Uniókonform a távközlési és kiskereskedelmi különadó, de jogellenes a Google reklámadó bírsága

2020. 03. 08., 09:30

Az Európai Bíróság több fontos magyar ügyben is ítéletet hirdetett a napokban, a magyar állam által egyes szektorokra kivetett különadók kapcsán.

Az Európai Bíróság fenntarthatónak ítélte a távközlési szektorra és a bolti kiskereskedelemre bevezetett, progresszív adókulcsokra épülő adókat, de az uniós joggal ellentétesnek tartja a NAV Google-ra kiszabott reklámadó bírságát – az eseteket Kiss Helga, az RSM Hungary adóüzletágának igazgatója összegezte friss bejegyzésében.

Összeegyeztethető az uniós joggal a távközlési adó és a kiskereskedelmi különadó?

Az Európai Bíróság 2020. március 3-án hirdetett ítéletet a Vodafone Magyarország és a Tesco-Global Áruházak ügyében. Előzetes döntéshozatal keretében azt vizsgálta, hogy a távközlési adó és a kiskereskedelmi különadó összeegyeztethetők-e az uniós joggal. (A Vodafone ügyben a 2011. április 1. és 2015. március 31. közötti időszak, a Tesco ügyben pedig a 2010. március 1. és 2013. február 28. közötti időszak volt a vizsgált periódus.)

A költségvetési bevételek biztosítása érdekében a magyar állam 2010-ben vezette be a szektorális különadókat. A távközlési vállalatokra és a kiskereskedelmi ágazatban működő vállalkozásokra kirótt különadókat az árbevétel arányában kellett megfizetni, progresszív kulcsok szerint. Az adó mértéke: 

  • az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék;
  • az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4,5 százalék;
  • az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után 6,5 százalék volt.

Az Európai Bíróság az érintett ügyekben a rendelkezésre álló statisztikák* alapján megállapította, hogy a szóban forgó adóévekben azok az adóalanyok, amelyek kizárólag a 0 százalékos adósávba estek, valamennyien magyarországi személyek tulajdonában álló adóalanyok voltak, míg a felső adósávokba eső adóalanyok többségükben más tagállambeli személyek tulajdonában álló adóalanyok voltak. Ily módon a különadó legnagyobb részét olyan adóalanyok viselték, amelyek más tagállambeli személyek tulajdonában álltak.

A Bíróság megerősítette, hogy a tagállamok főszabályként szabadon alakítják ki saját adórendszerüket és adószabályaikat. Az árbevételt terhelő progresszív adóztatás önmagában ezért nem kifogásolható.

Ugyanakkor a tagállami szabályozás nem valósíthat meg – közvetve vagy közvetlenül – hátrányos megkülönböztetést a más tagállami személyekkel, vállalkozásokkal szemben. A Bíróság rámutatott, hogy az, hogy az ügyek tárgyát képező különadók legnagyobb részét más tagállami tulajdonosokkal rendelkező magyar vállalkozások viselték, még nem jelenti azt, hogy hátrányos megkülönböztetés történt. A különadókkal érintett piacokon ugyanis, a piacok sajátosságaiból eredően, a külföldi vállalkozások leányvállalatai vannak túlsúlyban, akik következésképpen magasabb árbevételt érnek el. Az árbevétel olyan esetleges, sőt véletlenszerű mutatónak minősül, amelyre alapozott progresszív adóztatás közvetve sem alapoz meg hátrányos megkülönböztetést.

A távközlési adó ügyében a Bíróság azt is vizsgálta, hogy a távközlési különadó nem ellentétes-e az uniós áfairányelvben foglalt azon követelménnyel, mely szerint a tagállamok nem vezethetnek be a közös hozzáadott értékadó (áfa) jellemzőivel rendelkező más forgalmi típusú adót. A Bíróság ebben a körben arra hívta fel a figyelmet, hogy a távközlési különadó nem rendelkezik a közösségi áfa valamennyi alapvető jellemzőjével, így különösen nem terheli az értékesítési lánc valamennyi fázisát, és nem ad lehetőséget az értékesítési lánc korábbi szakaszaiban felszámított adó levonására. Emiatt a távközlési különadó nem sérti az uniós áfarendszer működését.

Ütközik az uniós joggal a Google-re kiszabott reklámadó bírság

Az Európa Bíróság a Google-re kiszabott reklámadó bírság ügyében kimondta, hogy a reklámadóhoz kapcsolódó szankciórendszer összeegyeztethetetlen az uniós joggal.

Az ügyben a magyar reklámadó törvény 2016-ban hatályos szabályait vizsgálták, melyek bejelentkezési kötelezettséget írtak elő a reklámadó hatálya alá tartozó tevékenységet folytató, külföldi illetőségű reklámszolgáltatókra (is). Az ír jog szerinti Google Ireland társaság Magyarországon reklámadó hatálya alá tartozó tevékenységet folytatott, de elmulasztotta ezen bejelentkezési kötelezettség teljesítését. Így a NAV első alkalommal 10 millió forint értékű mulasztási bírságot szabott ki a társaságra, majd néhány napon belül további mulasztási bírságot állapított meg, amelynek együttes összege elérte az 1 milliárd forintot.

Az Európai Bíróság első körben rögzítette, hogy nem ellentétes az uniós szabályozással (így különösen a szolgáltatásnyújtás szabadságával) az, hogy a külföldi szolgáltatókra a magyar szabályozás előírja a reklámadó hatálya alá történő bejelentkezés kötelezettségét. Ez pusztán egy adminisztratív követelmény, amely nem köti feltételekhez a magyarországi reklámközzétételi tevékenység folytatását, vagyis önmagában nem képezi a szolgáltatásnyújtás szabadságának akadályát.

A Bíróság ugyanakkor kifogásolta azt, hogy a külföldi szolgáltatóra a bejelentkezési kötelezettség elmulasztása miatt kiszabott - 1 milliárd forint értékű - mulasztási bírság jelentősen magasabb, mint amelyet a Magyarországon letelepedett reklámszolgáltatók bejelentkezési kötelezettségének elmulasztása esetén az adóhatóság alkalmazhat. Belföldi illetőségű reklámszolgáltatók esetében alapesetben ugyanis a szabályozás szerint 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság alkalmazható. Továbbá, a magyar adóalanyok esetén a kapcsolódó határidők is kevésbé szigorúak és lehetőség van észrevétel megtételére.

Az Európai Bíróság kimondta, hogy a szankciórendszerben alkalmazott bánásmódbeli különbség hátrányos megkülönböztetést képez, aránytalan, és egyértelműan sérti a szolgáltatásnyújtás szabadságának uniós alapelvét. A Bíróság hangsúlyozta, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadsága tiltja minden olyan nemzeti szabályozás alkalmazását, amely alkalmas arra, hogy a tagállamok közötti szolgáltatásnyújtást a tisztán egy tagállamon belüli szolgáltatásnyújtásnál nehezebbé tegye.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-18 21:10:59
A Budapesti Corvinus Egyetem közös kutatást indít az OPTEN-nel és a Grémium az Utódlásért Egyesülettel a hazai családi és nem családi tulajdonban lévő magánvállalatok professzionalizációjának feltérképezésére.
2024-03-18 20:10:44
Megszűnt az újraengedélyezési eljárás, és automatikusan határozatlan idejűvé vált az engedély minden olyan termésnövelő anyag esetében, amely 2024. január 1-én érvényes engedélyokirattal rendelkezett. Lényeges változás továbbá, hogy az idei évben gyártott tételeken már nem kötelező feltüntetni az engedély hatályát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS