Mikor örököl az állam?

2023. 04. 23., 14:33

Ki lesz az örökös, ha nincs rokon? Mi lesz a vagyonnal, ha senki sincs, aki az elhunyt után örökölne? Minden gazdátlanná válik? Hogyan lehetséges, hogy végül az államé lesz az örökhagyó lakása? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Lehet gazdátlan az örökség?

Nem optimális az a helyzet, amikor valaminek nincs gazdája, tulajdonosa. Persze előfordul, hogy valamilyen vagyontárgyat a tulajdonosa elveszít. Ettől a tulajdonjoga még nem szűnik meg automatikusan. A Polgári Törvénykönyv mondja ki, hogy mi a teendő a talált tárgyakkal, kié lesz, ha a tulajdonosa nem jelentkezik érte – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Az ingatlanok nem lehetnek tulajdonos nélkül. Ezért például van egy olyan törvényi szabály, ami kimondja, hogy „Ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet.” Vagyis a tulajdonos nem mondhatja, hogy „elég volt, már nem akarom, hogy az én tulajdonomban legyen” és egyszerűen ott hagyja a földet, lakást, házat. A jog mindig igyekszik elrendezni, szabályozni a kérdéses tulajdoni viszonyokat.

Így van ez az örökséggel is. Valakinek át kell adni, nem heverhet gazdátlanul.

Ki lesz a szamár, ha nincs ló?

Ha ló nincs, a szamár is jó – tartja a szólás. Így lenne ez az öröklésnél is?

Mivel az optimális helyzet, hogy a vagyonnak van tulajdonosa is, az öröklésnél is arra figyelt a jogalkotó, hogy mindig legyen legalább egy örökös.

Ha az örökhagyónak nem volt végintézkedése, ő maga nem jelölte ki az örökösét, akkor a törvény szabályozza, hogy ki és hogyan örökölhet utána.

  • A törvényes öröklés esetén a rokoni kapcsolat a döntő.
  • A végrendelet esetén az örökhagyó akarata a lényeg, szinte teljesen szabad kezet kap. Ott is vannak szabályok, melyet be kell tartania, hogy érvényes legyen a végrendelete. Ezekről a szabályokról mindent megtudhatsz a Végrendeletek szabályai érthetően online tudásprogramunkból.

Ám, ha sem érvényes végrendelet, sem törvényes örökösnek minősülő rokon nincs, akkor ki lesz az örökös? Ki bújik majd a „szamár” bőrébe?

Valakinek mindenképpen el kell rendeznie a hagyaték sorsát, vagyis azt, ami az elhunyt után maradt. Ki lesz a „szerencsés nyertes”?

Mikor örököl az állam?

A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy más örökös hiányában az állam a törvényes örökös.

Ha tehát nincs más, aki örökölhetne az örökhagyó után, akkor az állam lesz a befutó. Neki kell rendezi a hagyaték sorsát. Ez lehet, hogy nem képvisel különösebb értéket, de az is lehet, hogy értékesebb ingatlan maradt az örökhagyó után. Akármi is legyen a hagyatékban, az állam örökli azt. Ilyen esetben az állam is törvényes örökös, hiszen a törvény alapján válik azzá. Ezt úgy is hallhatod, hogy az állam szükségképpeni törvényes örökös, hiszen örökösre mindig szükség van, ha van hagyaték.

Persze az sem kizárt, hogy valaki az államot nevezze meg a végrendeletében örökösként. Ilyenkor az állam, mint végrendeleti örökös kaphatja meg a vagyont, így az már más tészta.

Akkor is örököl az állam, ha van örökös, csak nem kerül elő?

Az életben bizony sok minden előfordulhat. Így az is, hogy a rokonok nem tartják a kapcsolatot. Lehet, hogy a családból valaki már régen külföldön él, és azt sem tudják pontosan, hogy hol. Olyan is előfordul, hogy az elhunyt közelében élők csak hallomásból tudnak egy-egy távolabbi rokonról.

A hagyatéki eljárás során nem fognak nyomozni az örökösök után. Amennyiben a hagyatéki eljárásra vonatkozó szabályok alapján az örökös nem kerül elő, a hagyatékról akkor is dönteni kell. Ha nem kerül elő egyetlen örökös sem, akkor ismét az államé a szerep. A hagyatékot ekkor is az államnak, mint szükségképpeni örökösnek adja át a közjegyző.

Ha a törvényes örökös később előkerül, akkor az állammal kell majd elszámolnia. Ilyen esetben egy bírósági perben kell megfelelően bizonyítania, hogy tényleg ő a jogos törvényes örökös.

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd

Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS