Az ingatlanpiac megtorpanása ismét felszínre hozta a kreatív értékesítési módszereket. Szervezhet-e egy eladó nyereményjátéknak tűnő akciót, sorsolást vagy más játékot egy nyaraló vagy lakás értékesítése céljából? A kérdésre válaszol és a buktatókat bemutatja: dr. Szabó Gergely Gábor, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda ügyvédje.
A közelmúltban több példa volt arra, hogy nyereményjáték, ajándéksorsolás formájában igyekezett a tulajdonos hozzájutni a vételárhoz az eredetileg adásvételre szánt ingatlana tekintetében. Legtöbb esetben valamilyen termék (pl. fotóalbumot tartalmazó e-könyv) vagy szolgáltatás nyújtásának ellenértékeként került feltüntetésre a részvételi díj, amely részvételi díjak összességükben valójában az ingatlan vételárát és az adókat-költségeket hivatottak fedezni az ajándéksorsolás szervezője, vagyis az ingatlan eladója számára. Az összeget megfizető résztvevők közül kerül kisorsolásra a nyertes, aki az ingatlan újdonsült tulajdonosa lehet. Mielőtt felbátorodnánk és nyereményjáték keretein belül igyekeznénk túladni ingatlanunkon, vizsgáljuk meg közelebbről, hogy miről is van szó és milyen szabályoknak kell megfelelni.
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) szerint szerencsejátéknak minősül minden olyan játék, amelyben a játékon részt vevő
(a) pénz befizetése vagy vagyoni érték nyújtása fejében,
(b) meghatározott feltételek fennállása esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre (ide sorolható az ingatlanvagyon megszerzése is) válik jogosulttá,
(c) mely során a nyerés lehetősége elsősorban nem teljesítmény függvénye, hanem a véletlentől függ.
„Álláspontunk szerint a fentiekben ismertetett jelenség a szerencsejáték mindhárom fogalmi elemének megfelel, mivel kifejezetten azért történik maga a sorsolás, valamint a kapcsolódó termék értékesítése, hogy a nyeremény gazdára találjon” – mondja el dr. Szabó Gergely Gábor. Azaz a fentebb ismertetett ingatlan-nyereményjáték szervezése engedélyköteles szerencsejáték, amelyre engedélyt a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) bocsáthat ki.
Ugyanakkor az Szjtv. 2023 előtt lehetővé tette, hogy a szervező csupán bejelentés mellett végezzen ajándéksorsolást bizonyos feltételek mellett és feltehetően pár esetben erre alapozhatta a stratégiáját a szervező. Fontos azonban, hogy az ajándéksorsolás törvényi kategóriája 2022. december 31-gyel megszűnt.
Továbbá ajándéksorsolást olyan személy végezhetett, aki saját nevében rendszeresen áruk-szolgáltatások értékesítését végzi és az ajándéksorsolás vásárlással, szolgáltatás igénybevételével van összekötve. A fent ismertettet jelenség lényegi célja nem valamely az ingatlantól különböző kereskedelmi termék vagy szolgáltatás értékesítése-megvásárlása, hanem egy ingatlan értékesítése, illetve megszerzése. „Ezért a fentiek szerinti ingatlan-nyereményjáték álláspontunk szerint nem felel meg az ajándéksorsolás feltételeinek, így 2023 előtt sem volt szabályos.”
A szerencsejáték-szervezéshez szükséges engedéllyel kapcsolatban rendkívül fontos kiemelni, hogy az Szjtv. előírásai alapján engedélyt kizárólag a 100 százalékban a Magyar Állam tulajdonában lévő, szerencsejáték-szervező tevékenység rendszeres folytatására létrehozott gazdálkodó szervezet (állami játékszervező), továbbá az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság, illetve az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet vagy koncessziós pályázat nyertese által létrehozott koncessziós társaság kaphat.
„A játék a fent kifejtettek alapján tehát olyan szerencsejátéknak minősül, amelynek szervezésére az ilyen promóciókat szervező tulajdonosoknak egyértelműen nincsen lehetősége, ezért nem is javasoljuk azt, hogy így próbálja valaki eladni az ingatlanát” – javasolja az ügyvéd.
Érdemes észben tartani, hogy aki engedély nélkül végez szerencsejáték szervezési tevékenységet, az az Szjtv. értelmében 500 000 forinttól 100 000 000 forintig terjedő közigazgatási bírságra számíthat, továbbá bizonyos feltételek megvalósulása esetén büntetőjogi következményekkel is számolhat.
Ami pedig az ingatlan fentiek szerinti szerencsejátékon való megszerzésére irányuló szerződést illeti, az feltehetően vagy színlelt szerződés, vagy tilos szerződésként semmis lesz. Az így szerzett ingatlan új tulajdonosa tehát minimum jelentős többletköltséggel számolhat, rosszabb esetben pedig az egész jogügylet érvénytelenségét kockáztatja. A nyereményjáték résztvevői pedig nem biztos, hogy visszakapják a pénzüket.
„Néha a legjobbnak tűnő ötletekről derül ki megfelelő körültekintés hiányában, hogy hatalmas kockázatokkal járnak. Az ingatlan nyereményjáték keretében való értékesítése pedig egyértelműen nem szabályos, bármilyen jó ötletnek is tűnhet” – összegez dr. Szabó Gergely Gábor.
A Paksi Atomerőmű üzemben tartása érdekében végzett munkálatokról számolt be a miniszterelnök.