Ki lesz az örökös, ha nincs rokon? Mi lesz a vagyonnal, ha senki sincs, aki az elhunyt után örökölne? Minden gazdátlanná válik? Hogyan lehetséges, hogy végül az államé lesz az örökhagyó lakása? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.
Nem optimális az a helyzet, amikor valaminek nincs gazdája, tulajdonosa. Persze előfordul, hogy valamilyen vagyontárgyat a tulajdonosa elveszít. Ettől a tulajdonjoga még nem szűnik meg automatikusan. A Polgári Törvénykönyv mondja ki, hogy mi a teendő a talált tárgyakkal, kié lesz, ha a tulajdonosa nem jelentkezik érte – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.
Az ingatlanok nem lehetnek tulajdonos nélkül. Ezért például van egy olyan törvényi szabály, ami kimondja, hogy „Ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet.” Vagyis a tulajdonos nem mondhatja, hogy „elég volt, már nem akarom, hogy az én tulajdonomban legyen” és egyszerűen ott hagyja a földet, lakást, házat. A jog mindig igyekszik elrendezni, szabályozni a kérdéses tulajdoni viszonyokat.
Így van ez az örökséggel is. Valakinek át kell adni, nem heverhet gazdátlanul.
Ha ló nincs, a szamár is jó – tartja a szólás. Így lenne ez az öröklésnél is?
Mivel az optimális helyzet, hogy a vagyonnak van tulajdonosa is, az öröklésnél is arra figyelt a jogalkotó, hogy mindig legyen legalább egy örökös.
Ha az örökhagyónak nem volt végintézkedése, ő maga nem jelölte ki az örökösét, akkor a törvény szabályozza, hogy ki és hogyan örökölhet utána.
Ám, ha sem érvényes végrendelet, sem törvényes örökösnek minősülő rokon nincs, akkor ki lesz az örökös? Ki bújik majd a „szamár” bőrébe?
Valakinek mindenképpen el kell rendeznie a hagyaték sorsát, vagyis azt, ami az elhunyt után maradt. Ki lesz a „szerencsés nyertes”?
A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy más örökös hiányában az állam a törvényes örökös.
Ha tehát nincs más, aki örökölhetne az örökhagyó után, akkor az állam lesz a befutó. Neki kell rendezi a hagyaték sorsát. Ez lehet, hogy nem képvisel különösebb értéket, de az is lehet, hogy értékesebb ingatlan maradt az örökhagyó után. Akármi is legyen a hagyatékban, az állam örökli azt. Ilyen esetben az állam is törvényes örökös, hiszen a törvény alapján válik azzá. Ezt úgy is hallhatod, hogy az állam szükségképpeni törvényes örökös, hiszen örökösre mindig szükség van, ha van hagyaték.
Persze az sem kizárt, hogy valaki az államot nevezze meg a végrendeletében örökösként. Ilyenkor az állam, mint végrendeleti örökös kaphatja meg a vagyont, így az már más tészta.
Az életben bizony sok minden előfordulhat. Így az is, hogy a rokonok nem tartják a kapcsolatot. Lehet, hogy a családból valaki már régen külföldön él, és azt sem tudják pontosan, hogy hol. Olyan is előfordul, hogy az elhunyt közelében élők csak hallomásból tudnak egy-egy távolabbi rokonról.
A hagyatéki eljárás során nem fognak nyomozni az örökösök után. Amennyiben a hagyatéki eljárásra vonatkozó szabályok alapján az örökös nem kerül elő, a hagyatékról akkor is dönteni kell. Ha nem kerül elő egyetlen örökös sem, akkor ismét az államé a szerep. A hagyatékot ekkor is az államnak, mint szükségképpeni örökösnek adja át a közjegyző.
Ha a törvényes örökös később előkerül, akkor az állammal kell majd elszámolnia. Ilyen esetben egy bírósági perben kell megfelelően bizonyítania, hogy tényleg ő a jogos törvényes örökös.
dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog
Szokásos évzáró összegzésünk következik.
A tartály legösszetettebb formájú csonkzónái elkészültek; a csonkgyűrűk és a további fő elemek egyenként elvégzett minőségügyi átvétele után azok további megmunkálására és a tartály összeállítására az AEM-Technologies volgodonszki gyárában kerül sor.