Quick fixes: láncügyletek szabályozása az áfatörvényben

2019. 12. 15., 10:01

A láncügyletet – amikor egy termék több szereplőn keresztül jut el a végső vásárlóhoz – az áfatörvény speciálisan kezeli. A több értékesítésből álló sorozatban egy ügylethez, a fuvarozással járó értékesítéshez kapcsolja az adómentességet az áfaszabály – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.

Mi a láncügylet?

A láncügylet vagy láncértékesítés kifejezés a nem hivatalos, de közismert megnevezése az áfatörvény 27. §-ában körülírt ügylettípusnak – kezdi friss bejegyzését Sztankó Dániel, az RRSM Hungary közvetett adókkal foglalkozó igazgatója. Abban az esetben beszélünk láncügyletről, ha ugyanaz a termék egymást követően több (legalább kettő) értékesítés tárgya lesz úgy, hogy a termék elszállítása az első értékesítőtől közvetlenül a végső beszerzőhöz történik. Láncügylet esetében tehát a termék fuvarozása nem követi az egyes számlázásokat, az közvetlenül – az egyébként egymással számlázási kapcsolatban nem lévő – első értékesítőtől a végső beszerzőhöz vezet.

A láncügylet alapmodellje az, amikor három szereplő vesz részt az ügyletben úgy, hogy az első szereplő eladja a terméket a második szereplőnek, a második szereplő pedig eladja ugyanezt a terméket a harmadik szereplőnek, a terméket pedig az első szereplőtől közvetlenül a harmadik szereplőnek szállítják. Természetesen láncügylet kettőnél több termékértékesítés esetében is meg tud valósulni, így a lánc tetszőleges hosszúságú lehet.

Az áfa miatt fontos a teljesítési hely meghatározása

Láncügyletek esetén elsőként a teljesítési helyet kell meghatároznunk, mivel ez dönti el, hogy egy adott ügyletre melyik ország forgalmiadó-szabályai vonatkoznak.  Ha egy adott ügylet kapcsán arra jutunk, hogy annak teljesítési helye külföld, akkor az ügyletre a magyar áfatörvény nem vonatkozik, az ilyen ügyletekre a teljesítés országa szerinti áfaszabályok vonatkoznak.

Az áfatörvény 26–27. § alapján a láncügylet termékértékesítésnek számít, így a termékértékesítésre vonatkozó teljesítési hely szabályokat kell figyelembe venni . Az áfatörvény alapján minden olyan termékértékesítésnél, amely során a terméket feladják, vagy elfuvarozzák, a teljesítés helye az a hely, ahol a termék feladása megtörténik, illetve ahol a termék fuvarozása megkezdődik. Egy láncügylet során akármennyi értékesítés is található a láncban, csak egyetlen ügyletre alkalmazható az áfatörvény 26. §-ának azon szabálya, amely a fuvarozással (feladással) érintett termékértékesítések teljesítési helyét a fuvarozás megkezdésének (vagy más néven a feladás megtörténtének) helyére teszi.

A fuvarozással járó ügylet meghatározása

A láncügylet áfaelemzésének első lépése tehát az, hogy megkeressük a láncban azt az értékesítést, amely a fuvarozással (feladással) járó ügylet, ehhez az ügylethez kapcsolódik ugyanis az adómentesség.

Ezen ügylet teljesítési helye a termék indulásának, feladásának a helye. A fuvarozással járó ügylet minden esetben az az értékesítés lesz, amelynek eladója vagy vevője a terméket elszállítja vagy elszállíttatja (tehát vagy ő maga szállítja el vagy ő rendeli meg a fuvart). Ha a láncügylet fuvarozást megrendelő szereplője a lánc közepén található, tehát olyan áfaalany, aki az ügylet során beszerzőként és értékesítőként is megjelenik, akkor áfatörvény vélelmezi, hogy a fuvarozást vevői minőségében rendelte meg, de ezt a vélelmet a felek megdönthetik. A vevői, illetve eladói minőség meghatározása azért fontos, mert ha a közbenső szereplő vevői minőségben rendeli meg a fuvart, akkor az lesz a fuvarozással járó ügylet, amiben ő a vevő, és a láncban az előtte szereplő entitás az eladó; míg ha eladói minőségben rendeli meg a fuvart, akkor az lesz a fuvarozással járó ügylet, amelynek ő az eladója, és a láncban őt követő entitás a vevője. Vagyis nemzetközi láncügylet esetén más lesz a fuvarozással járó ügylet teljesítési helye akkor, ha a közbenső szereplő eladóként, és más, ha vevőként rendeli meg a fuvart.

A többi ügylet meghatározása

A fuvarozással járó ügylet meghatározását követően meg kell vizsgálni a láncban található többi, fuvarozással nem járó (más néven álló) értékesítés teljesítési helyét. A fuvarozással nem járó értékesítések teljesítési helye attól függően alakul, hogy a vizsgált értékesítés a láncban megelőzi, vagy követi a fuvarozással járó értékesítést.

Az, vagy azok a fuvarozással nem járó értékesítések, amelyek megelőzik a fuvarozással járó értékesítést, szintén a fuvarozás megkezdésének az országában minősülnek teljesítettnek.

Azoknak a fuvarozással nem járó értékesítéseknek, amelyek a fuvarozással járó értékesítést követik, a teljesítési helye a rendeltetés országa lesz.

A láncügyletben szereplő ügyletekhez kapcsolódó áfamérték

A láncügylet áfaelemzésének következő lépése az adómérték meghatározása. Ha az ügylet teljesítési helye külföld, akkor ehhez a külföldi áfatörvényt kell alkalmazni. Ha az ügylet teljesítési helye belföld, akkor ehhez a magyar áfatörvényt kell alkalmazni.

