Uniós irányelv segíti a vállalkozások szabad letelepedését

2021. 06. 24., 17:00

Megszűnés nélkül, jogi személyiségét megőrizve változtathat társasági formáján és helyezheti át a székhelyét is valamelyik uniós tagállamba egy magyar kft. vagy zrt. A lépésre egy tavaly óta hatályos uniós irányelv ad lehetőséget, amely jelentős újításokat hoz a társasági jogban. Az irányelvet legkésőbb 2023. január 31-től kell alkalmazni Magyarországon is.

Jelenleg, az irányelv alkalmazásáig két lehetőség áll azon gazdasági társaságok rendelkezésére, amelyek a székhelyüket egy másik tagállamba akarják áthelyezni. Az egyik megoldás, hogy a származási országban jogutód nélkül megszüntetik a vállalkozást, majd a fogadó tagállamban új társaságot alapítanak. A másik módszer az, hogy határon átnyúló beolvadással egyesül két cég. Ez utóbbi esetben egy új cég alapítása is szükséges lehet a fogadó országban, amelybe az székhelyét áthelyező cég beolvad.

„Az új irányelvre amiatt volt szükség, mert a letelepedés szabadsága értelmében egy gazdasági társaságnak is joga van átalakulni egy másik tagállamban elfogadott társasági formává, amennyiben az átalakulás megfelel a fogadó állam szabályainak. Az új irányelv megszünteti a fennálló korlátozásokat, de megfelelő védelmet nyújt az érdekelt felek, így különösen a munkavállalók, a hitelezők és a tagok számára is” – mondta dr. Szauter Ákos, a Deloitte Legal ügyvédi iroda ügyvédje.

A határon átnyúló átalakulásban nem vehetnek részt a végelszámolás alatt álló gazdasági társaságok, amelyeknél a vagyonfelosztás megkezdődött, illetve az irányelv átültetésekor a tagállamok dönthetnek úgy is, hogy bármely fizetésképtelenségi eljárás alatt álló gazdasági társaságot kizárnak az átalakulás lehetőségből. További feltétel, hogy a határon átnyúló átalakulást megelőzően az illetékes cégbíróságnak kell igazolnia, hogy a társaságok átalakulása, egyesülése vagy szétválása nem a munkavállalói jogok, társadalombiztosítási járulékfizetés, vagy az adófizetési kötelezettség kijátszását célozza. Az átalakuló társaság teljes vagyonával, szerződéseivel, jogaival és kötelezettségeivel az átalakulást követően a fogadó tagállamban bejegyzett átalakult társaság fog rendelkezni.

„Az irányelvet a tagállamoknak 2023. január 31-ig kell átültetniük a saját jogrendjükbe. Magyarországon erre eddig nem került sor, így a részletszabályok nem ismertek. Az irányelvben nem szerepel iránymutatás arra, hogy a határon átnyúló székhelyáthelyezésnek milyen adózási következményei vannak, így több kérdés is felmerülhet, főként a jövedelemadó kapcsán” – hívja fel a figyelmet Kocsis Gabriella, a Deloitte adóosztályának igazgatója.

A társasági adóról szóló magyar jogszabály szerint például jelenleg a jogutód nélküli megszűnés szabályait kell alkalmazni, ha egy adózó a székhelyét külföldre helyezi át, valamint adókötelezettség keletkezhet, ha egy adózó az üzletvezetése helyének áthelyezése miatt kerül ki a törvény hatálya alól. Kérdéses lehet az egyik tagállamban keletkezett elhatároltveszteség-állomány felhasználásának lehetősége is egy másik tagállamban az átalakulást követően, amely a befogadó tagállam belső szabályrendszerétől függ. A jelenleg hatályos magyar adószabályok szerint ugyanis nincs lehetőség Magyarországon a más országban keletkezett veszteség összegének az adóalapban történő érvényesítésére.

Érdemes tehát részletesen megvizsgálni, hogyan kell alkalmazni ezeket a szabályokat a határon átnyúló székhelyáthelyezés esetén, hacsak az irányelv magyarországi alkalmazásával párhuzamosan nem változnak az adójogszabályok is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-06-17 19:40:21
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ismételten kiállítóként vett részt a már harmadik alkalommal megrendezett üzleti eseményen, ahol olyan égető kérdésekre igyekeztek vállalkozások vezetői számára válaszokkal adni, mint a fenntarthatóság, finanszírozás, munkaerő-kölcsönzés és atipikus foglalkoztatási formák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS