Transzferárazás: gigabírságok és szigorítások

2022. 06. 27., 15:27

Két és félszeresére emelkedő mulasztási bírság, a társasági adóbevalláshoz kapcsolódó új transzferár adatszolgáltatási kötelezettség és változó adóalap korrekciós szabályok. A T/360 törvényjavaslat több ponton is érinteni fogja, és várhatóan tovább szigorítja majd a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó transzferár szabályokat – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.

Akár 10 millió forintos bírság transzferár dokumentáció miatt

A törvényjavaslat alapján a transzferár dokumentáció hiánya miatt kiszabható mulasztási bírság összege 2 millió forintról 5 millió forintra, az ismételt mulasztásé 4 millió forintról 10 millió forintra emelkedik. Ez önmagában is jelentős változás, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ez nem egy egyszeri bírság, hanem minden egyes hiányzó, vagyis nem dokumentált kapcsolt ügylet esetén külön-külön kiszabhatja az adóhatóság – kezdi friss bejegyzését Karczub János, az RSM Hungary adóüzletágának menedzsere.

Ha nem rendelkezünk transzferár nyilvántartással, esetleg határidő után készítettük el, vagy csak hiányosan, nem a magyar szabályoknak megfelelően készült el, akkor 2023-tól várhatóan jelentős összegű és többszörösen kiszabható bírsággal kell szembenéznünk.

Éppen ezért még nagyobb jelentősége lesz, hogy a vállalkozások határidőre elkészüljenek a magyar szabályoknak pontosan megfelelő fődokumentummal és helyi dokumentummal.

Új transzferár adatszolgáltatási kötelezettség

A kapcsolt vállalatok társasági adóbevallásának eddig is fontos része volt a transzferár vizsgálata, ezért a nyilvántartás elkészítésének a határideje megegyezett a társasági adóbevallás benyújtásának az időpontjával. Az adózóknak el kellett készíteniük, azonban nem kellett az adóbevallással együtt benyújtaniuk a szokásos piaci ár nyilvántartására szolgáló dokumentációt.

A tervezett jogszabály módosítás alapján a transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett adózók a társasági adóbevallásában a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben adatszolgáltatásra is kötelesek lesznek. Ennek a pontos tartalmát a transzferár rendelet határozza majd meg, de a vállalatoknak rögzíteniük kell majd az ügyleteikhez kapcsolódó szokásos piaci árat, a meghatározásához használt módszert, valamint az alátámasztó tényeket és körülményeket.

Magát a transzferár dokumentációt tehát továbbra sem kell felölteniük a vállalkozásoknak, azonban az adatszolgáltatáshoz elengedhetetlen lesz, hogy a nyilvántartás határidőre rendelkezésre álljon.

Kötelező interkvartilis tartomány

Adatbázisokból, vagy egyéb külső forrásból elérhető adatokból képzett árelemzések, vagy benchmark tanulmányok esetén eddig is előírás volt az interkvartilis tartomány figyelembe vétele, vagyis a minta elemszámainak legalacsonyabb 25%-a és a legmagasabb 25%-a kizárásra kerül, és a megmaradó középső minta szélső értékei tekinthetőek a szokásos piaci tartomány szélső értékeinek.

Ez alól kivételt jelentett eddig, ha a vizsgált elemszám kevesebb volt mint 30, az összehasonlító vállalatok száma nem érte el a 10-et, valamint a minta terjedelme nem érte el a 15 százalékpontot. Ilyen esetekben figyelembe lehetett venni az eredeti minta minimum-maximum értéke közötti ársávot, mint piaci tartományt.

A törvényjavaslat megszűnteti ezt a kivételt, és a továbbiakban minden esetben szükség lesz az interkvartilis használatára.

Transzferár kiigazítás a medián értékére

Amennyiben a kapcsolt vállalatok által alkalmazott ár nem esett bele a szokásos piaci ártartományba, a transzferár kiigazítást elegendő volt a szokásos piaci ártartomány legalsó, vagy legfelső értékére elvégezni, tekintettel arra, hogy a teljes piaci ártartomány minden eleme egyformán piacinak tekinthető, vagyis a kiigazítás pontját az adózó szabadon határozhatta meg a tartományon belül.

A tervezett módosítás azonban előírja, hogy amennyiben a kapcsolt ár a szokásos piaci tartományon kívül van, akkor főszabály szerint a mediánt kell szokásos piaci árként figyelembe venni, és a transzferár kiigazítást is erre az értékre kell elvégezni. Ez alól kivétel, ha az adózó igazolja, hogy a tartományon belül egy a mediántól eltérő érték felel meg a legjobban a vizsgált ügyletnek, amely esetben a medián helyett erre az értékre kell kiigazítani.

Amennyiben az alkalmazott ár beleesik a piaci ártartományba, nem lesz szükség transzferár korrekcióra.

Emelkedő APA díjak

A tervezett jogszabály módosítás érinti továbbá az előzetes ármegállapítási megállapodás (APA) díját. Az APA kérelem díja egyoldalú eljárás esetén 5 millió forintra, két- vagy többoldalú eljárás esetén 8 millió forintra emelkedik a jogszabály hatálybalépését követően.

 

A transzferárazásra vonatkozó szabályozás értelmezése, az előírásoknak megfelelő működés gyakran nehézséget okoz a vállalatok számára, ráadásul most a bírságkockázat is nagyot nőtt. Az RSM Hungary transzferár-szakértői a jogszabályoknak megfelelő transzferár nyilvántartások és benchmark tanulmányok elkészítésében nyújthatnak segítséget – zárja bejegyzését Karczub János.

Akár 10 millió forintos bírság transzferár dokumentáció miatt

A törvényjavaslat alapján a transzferár dokumentáció hiánya miatt kiszabható mulasztási bírság összege 2 millió forintról 5 millió forintra, az ismételt mulasztásé 4 millió forintról 10 millió forintra emelkedik. Ez önmagában is jelentős változás, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ez nem egy egyszeri bírság, hanem minden egyes hiányzó, vagyis nem dokumentált kapcsolt ügylet esetén külön-külön kiszabhatja az adóhatóság – kezdi friss bejegyzését Karczub János, az RSM Hungary adóüzletágának menedzsere.

Ha nem rendelkezünk transzferár nyilvántartással, esetleg határidő után készítettük el, vagy csak hiányosan, nem a magyar szabályoknak megfelelően készült el, akkor 2023-tól várhatóan jelentős összegű és többszörösen kiszabható bírsággal kell szembenéznünk.

Éppen ezért még nagyobb jelentősége lesz, hogy a vállalkozások határidőre elkészüljenek a magyar szabályoknak pontosan megfelelő fődokumentummal és helyi dokumentummal.

Új transzferár adatszolgáltatási kötelezettség

A kapcsolt vállalatok társasági adóbevallásának eddig is fontos része volt a transzferár vizsgálata, ezért a nyilvántartás elkészítésének a határideje megegyezett a társasági adóbevallás benyújtásának az időpontjával. Az adózóknak el kellett készíteniük, azonban nem kellett az adóbevallással együtt benyújtaniuk a szokásos piaci ár nyilvántartására szolgáló dokumentációt.

A tervezett jogszabály módosítás alapján a transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett adózók a társasági adóbevallásában a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben adatszolgáltatásra is kötelesek lesznek. Ennek a pontos tartalmát a transzferár rendelet határozza majd meg, de a vállalatoknak rögzíteniük kell majd az ügyleteikhez kapcsolódó szokásos piaci árat, a meghatározásához használt módszert, valamint az alátámasztó tényeket és körülményeket.

Magát a transzferár dokumentációt tehát továbbra sem kell felölteniük a vállalkozásoknak, azonban az adatszolgáltatáshoz elengedhetetlen lesz, hogy a nyilvántartás határidőre rendelkezésre álljon.

Kötelező interkvartilis tartomány

Adatbázisokból, vagy egyéb külső forrásból elérhető adatokból képzett árelemzések, vagy benchmark tanulmányok esetén eddig is előírás volt az interkvartilis tartomány figyelembe vétele, vagyis a minta elemszámainak legalacsonyabb 25%-a és a legmagasabb 25%-a kizárásra kerül, és a megmaradó középső minta szélső értékei tekinthetőek a szokásos piaci tartomány szélső értékeinek.

Ez alól kivételt jelentett eddig, ha a vizsgált elemszám kevesebb volt mint 30, az összehasonlító vállalatok száma nem érte el a 10-et, valamint a minta terjedelme nem érte el a 15 százalékpontot. Ilyen esetekben figyelembe lehetett venni az eredeti minta minimum-maximum értéke közötti ársávot, mint piaci tartományt.

A törvényjavaslat megszűnteti ezt a kivételt, és a továbbiakban minden esetben szükség lesz az interkvartilis használatára.

Transzferár kiigazítás a medián értékére

Amennyiben a kapcsolt vállalatok által alkalmazott ár nem esett bele a szokásos piaci ártartományba, a transzferár kiigazítást elegendő volt a szokásos piaci ártartomány legalsó, vagy legfelső értékére elvégezni, tekintettel arra, hogy a teljes piaci ártartomány minden eleme egyformán piacinak tekinthető, vagyis a kiigazítás pontját az adózó szabadon határozhatta meg a tartományon belül.

A tervezett módosítás azonban előírja, hogy amennyiben a kapcsolt ár a szokásos piaci tartományon kívül van, akkor főszabály szerint a mediánt kell szokásos piaci árként figyelembe venni, és a transzferár kiigazítást is erre az értékre kell elvégezni. Ez alól kivétel, ha az adózó igazolja, hogy a tartományon belül egy a mediántól eltérő érték felel meg a legjobban a vizsgált ügyletnek, amely esetben a medián helyett erre az értékre kell kiigazítani.

Amennyiben az alkalmazott ár beleesik a piaci ártartományba, nem lesz szükség transzferár korrekcióra.

Emelkedő APA díjak

A tervezett jogszabály módosítás érinti továbbá az előzetes ármegállapítási megállapodás (APA) díját. Az APA kérelem díja egyoldalú eljárás esetén 5 millió forintra, két- vagy többoldalú eljárás esetén 8 millió forintra emelkedik a jogszabály hatálybalépését követően.

A transzferárazásra vonatkozó szabályozás értelmezése, az előírásoknak megfelelő működés gyakran nehézséget okoz a vállalatok számára, ráadásul most a bírságkockázat is nagyot nőtt. Az RSM Hungary transzferár-szakértői a jogszabályoknak megfelelő transzferár nyilvántartások és benchmark tanulmányok elkészítésében nyújthatnak segítséget – zárja bejegyzését Karczub János.

 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 08. 10., 11:53
Elindult a megújult Széchenyi Kártya MAX program, a konkrét hitelkérelmek benyújtására is megnyílt a lehetőség. A hiteleket a köztartozásmentes, legalább egy teljes lezárt éves működési múlttal rendelkező kis- és középvállalkozások igényelhetik – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.
2022-08-13 17:13:00
Borúsabban látják a nyugdíjaskori helyzetüket a magyarok – derül ki a K&H negyedévente rendszeresen megjelenő biztos jövő reprezentatív felméréséből, amely az idei második negyedévben többek között azt vizsgálta, hogy milyen nyugdíjkorhatárra számítanak a jövő nyugdíjasai.
2022-08-13 09:45:00
Egy müncheni söröző vendégei napraforgóolajjal is fizethetnek a „folyékony kenyérért”, így nem kerül veszélybe a betevő rántott szelet sem.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS