Így változik júliustól a webshopok adózása

2021. 06. 10., 18:15

Van cégének webshopja? Akkor érintik a 2021 július 1-jén életbe lépő, webshopok adózására vonatkozó változások. A weben is értékesítő vállalkozásoknak érdemes átgondolniuk működésüket, különösen akkor, ha nemzetközi szinten, külföldi vevők felé értékesítenek. A változások között vannak a webshopokat segítő, de a működést nehezítő szabályok is – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.

Mely webshopokra vonatkoznak a változások?

Elektronikus felületeken keresztül ma már szinte bármit megvásárolhatunk, nap mint nap jönnek létre újabb webshopok – kezdi friss bejegyzését Sztankó Dániel, az RSM Hungary adóüzltgának igazgatója. A webshopok számára nem számít az országhatár, egy magyar webshopon keresztül könnyen lehet értékesíteni termékeket külföldi vevőknek is. Logisztikai szolgáltatók segítségével könnyedén el lehet szállítani Magyarországról a terméket, vagy akár a külföldön lévő terméket más országba is el lehet juttatni egy magyar webshopon keresztül a megrendelőhöz.

Az áfaszabályozás 2021. július 1-ét követő változásai elsősorban azokat a webshopokat érintik, akik ún. közösségen belüli távértékesítést végeznek.

Ide tartoznak különösen azok az esetek, amikor egy magyar webshopon keresztül úgy adnak el terméket egy másik tagállami magánszemély vevőnek, hogy a kiszállítást Magyarországról a másik tagállamba az eladó, vagy az eladó megbízásából valaki más, pl. egy logisztikai szolgáltató végzi.

Ezen webshopok esetében egyrészt változnak az áfafizetés helyére vonatkozó szabályok, másrészt bevezetésre kerül az ún. egyablakos rendszer (One Stop Shop – OSS),amely megkönnyítheti az áfafizetés adminisztrációját.

Mi volt eddig az adózási, áfafizetési szabály?

Azok a vállalkozások, amelyek webshopon keresztül nem csak belföldön, hanem más tagállamokban is értékesítenek termékeket, eddig két formáját választhatták az adózásnak.

Regisztráltak abban a tagállamban, ahol értékesítettek és az áfát ott fizették meg a helyi áfa-mértékkel.

Vagy lehetőségük volt a saját országukban befizetni az áfát addig, amíg az éves értékesítéseik összege a másik tagállamban nem ért el egy bizonyos értékhatárt. Ez az értékhatár Magyarország esetében 35 ezer eurót jelentett, más tagállamok esetében 35 000 vagy 100 000 euró, tagállamoktól függően.

Milyen áfaváltozások lesznek 2021. július 1. után a webáruházak esetében?

2021 júliusától szigorodnak a szabályok, egy egységes, 10 000 eurós értékhatár lép életbe.

Ha a más tagállamokba irányuló értékesítések összértéke uniós szinten meghaladja a 10 000 eurót, akkor a célország szerinti áfamértékkel kell a közösségen belüli távértékesítésekre jutó áfát megfizetni. A 10 000 eurós értékhatárt az összes tagállamra együttesen kell nézni. Abba a Közösségen belüli távértékesítések mellett bele kell számítani a más tagállami megrendelőknek teljesített, távolról is nyújtható szolgáltatások (elektronikus, távközlési és műsorszolgáltatási szolgáltatások) értékét is.

Ha tehát egy magyar webshopon keresztül 27 különböző tagállamba értékesítünk, akkor 27 különböző ország szerinti áfamértéket kell felszámítanunk és megfizetnünk, attól függően, hogy hol van a megrendelőnk.

Ez a változtatás jelentős adminisztratív terhet róhat a webshopokat működtető vállalkozásokra. 2021. július 1-től azonban ezen webshopok adóadminisztrációját segítheti a kiterjesztett egyablakos rendszer (One Stop Shop – OSS). Az egyablakos rendszernek köszönhetően a vállalkozásoknak nem kell minden egyes tagállamban regisztrálniuk és adót fizetniük, ha uniós szinten túllépték a 10 ezer eurós éves értékesítési limitet (vagy az összeghatár alatt a bejelentkezést választják), elég egy tagállamban regisztrálniuk az OSS-be és abban a tagállamban vallják be az összes más tagállami áfát. Ezt követően a tagállamok adóhatóságai az OSS rendszeren keresztül számolják el egymás között a fizetendő adót.

Mire kell figyelni a webshop OSS rendszer kapcsán?

Figyelni kell arra, hogy az egyablakos rendszer nem minden webshopos értékesítésre alkalmazható, csak azokra, amik kimerítik az ún. közösségen belüli távértékesítés fogalmát. Ha a webshopon keresztül pl. másik vállalkozásnak értékesítünk, vagy az áru nem másik tagállamba, hanem EU-en kívüli harmadik országba kerül, akkor az egyablakos rendszeren keresztül történő adófizetés nem alkalmazható.

Az egyablakos rendszerbe nem kötelező bejelentkezni, ha a más tagállamokba történő értékesítés éves volumene nem haladja meg a 10.000 eurót. Ilyenkor a termék feladási helye szerinti áfát kell megfizetni, vagyis magyar raktárból történő szállítás esetén tipikusan 27% magyar áfát kell felszámítani. Érdemes ugyanakkor megfontolni ilyenkor is az egyablakos rendszerbe bejelentkezést, mert ez adómegtakarítást jelenthet.

Ilyenkor figyelni kell arra, hogy ha az egyablakos rendszerbe az eladó bejelentkezik, ezen választása a választás évét követő második naptári év végéig köti.

A webshopos értékesítés kapcsán sokak számára segítség lehet az OSS és a több országbeli teendők könnyebben intézhető kezelése, de érdemes adózási szempontból is megtervezni és kikalkulálni mi jelenti a webáruház számára a legkedvezőbb megoldást.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 12. 05., 23:30
epizód: 2023 / 19   |   hossz: 20:00
Ebben az epizódban azt a nagy horderejű és rendkívül összetett munkát mutatjuk be, amit Magyarország legmagasabb irodaháza, a MOL Campus építése során végeztek a kivitelezők. A csúcsidőszakban 1800 dolgozó munkáját összefogó Wolf András meg is kapta érte az Év Projektmenedzsere díjat, amit a Projektmenedzsment Kiválóság Tábla tagjaiból álló zsűri ítélt meg számára. A Market Építő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese szerint amellett, hogy nagy elismerés kollégáktól kapni egy ekkora díjat, meg is erősítette abban a tudatban, hogy érdemes példamutatóan, kitartóan dolgozni a sikerért. A szakember persze a MOL Campus innovatív kivitelezését és fenntartható megoldásait is örömmel bemutatta a BizniszPlusznak adott interjúban.
Egyetlen vállalkozás sem építi fel önmagát, és a legfőbb erőforrása a vezető, aki – pláne egy új üzlet megalapozása közben – sajátos támogatást igényel. A többféle vállalkozás- és vezetőfejlesztő tréninget szervező SEED Alapítvány az ügyvezető igazgató szerint még frissebb módszerekkel, gyakorló vállalkozókkal mentorálja a kezdőket. Lakatosné Lukács Zsuzsanna ebben az epizódban világít rá, hányféle teendő van egy üzleti ötlettel, mire az működő vállalkozássá alakul. Ezen az úton tereli végig az újdonsült cégeket a RajtUp programjuk is.
Ebben az epizódban Pataki Tamás, a Canon Business Development Managere segítségével mutatjuk be, hogy milyen eszközök és mesterséges intelligencia megoldások lehetnek az orvosok segítségére – már nem is a jövőben, hanem akár napjainkban. Az elöregedő társadalmakban egyre több pácienst kell ellátnia az egészségügynek, így olyan technológiák nélkül, amiket például a Canon Medical Solutions képalkotó rendszerei nyújtanak, egyre nehezebb megfelelő számú és pontosságú diagnózist felállítani. De mi köze mindennek a ReCaptcha internet-felhasználó azonosításhoz és az önvezető autókhoz? Ez is kiderül a beszélgetésből.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS