Ma már nem csak Black Friday vagy karácsony előtt találkozunk különböző akciókkal, kedvezményekkel, „vissza nem térő” ajánlatokkal. Az ár szinte minden termék, szolgáltatás esetén fontos tényező, hiszen erősen befolyásolhatja, hogy mit választunk a kínálatból. Mire kell figyelni az árazáskor, az akcióknál? Mikor lesz a vállalkozások gyakorlata tisztességtelen? A tisztességtelen árak miatt a hatóságoknál is megszólal a vészcsengő? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.
Teljes a szabadság az árazásban?
A piacgazdaság egyik alapja, hogy a vállalkozások szabadon határozhatják meg a termékeikért felszámolt árakat. Ám ez a szabadság mégsem teljesen korlátlan – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.
Az ár az áru, szolgáltatás olyan lényeges jellemzője, alapvető tulajdonsága, ami kétségtelenül befolyásolja a fogyasztók döntéseit.
A szabad árazás egyik korlátja, hogy a kereskedő, szolgáltató megfelelően tájékoztassa a fogyasztókat az árakról, költségekről. Ez gyakorlatilag minden termékre, szolgáltatásra igaz, legyen az gépjármű, élelmiszer, ruházat vagy akár banki szolgáltatás. De nem ez az egyetlen kikötés.
A fogyasztók jogait védi a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalma
A legtöbb vállalkozó, marketinges, értékesítő nem is hallott a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról. Aki igen, az azonnal úgy gondolja, hogy rá biztosan nem vonatkozhat az ezzel kapcsolatos tiltó szabályozás. Pedig megfelelő tudás nélkül könnyen belecsúszhatnak egy-egy hibába, tiltó szabályba. A "bevált" marketing fogások ugyanis nem feltétlenül jogszerűek.
Nem véletlen, hogy az ÉRTHETŐ JOG keretében elkészítettük a Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok – útmutató vállalkozásoknak című tudásprogramot, ami sok gyakorlati példával segít eligazodni ezen a területen.
Mire vonatkozik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma?
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalma igen sokrétű, a fogyasztói érdekeket többféle szempontból is védi a törvény. Ezek között az egyik lényeges szempont az árral kapcsolatos kommunikáció, tájékoztatás.
Nyilvánvalóan jogsértőnek minősül, ha a fogyasztónak ténylegesen nem a reklámban, hirdetésben, weboldalon, szórólapon stb. feltüntetett árat kell megfizetnie. Egy próbavásárlás során például a majonéz akciós árával volt a probléma. A pénztárnál 863 Ft-ot kellett fizetni, a polcon elhelyezett árjelzőn azonban akciós eladási árként 789 Ft volt feltüntetve. Ezzel a hibával a kereskedő megtévesztő tájékoztatást adott a termék áráról, ami bizony tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot jelent. De nem csak ez lehet probléma.
A legalacsonyabb ár is lehet tisztességtelen?
Az ártájékoztatás egyik sajátos esete, amikor a vállalkozás azt az üzenetet közvetíti a fogyasztók felé, hogy az ő ára a legalacsonyabb. Az ár, illetve az ár tekintetében fennálló piacelsőség objektív kategória. Ez azt jelenti, hogy csak a versenytársak áraival történő összehasonlítástól függ. Ez nem más, mint egyszerű matek. Egyértelmű tény. Akkor mi lehet ezzel a probléma?
A piacelsőségi állítás esetén az egyik buktató annak igazolása lehet. Elvárás ugyanis, hogy ha egy vállalkozás, kereskedő azt állítja, hogy nála vannak a legalacsonyabb árak, akkor azt bizonyítani is tudja. Ha ez nem sikerül, akkor máris a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat mezejére tévedt.
Egy reklámállítás értelmezése során nem az számít, hogy a hirdető mire gondol, hogyan értelmezi az állítását. A lényeg, hogy a fogyasztó mit gondolhat annak láttán. A „legjobb árak”, a „legalacsonyabb árak”, a „legkedvezőbb árak”, a „legvonzóbb árak” és más hasonló kifejezések üzenete egyértelmű: a vállalkozás valamennyi versenytársához képest a legalacsonyabb árakat alkalmazza. Mindezt pedig a vállalkozásnak bizonyítani is tudni kell.
Tisztességtelen árak a kedvezményeknél
Árkedvezmény esetén figyelni kell az egyértelmű, világos tájékoztatásra. A kereskedelmi kommunikációnál elvárás, hogy a fogyasztó pontos képet kapjon az akcióról.
Az „akció” vagy „akciós ár” kifejezések kedvezményt, engedményt, árleszállítást jelentenek a fogyasztók számára. Vagyis azt, hogy az adott árut olcsóbban kaphatják meg, mint korábban. Jogsértést eredményez, ha a vállalkozás „akciója” ezzel szemben ténylegesen nem jelent a korábbi árhoz képest kedvezményt, engedményt vagy árleszállítást.
A bevezető akciós áraknak befellegzett?
A fenti szabály alapján gondolhatnánk, hogy így bizony nem lehet bevezető akciós árakat alkalmazni. Ez azonban nem így van. Szó sincs arról, hogy ne lehetne bevezető akciós árat alkalmazni, amikor nyilván nincs az akciót megelőzően magasabb ár, hiszen a termék értékesítése korábban még nem történt meg, azt most kezdi el a vállalkozás. Ilyen esetben azonban lényeges, hogy a bevezető akció után igazolható legyen, hogy később a termék már magasabb áron volt elérhető.
A folyamatos akció is a tisztességtelen árak körébe tartozhat?
Akkor sem jár el jogszerűen a kereskedő, ha az akciós ár előtt van ugyan magasabb ár, így a kedvezmény valós lenne, ám a nem akciós árat csak kivételesen vagy átmeneti jelleggel alkalmazta. Például az eredetinek jelölt ár csak rövid ideig érvényesült, emiatt ez az ár nem minősíthető az akciót megelőző időszak jellemző árának. Vagyis a folyamatos akció nem a legjobb megoldás az eladások növelésére. Sőt, még a visszájára is fordulhat a dolog. Ha ugyanis az akcióhoz képest újabb, még kedvezőbb akciót hirdetne meg, akkor nem az eredeti árhoz kellene az újabb akciót viszonyítani, hanem az előző folyamatosan alkalmazott akciós árhoz. Ez ugyanis a folyamatos akció miatt időközben átalakult, és az áru jellemző ára lett.
A fentiek csupán kis betekintést adnak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, illetve a szabályozás körébe. Ezekről azonban minden vállalkozásnak, kereskedőnek, értékesítőnek, marketingesnek tudnia kellene. Sőt, még az MLM-ek tagjai is érintettek, hiszen a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalma őket sem kerüli el.
dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog
A legutóbbi kivitelezési fázisban több mint kétezer köbméter beton került az 5. blokki nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe – számolt be a paks2.hu.