A láncügyletben az az ügylet lesz Közösségen belüli – azaz adómentes – ügylet, amelynek következtében a termék igazoltan kikerül más tagállamba. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a láncügylet belföldről indul, akkor ez az ügylet az utolsó olyan ügylet, amelynek a teljesítési helye belföld, vagyis a fuvarozással járó ügylet.

Hasonlóképpen, ha a termék belföldre érkezik, akkor a termék belföldre történő bejuttatása és az adómentes értékesítés, csak ehhez a fuvarozással járó ügylethez kapcsolódik.

Láncügyletnél tehát mindig a fuvarozással járó ügylet a Közösségen belüli ügylet, melyhez az áfatörvény adómentességet biztosít. A többi ügylet nem jár fuvarozással.

Láncügyletek – gyakorlati konklúziók és következmények

Láncügyletnél tehát fontos meghatározni, hogy melyik ügylet jár fuvarozással. Az áfarendszerben ezt az ügyletet kell Közösségen belüli ügyletként kezelni.

A másik fontos konklúzió, hogy amennyiben olyan ügyletet teljesítünk, amelynek a teljesítési helye külföld, felmerülhet, hogy abban az országban a vállalkozásunknak adószámot kell kérni. Hasonlóképpen, ha a külföldi vállalkozás által teljesített ügylet teljesítési helye belföld, akkor a külföldi vállalkozásnak belföldön kell adószámot kérni.

Változások 2020-tól – köztes szereplő helyzete, vélelem megdöntése

2020. január 1. előtt az EU Irányelv nem szabályozta a láncügyleteket,bár a témában születtek EU Bírósági ítéletek. 2020. január 1-től azonban EU-szerte egységesen kell kezelni a láncügyleteket és a hozzájuk kapcsolódó áfaszabályokat. Míg bizonyos EU-s országokban a harmonizáció nagyobb változást jelent, Magyarországon az EU-s szabályozás változása csupán a köztes szereplőhöz kapcsolódó vélelem megdöntésére vonatkozó szabály tekintetében lesz változás.

2020. január 1. előtt az áfatörvény nem részletezte miként lehet megönteni a vélelmet. 2019-ben hatályos áfatörvény csupán arról rendelkezett, hogy van a sorban olyan beszerző, aki (amely) egyúttal értékesítőként a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását maga vagy – javára – más végzi, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását beszerzőként végzi, illetőleg arra másnak, beszerzőként adott megrendelést. Kivéve, ha bizonyítja, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását értékesítőként végzi, illetőleg arra másnak értékesítőként adott megrendelést. 2020. január 1-től ezt úgy tudja igazolni a köztes szereplő, ha az eladó felé közli az indulás helye szerinti adószámát.

2020-tól tehát egyszerűbb a vélelem megdöntése, amennyiben a láncügylet közbenső szereplője fuvarozza a terméket. Ügyelni kell viszont arra, hogy amennyiben a közbenső szereplő közli az eladóval az indulás tagállama szerinti adószámát, akkor ezt megfelelő módon dokumentálja. A számlát befogadó és kiállító félnek is pontosan kell látnia, hogy az értékesítéshez, vásárláshoz kapcsolódó számla helyesen lett-e kiállítva, áfabevallásuk csak akkor lesz megfelelő, ha a láncügylethez kapcsolódó számlán helyesen szerepel az eladói/vevő adószáma és az ügylet áfatartalma, vagy áfamentessége. A helytelenül kiállított számla jogosulatlan adólevonást vagy adómentességet eredményezhet!

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 11. 06., 22:06
A Nemzetgazdasági Minisztérium által kitűzött bérszintek eléréshez évi 6–7 százalékos reálbér-emelkedésre van szükség a következő három évben. Az elmúlt húsz évben átlagosan évi 3,3 százalékkal növekedett a bérek vásárlóereje – állapítja meg az Egyensúly Intézet 2024 októberi gazdasági gyorsjelentésében.
2024-11-07 20:07:00
Rendben zajlik az agrártámogatások előlegfizetési időszaka, a Magyar Államkincstár október végéig összesen 119,3 milliárd forint előleget fizetett ki az érintetteknek. Az eddigi támogatottak több mint 70 százaléka 10 hektárt meg nem haladó birtokmérettel rendelkező kisgazdaság – tájékoztatott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára
2024-11-07 18:07:00
Első alkalommal mérte fel a hazai PR-ügynökségek nettó listaóradíjait a Magyar Public Relations Szövetség. Az anonim, reprezentatívnak tekinthető adatsor 25 magyarországi ügynökség óradíjait összesíti, segítheti a tendereztetés, illetve az éves büdzsétárgyalások során a kiírók és a pályázók elképzeléseinek közelítését, ezáltal hosszabb távon az ügynökségi szektor fenntarthatóságát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 11. 06., 09:35
epizód: 2024 / 21   |   hossz: 28:39
Az I. Nyílt Magyar Sommelier Bajnokság „Best Young Sommelier” kategóriájának idei győztese, Novák Dávid örömmel kampányol a borfogyasztás mint kulináris élmény mellett, hiszen egy jól kiválasztott ital új dimenzióval gazdagítja az étkezést. Az ízek és aromák összjátékának ismeretéhez hatalmas elméleti tudás kell, de az igazi kihívás az, hogy ráérezzen a vendég személyes preferenciáira. A VIRTU Restaurant sommelier-je cukrász múltjából és külföldi tapasztalataiból merítve vált profivá, pedig még csak a húszas éveit tapossa. Ebben az epizódban e különleges szakma szépségeiről és a borfogyasztás szertartásáról is mesél.
Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS