Mi történik a munkavállalóval a munkáltató megszűnése esetén?

A munkáltató megszűnése

A munkáltató kétféle módon szűnhet meg: jogutódlással vagy jogutód nélkül.

Jogutóddal történő megszűnés

Jogutódlással való megszűnésről beszélünk, ha a munkáltató vagy annak gazdasági egysége (pl. üzletága, üzlete, üzemegysége) átadásra kerül egy másik, jogutód munkáltató részére.

Ebben az esetben az átadással érintett egységnél dolgozó munkavállalók tekintetében a munkaviszony, a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra szállnak át. Ilyenkor nincs szükség új munkaszerződés megkötésére sem, mivel a munkaviszony folyamatos, csak a munkáltató személyében következik be változás.

A munkáltató személyében bekövetkezett változás esetén a munkavállalót megilleti a jog, hogy felmondással éljen. Arra hivatkozhat, hogy a változás miatt a rá irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a munkaviszony fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna.

A munkáltató jogutód nélkül történő megszűnése

A munkáltató jogutód nélküli megszűnéséről beszélünk, ha a munkáltató úgy szűnik meg, hogy a jogokat és kötelezettségeket senki nem veszi át tőle, illetve azok nem szállnak át senkire.

Ilyen eset, ha például a munkáltató cég végelszámolással megszűnik vagy felszámolási eljárás során szüntetik meg.

Amennyiben a munkáltató jogutód nélkül szűnik meg, akkor a munkaviszony a munkáltató megszűnésével egyidejűleg megszűnik. Például a munkáltató cégjegyzékből való törlésével megszűnnek a munkáltató fennálló munkaviszonyai is.

Sajátos eset, ha a munkáltató természetes személy – azaz ember –, és a munkáltató meghal. Ez nem jár a munkaviszony automatikus megszűnésével. Az elhunyt után öröklésnek van helye, amely jogutódlást jelent és ez kiterjed a munkaviszonyból származó jogokra és kötelezettségekre is.

A munkáltató jogutód nélküli megszűnése nem minősül felmondásnak. Ebben az esetben nem szükséges semmilyen külön nyilatkozat, értesítés ahhoz, hogy a munkaviszony megszűnjön. Nem érvényesülnek ilyenkor a törvényben rögzített felmondási tilalmak és védelmek sem. Természetesen ez nem jelenti, hogy a munkáltató nem köteles a munkavállalókat informálni a munkaviszony megszűnéséről, azonban a munkaviszony nem ennek a tájékoztatásnak a hatására szűnik meg.

Tájékoztatási kötelezettség

A munkaviszonyban a feleket kölcsönös tájékoztatási kötelezettség terheli. Ez kiterjed arra is, hogy a munkáltató köteles tájékoztatni a dolgozókat a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatos azon lényeges tényekről, döntésekről, amelyek a munkaviszony megszűnéséhez vezetnek.

Végelszámolással való megszűnés esetén a törvény kifejezetten rendelkezik arról, hogy a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a cég korábbi vezető tisztségviselője köteles tájékoztatni a végelszámolás megindításáról a munkavállalókat, a szakszervezetet, illetve az üzemi tanácsot vagy az üzemi megbízottat. Hasonló tájékoztatási kötelezettség áll fenn, ha a munkáltató vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújt be. Szintén kötelező a munkavállalókat tájékoztatni arról, ha a munkáltató felszámolását a bíróság elrendelte.

Mi jár a dolgozónak a munkáltató megszűnése esetén?

Amennyiben a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt a munkaviszony megszűnik, akkor a törvény szerinti esetekben a munkavállalót végkielégítés illeti meg.

Természetesen végkielégítés akkor jár, ha a munkaviszony időtartama folytán a munkavállaló már jogot szerezne a végkielégítésre. Ehhez legalább 3 éves munkaviszony szükséges, amely esetben végkielégítésként 1 havi távolléti díj összege jár. A végkielégítés összege a munkaviszonyban töltött időtől függően sávosan emelkedik a törvényben meghatározottak szerint. Amennyiben a munkaszerződés vagy kollektív szerződés a munkavállalóra a törvénynél kedvezőbb végkielégítési szabályokat tartalmaz, akkor a kedvezőbb előírásokat kell alkalmazni.

A munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén a munkavállalót megilleti a munkáltató felmondása esetén meghatározott, munkavégzés alóli felmentés idejére járó távolléti díjnak megfelelő összeg is. A felmentési időre járó összeg tehát akkor is megilleti a dolgozót, ha ténylegesen nem is kerül sor a munkavégzés alóli felmentésére, mivel ténylegesen nem felmondással szűnik meg a munkaviszony. Amennyiben a munkaviszony megszűnésekor időarányosan ki nem adott szabadsága van a munkavállalónak, akkor ennek pénzbeli megváltása is kötelező.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda