Szabó Gergely Gábor

Itt találod az összes cikket a „Szabó Gergely Gábor” témában!

Szélenergia-pályázat Magyarországon: átrendezi a képet a pontozás

Szélenergia-pályázat Magyarországon: átrendezi a képet a pontozás

A MEKH közzétette a szélerőművi kapacitások kiosztására irányuló pályázati kiírás tervezetének második ütemét, amely a júliusi anyagot a kiértékelési szempontrendszerrel, a súlyszámokkal és a mellékletekkel egészíti ki. A részletek több ponton átrendezték azt a képet, amelyre az első tervezet alapján számítani lehetett – jelezte dr. Szabó Gergely Gábor, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda ügyvédje.
2026. 06. 16., 14:05
ESG-tanácsadás: július 1-től csak megfelelő képesítéssel

2026. július 1-jétől önmagában a szakmai tapasztalat vagy a fenntarthatósági tudás már nem lesz elegendő ahhoz, hogy valaki jogszerűen ESG-tanácsadóként működjön – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely Gábor ügyvéd.

2025. 05. 19., 11:10
Digitális akadálymentesség: új világ jön június 28-tól

2025. június 28-ától a digitális akadálymentesítés kötelezettség a gazdasági szereplők többsége számára. Ezen a napon lép hatályba ugyanis a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés szabályairól szóló törvény. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely Gábor, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda ügyvédje foglalta össze.

2025. 02. 12., 13:20
Újabb adóváltozás: már a sérelemdíj sem mindig adómentes

2025. január 2-től jelentős változás lépett életbe a személyi jövedelemadótól mentes juttatások köre tekintetében. A módosítás a sérelemdíjak adómentességét érinti, szigorodtak a feltételek az adómentes kifizetésekre vonatkozóan – hívták fel a figyelmet a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda szakértői.

2023. 12. 05., 16:40
Komoly kötelezettségekkel járnak, de lehetőségeket is rejtenek az új kiberbiztonsági szabályok

A NIS2 irányelv magasabb szintre emelte a korábbi uniós kiberbiztonsági szabályozást és számos új kötelezettséget vezetett be. Az irányelv szabályainak túlnyomó részét már átültették a magyar jogba, így a jövő év folyamán 2500–3000 hazai közép- és nagyvállalatnak kell a szigorú szabályoknak megfelelni, továbbá az ellátási láncuk biztonságát megteremteni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely Gábor, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda szabályozási ügyekért felelős vezető ügyvédje.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS