Így változik júliustól a webshopok adózása

2021. 06. 10., 18:15

Van cégének webshopja? Akkor érintik a 2021 július 1-jén életbe lépő, webshopok adózására vonatkozó változások. A weben is értékesítő vállalkozásoknak érdemes átgondolniuk működésüket, különösen akkor, ha nemzetközi szinten, külföldi vevők felé értékesítenek. A változások között vannak a webshopokat segítő, de a működést nehezítő szabályok is – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.

Mely webshopokra vonatkoznak a változások?

Elektronikus felületeken keresztül ma már szinte bármit megvásárolhatunk, nap mint nap jönnek létre újabb webshopok – kezdi friss bejegyzését Sztankó Dániel, az RSM Hungary adóüzltgának igazgatója. A webshopok számára nem számít az országhatár, egy magyar webshopon keresztül könnyen lehet értékesíteni termékeket külföldi vevőknek is. Logisztikai szolgáltatók segítségével könnyedén el lehet szállítani Magyarországról a terméket, vagy akár a külföldön lévő terméket más országba is el lehet juttatni egy magyar webshopon keresztül a megrendelőhöz.

Az áfaszabályozás 2021. július 1-ét követő változásai elsősorban azokat a webshopokat érintik, akik ún. közösségen belüli távértékesítést végeznek.

Ide tartoznak különösen azok az esetek, amikor egy magyar webshopon keresztül úgy adnak el terméket egy másik tagállami magánszemély vevőnek, hogy a kiszállítást Magyarországról a másik tagállamba az eladó, vagy az eladó megbízásából valaki más, pl. egy logisztikai szolgáltató végzi.

Ezen webshopok esetében egyrészt változnak az áfafizetés helyére vonatkozó szabályok, másrészt bevezetésre kerül az ún. egyablakos rendszer (One Stop Shop – OSS),amely megkönnyítheti az áfafizetés adminisztrációját.

Mi volt eddig az adózási, áfafizetési szabály?

Azok a vállalkozások, amelyek webshopon keresztül nem csak belföldön, hanem más tagállamokban is értékesítenek termékeket, eddig két formáját választhatták az adózásnak.

Regisztráltak abban a tagállamban, ahol értékesítettek és az áfát ott fizették meg a helyi áfa-mértékkel.

Vagy lehetőségük volt a saját országukban befizetni az áfát addig, amíg az éves értékesítéseik összege a másik tagállamban nem ért el egy bizonyos értékhatárt. Ez az értékhatár Magyarország esetében 35 ezer eurót jelentett, más tagállamok esetében 35 000 vagy 100 000 euró, tagállamoktól függően.

Milyen áfaváltozások lesznek 2021. július 1. után a webáruházak esetében?

2021 júliusától szigorodnak a szabályok, egy egységes, 10 000 eurós értékhatár lép életbe.

Ha a más tagállamokba irányuló értékesítések összértéke uniós szinten meghaladja a 10 000 eurót, akkor a célország szerinti áfamértékkel kell a közösségen belüli távértékesítésekre jutó áfát megfizetni. A 10 000 eurós értékhatárt az összes tagállamra együttesen kell nézni. Abba a Közösségen belüli távértékesítések mellett bele kell számítani a más tagállami megrendelőknek teljesített, távolról is nyújtható szolgáltatások (elektronikus, távközlési és műsorszolgáltatási szolgáltatások) értékét is.

Ha tehát egy magyar webshopon keresztül 27 különböző tagállamba értékesítünk, akkor 27 különböző ország szerinti áfamértéket kell felszámítanunk és megfizetnünk, attól függően, hogy hol van a megrendelőnk.

Ez a változtatás jelentős adminisztratív terhet róhat a webshopokat működtető vállalkozásokra. 2021. július 1-től azonban ezen webshopok adóadminisztrációját segítheti a kiterjesztett egyablakos rendszer (One Stop Shop – OSS). Az egyablakos rendszernek köszönhetően a vállalkozásoknak nem kell minden egyes tagállamban regisztrálniuk és adót fizetniük, ha uniós szinten túllépték a 10 ezer eurós éves értékesítési limitet (vagy az összeghatár alatt a bejelentkezést választják), elég egy tagállamban regisztrálniuk az OSS-be és abban a tagállamban vallják be az összes más tagállami áfát. Ezt követően a tagállamok adóhatóságai az OSS rendszeren keresztül számolják el egymás között a fizetendő adót.

Mire kell figyelni a webshop OSS rendszer kapcsán?

Figyelni kell arra, hogy az egyablakos rendszer nem minden webshopos értékesítésre alkalmazható, csak azokra, amik kimerítik az ún. közösségen belüli távértékesítés fogalmát. Ha a webshopon keresztül pl. másik vállalkozásnak értékesítünk, vagy az áru nem másik tagállamba, hanem EU-en kívüli harmadik országba kerül, akkor az egyablakos rendszeren keresztül történő adófizetés nem alkalmazható.

Az egyablakos rendszerbe nem kötelező bejelentkezni, ha a más tagállamokba történő értékesítés éves volumene nem haladja meg a 10.000 eurót. Ilyenkor a termék feladási helye szerinti áfát kell megfizetni, vagyis magyar raktárból történő szállítás esetén tipikusan 27% magyar áfát kell felszámítani. Érdemes ugyanakkor megfontolni ilyenkor is az egyablakos rendszerbe bejelentkezést, mert ez adómegtakarítást jelenthet.

Ilyenkor figyelni kell arra, hogy ha az egyablakos rendszerbe az eladó bejelentkezik, ezen választása a választás évét követő második naptári év végéig köti.

A webshopos értékesítés kapcsán sokak számára segítség lehet az OSS és a több országbeli teendők könnyebben intézhető kezelése, de érdemes adózási szempontból is megtervezni és kikalkulálni mi jelenti a webáruház számára a legkedvezőbb megoldást.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-06-19 20:05:00
Március és május között országosan átlagban 5,8 százalékot lehetett alkudni az eladott lakóingatlanok árából, azonban a paneleknél tovább szűkült a vevők mozgástere – derül ki az OTP Ingatlanpont adataiból. A tavaszi hónapokban Budapesten tovább csökkent a rés a hirdetési és az eladási árak között, ami jól mutatja a lakáspiaci tendenciákat, hiszen közben a községekben továbbra is jelentős az alku lehetősége.
2025-06-19 18:05:00
A balatoni régió ingatlanpiaca az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül. A Duna House siófoki szakértője szerint a korábban elsősorban szezonális használatra vásárolt ingatlanok manapság teljes értékű második otthonként funkcionálnak, aminek következtében nemcsak az árak stabilizálódtak, de a balatoni szezon is kitolódott. Egész évre.
2025-06-19 15:15:00
Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.

  Rovathírek: HIPA

Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS