Magyarország is csatlakozott a minimumadó nemzetközi rendszeréhez

Magyarország is csatlakozott a minimumadó nemzetközi rendszeréhez
2021. 10. 14., 10:30

2021. október 10-én az OECD elfogadta nemzetközi adórendszer egyik legfontosabb reformtervezetének módosítását, amely biztosítja, hogy a multinacionális vállalatok 2023-tól minimum 15 százalékos társasági adókulccsal adóznak ezen túl gyakorlatilag székhelytől függetlenül. Az OECD főtitkára szerint olyan a globális gazdaságot a jövőben alapjaiban meghatározó megállapodás jött létre, amely biztosítja, hogy nemzetközi adórendszer megfeleljen a digitalizált és globalizált világgazdaságnak, és a multinacionális vállalatok egységesen részt vegyenek az adóterhek viselésében.

Magyarország, Észtország és Írország is csatlakozott a globális minimumadóról szóló megállapodáshoz, így az új szabályozást már az összes OECD- és G20 -tagország támogatja. A G20-akkal együtt összesen 136 ország vesz rész a megállapodásban, akik együtt a globális GDP 90%-át adják.

A globalizáció egyik legkomolyabb problémájává vált az elmúlt években a nemzetközi nagyvállalatok működésének nemzetgazdasági határokon átívelő leképezése nemzeti adórendszerekre. Egyszerűen szólva a multinacionális nagyvállalatok úgy optimalizálták pénzügyi folyamataikat az elmúlt évtizedekben, ahogy tették ezt értékteremtő folyamataikkal is. A számukra gazdaságilag legelőnyösebb felállást alakították ki globális termelési rendszereik, értékláncaik, ellátási hálóik kialakításakor, és a pénzügyi folyamataik szervezésében is. Döntéseikben a számukra előnyös opciókat választották természetszerűen. Ez az eltérő nemzeti adórendszerek miatt sokszor globális adóoptimalizálási modellek kialakulásához vezetett, aminek több ország a vesztesévé vált így vagy úgy azzal, hogy adóbevetelektől esett el.

A mérföldkőnek számító megállapodás első pillérén keresztül a világ mintegy 100 legnagyobb és legjövedelmezőbb multinacionális vállalatának több mint 125 milliárd dolláros nyereségét is átcsoportosítja, ezzel biztosítva, hogy ezen cégek is megfelelően kivegyék a részüket az adóterhek viselésében, bárhol is működjenek, és termeljenek profitot.

A globális minimumadó-megállapodás második pillére nem az adóversenyt kívánja megszüntetni, mindössze kölcsönösen kialkudott korlátokat kíván annak szabni, amely által az OECD becslése szerint a résztvevő országok az eddigiekhez képest évente összesen mintegy 150 milliárd USD adótöbbletet lesznek képesek begyűjteni. A második pillér a minimális társasági adókulcsot 15%-ban határozza meg, a globális társasági adóztatás pedig – a jelenlegi tervek szerint – a következőképp fog működni:

Abban az esetben, ha valamely országnak ezen küszöbérték alatti a társasági adókulcsa, más országok kiegészítő adó érvényesítésére lesznek jogosultak, így a megállapodásban résztvevő – és esetlegesen alacsonyabb adómértéket meghatározó – országok nem lesznek kötelesek a 15 százalékos minimumadó implementálására, tehát Magyarországon változatlanul hatályban maradhat a jelenlegi 9% mértékű társasági adókulcs.

Azon nagyvállalatok vonatkozásában, amelyek a fenti, kiegészítő adónak valamilyen oknál fogva nem lesznek alanyai (például azért, mert valós gazdasági tevékenységet folytatnak az adott országban), a megállapodás megtagadná az adóalap kedvezmények alkalmazását, vagy pedig olyan adóalap módosító tényezőket vezetne be, amelyek segítségével felfelé korrigálná az adóalapot, hogy a küszöbérték alatti társasági adófizetés elkerülhető legyen.

A második pillérben foglaltak továbbá első sorban azon multinacionális vállalatokra vonatkoznak, amelyek árbevétele a 750 millió eurót meghaladja, ugyanakkor a résztvevő országok dönthetnek úgy is, hogy az új szabályozást azon – az adott országban székhellyel rendelkező – nagyvállalatok vonatkozásában is alkalmazzák, amelyek árbevétele ezt a küszöböt nem éri el.

A megállapodás legfrissebb tervezete a korábbiaktól eltérően már adóalap-kedvezményt is tartalmaz. Ennek értelmében a vállalatok által tulajdonolt tárgyi eszközök értékcsökkenése, és a vállalati munkabér kifizetések speciális számítási móddal levonhatók lesznek az adó mértékéből, tehát azok a cégek, amelyek nem fiktív, hanem tényleges vagyon- és munkabér-kifizetéssel járó tevékenységet folytatnak, ezt a kedvezményt igénybe tudják majd venni. A megállapodás szerint a tárgyi eszközök, valamint munkabér kifizetések értékének 5 százalékának megfelelő összeget nem kell figyelembe venni a minimumadó-előírások szerinti társasági adóalap meghatározásakor.

Az OECD célja, hogy 2022-ben a fentiekről multilaterális egyezményt írjanak alá, amelynek implementálására 2023-ban kerülne sor az érintett tagországok, így Magyarország részéről is. Ugyanakkor, a megállapodás annak implementálásától számított 10 éves átmeneti időszakot is engedélyez, amely alatt a fentieknél kedvezőbb, speciális adóalap-kedvezmény lesz alkalmazandó. Ennek részletszabályait az OECD munkacsoportja idén novemberben tervezi kidolgozni.

„Magyarország szempontjából a korábbiakhoz képest kedvezőbb irányba sikerült eltolni a szabályozást, azonban a részletek még kidolgozásra várnak, így időre van szükség ahhoz, hogy az érintett cégek tudják implementálni a változásokat a hosszú távú üzleti modelljükbe. A vállalatoknak fel kell rá készülniük, hogy a megállapodás rengeteg olyan változást okozhat majd a működésükben, ami az üzleti folyamatok újraszervezését igényli” – mondta Karácsony Balázs, a BDO Magyarország adóigazgatója.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 02., 14:30
A Z generáció tudatosan, de rendkívül élménycentrikusan költ – derül ki egy generációról készült átfogó kutatásból. A riport készítésében közreműködött a Diverzum, hazánk legnagyobb diákkedvezményeket kínáló platformja is, amelynek a partnerségi vezetőjével, Takács Péterrel beszélgettünk a Cégkassza Podcast legújabb adásában. A szakértő megosztotta gondolatait a Diverzum indulásáról, valamint a fiatalok fogyasztási szokásairól és digitális életmódjáról is.
2025. 06. 13., 12:05
A szezonálisan kiigazított adatok szerint az egy hónappal korábbihoz képest 1,8 százalékkal csökkent az ipai termelés volumene az Európai Unióban 2025. áprilisban, az egy évvel korábbit ugyanakkor így is meghaladta 0,6 százalékkal.
2025. 06. 12., 11:05
Májusban országos szinten 0,8 százalékkal nőttek a lakbérek áprilishoz képest, ugyanakkor a fővárosban enyhe csökkenés történt: Budapesten 0,2 százalékkal estek vissza az albérletárak. Éves összevetésben továbbra is drágulás látható: országosan 7,9 százalékkal, Budapesten pedig 7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak az elmúlt egy év során – derül ki a KSH-ingatlan.com májusi lakbérindexéből.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS