk a 180 napos határidőt, úgy 2020. augusztus 10-ig még egy hónapjuk van az érintetteknek a 2015. december 31. előtt teljesített ügyletekből fakadó követelések áfájának visszatéríttetésére.

Kiket érint a behajthatatlan követelések áfa visszaigénylése kapcsán ez a lehetőség?

Mindazokat a gazdálkodókat, akik

• 2016. előtt teljesített termékértékes vagy szolgáltatásnyújtás kapcsán áfát hárítottak át számlájukban a vevőjükre, azonban az áfa fedezetéhez véglegesen nem jutottak hozzá és
• a pénzügyi rendezetlenség véglegességét megfelelő dokumentumokkal alá tudják támasztani, vagy legalábbis valószínűsíteni tudják, hogy nem jutottak (és nem is fognak hozzájutni) az ellenértékhez;
• önellenőrzés és bírságkockázat nélkül szeretné javítani a cash-flowját a visszatérített áfa és a kapcsolódó késedelmi kamat összegével,
• szerették volna 2020. április 21 -ig érvényesíteni a régi követeléseinek az áfáját, de bármilyen okból kifolyólag kicsúsztak a határidőből.

Miben különbözik az 2016. előtti követelések áfájának érvényesítésére vonatkozó eljárás a 2016. utáni követelésekre vonatkozó szabályozástól?

• Önellenőrzés helyett indokolt és megfelelő dokumentumokkal alátámasztott kérelmet kell benyújtani a NAV-hoz;  
• a jogosulatlan áfa-visszaigénylések kapcsán megszokott gyakorlattal ellentétben, a kérelem elutasítása esetén sem szabhat ki adóbírságot az adóhatóság;  
• nem kell megfelelni a 2020. január 1-től az Áfa törvényben szabályozott szigorú és összetett feltételrendszernek, így a kérelemben szabad bizonyítással lehet alátámasztani a követelés behajthatatlanságát;
• egzakt feltételrendszer hiányában, a 2016. előtti követelések kapcsán lehetőség nyílhat például: (i) magánszemély vevőkkel szemben fennálló behajthatatlan követelések áfájának, továbbá (ii) a faktorált követelések áfájának visszaigénylésére is, illetve (iii) nem kell eleve lemondani a nem független felek közötti ügyletek kapcsán felmerült és vevő által véglegesen meg nem finanszírozott áfa visszakéréséről sem stb.

Mi a helyzet behajthatatlan követelések áfájának elévülésével?

A 2016. előtti követelések között is vannak/lehetnek olyanok, amelyek tekintetében még nem telt le az adójogi elévülés mind a mai napig.  A régi követelések jelentős csoportja esetében azonban a legnagyobb ellenfél - egyúttal az adóhatósági elutasítás leginkább kézenfekvő hivatkozási alapja - az elévülés lehet.

Kulcsfontosságú tehát annak megítélése, hogy mely dátumot kell a követelés-elévülés kezdő időpontjának tekinteni:

• a követelés alapjául szolgáló ügylet teljesítési időpontját?
• a végleges behajthatatlanná válás időpontját?
• esetleg a visszatérítési igény megnyílásának időpontját?

Valamennyi fentiekben említett időpont mellett szólhatnak érvényes jogi érvek pro és kontra, azonban egyáltalán nem mindegy, hogy melyik kérdésre válaszolunk igennel és melyikre nemmel:

• amennyiben az első kérdésre mondunk igent, úgy viszonylag sok követelés áfájáról mondunk le; 
• amennyiben a második és harmadik kérdésre kísérlünk meg megalapozottan rábólintani, úgy egyre több és több követelés áfája kapcsán csillanhat fel a visszaigénylés reménye.

A fenti dilemmák megoldása és az esélyek reális mérlegelése érdekében forduljon bizalommal szakértőnkhöz – zárja írását dr. Horváth Zoltán.