Mit tegyünk, ha hív a NAV az online számla eltérések miatt?

2020. 09. 10., 16:15

Az adóhatóság a moratórium lejártához közeledve fokozottan vizsgálja a cégek online számla adatszolgáltatását, a belföldi összesítő nyilatkozatokkal is összeveti a beküldött számlaadatokat – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.

Az online számlaadat-szolgáltatás jogszabályi változásai és a NAV digitalizációs törekvései miatt előtérbe kerül az adatszolgáltatások minőségének vizsgálata.

Tapasztalataink alapján az adóhatóság a moratórium lejártához közeledve fokozottan vizsgálja a kimenő számlák online adatszolgáltatását és az ugyanerről a számláról a vevő által jelentett belföldi áfaösszesítő nyilatkozatában szereplő értékeket – kezdi friss bejegyzését Németh Lilla, az RSM Hungary adóüzletágának igazgatója.

Amennyiben az adóhivatali kockázatelemző rendszer eltérést észlel a két adathalmaz között, megkeresésekre számíthatunk az Adóhatóság részéről.

Hogyan előzhetjük meg az adóhatósági kérdéseket, a jogkövetési vizsgálatot?

1. Számláink folyamatos monitorozása

Győződjünk meg róla, hogy minden jelentésköteles számla jelentésre került a NAV felé. Fokozottan szükséges figyelni és ellenőrizni a számlajelentéseket, pl. internetleállás, üzemszünet, programhiba fennállását követően. Az elmulasztott adatszolgáltatást a hiba elhárítását követően azonnal pótolni szükséges, tekintve, hogy az Adóhatóság a vevőink belföldi áfaösszesítő nyilatkozatából (M-lap) értesül a számla létezéséről.

A 2020. júliusi 1-i változások kapcsán a számla adattartalmát leképező XML fájl struktúrája mellett az adatszolgáltatás titkosítása és a végpontok megadása is megújult. A verzióváltások okán is mindenképpen ajánlott az adatszolgáltatások sikerességének az ellenőrzése. 

2. Számlaadatok helyességének ellenőrzése

A sikeres adatszolgáltatás megtörténte még nem garantálja a jogszabálynak megfelelő riportálási kötelezettség teljesítését, az Online Számla felületre történő számlaadat befogadása csupán félsiker.

A leggyakoribb problémák, amelyek hamar szemet szúrnak a NAV-nál:

  • Nem arra a partnerre történik a jelentés, akinek kiállítottuk a számlát.
  • Érvénytelen vagy karakterhibás adószámot adunk meg – a partnertörzs nem megfelelő karbantartása következtében.
  • A számlaszám nem karakterpontosan kerül jelentésre.
  • A teljesítési dátum helyett a számla kelte kerül megadásra.

További részletek az áfabevallás leggyakoribb hibáiról szóló összegzésünkben.

Milyen következményekkel járhat a hibás vagy hiányos online számla jelentés?

Amennyiben telefonos megkeresést kapunk a fentebb részletezett eltérések miatt az Adóhatóságtól, első körben a körülmények tisztázásra és javításra szólít fel bennünket az adóhivatal. Amikor sem a számlakiállítónál, sem a befogadónál nem eredményes az adóhivatali adategyeztetés, és a NAV nem kap kielégítő választ arra vonatkozóan, hogy miből adódik az online számla jelentés és az M-lap adatai közti eltérés, úgy jogkövetési vizsgálat indulhat.

A jogkövetési vizsgálat során a számlaadat-szolgáltatási folyamatok feltérképezése mellett a NAV szélesebb körű ellenőrzést folytat, melynek során előtérbe kerülhet:

  • a vállalatirányítási rendszer (ERP) működése,
  • a számlázó program zártságára vonatkozó nyilatkozat,
  • az adatexport előállításának képessége és helyessége,
  • a számlakép és az azt leképező xml-fájl egyezősége,
  • számlázási folyamatok működése,
  • nyilvántartások jogszabályokban előírt megfelelősségének vizsgálata (pl. áfa-analitika).

Az adatszolgáltatás minőségét adóügyi és informatikai szempontból is ellenőrizni szükséges. Ezzel lehet bizonyosan megfelelni az Áfatörvénynek és a NAV által közzétett fejlesztői dokumentációban foglalt követelményeknek. Kérdezni ebben a fázisban sem haszontalan, segítségünkre lehet az adózás és az informatika terén is jártas szakértő.

Az adóhatóság 2020. szeptember 30-ig adott haladékot az új jogszabályi követelményeknek való megfeleléshez. A moratórium lejártával a szankcionálás értéke elérheti a számlánként maximálisan kiszabható 500 ezer forintot, ennél fogva a számlázási gyakorlat és az adatszolgáltatás folyamatának felülvizsgálata minden eddiginél égetőbb feladat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS