Így előzheti meg az adóellenőrzéseket!

2022. 05. 10., 14:57

A NAV nemrég megjelent adóellenőrzési terve szerint idén kiemelt figyelmet fordít az Online Számla Rendszer adatai alapján történő kockázatelemzésre – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.

Adóellenőrzési kockázatok számlakiállítói oldalon

A számlázóprogramok, modulok magyar adózási jogszabályoknak történő megfeleltetése nem mindig könnyű feladat. Különösen a külföldi ERP vagy egyedi vállalatirányítási rendszert fejlesztők és használók körénél figyelhetőek meg azok az integrálási problémák, amelyek később adatszolgáltatási eltérésekhez, hiányosságokhoz vezetnek – mutat rá friss bejegyzésében Budai Mátyás, az RSM Hungary Adóüzletágának junior menedzsere.

Online számla ellenőrzés és hibajavítás: ezekre figyeljen számlakiállítóként

1.  Online számla ellenőrzés: előzetes felülvizsgálat

Nem titok, hogy a NAV monitorozza az online számla adatszolgáltatások minőségét. Azok a társaságok számíthatnak nagy valószínűséggel jogkövetési vizsgálatra vagy adóellenőrzésre, amelyek online számlajelentései rendszeresen hibára, elutasításra futnak. Az előzetes felülvizsgálat elmulasztása az alábbi esetekben jelent kockázatot:

– számlázóprogram váltásakor,

– újfajta tranzakció számlázása előtt,

– NAV xml sémaváltáskor.

Fontos kiemelni, hogy a számlaadatok előzetes ellenőrzése csak tesztelési fázisban lehetséges, különben sérül az online számla adatszolgáltatás azonnaliságára és emberi beavatkozás nélküliségére vonatkozó előírás.

2. Online számla hibajavítás: utólagos ellenőrzés

Bár az online számlázási folyamat javítása az adóhatóságtól kapott hibaüzenetek alapján általában egyértelmű, azt kevesen tudják, hogy a hiba nélkül befogatott számlajelentés önmagában még nem jelent pontos adatszolgáltatást.

A hibátlan számlajelentéshez az szükséges, hogy a vállalatirányítási rendszerben, számlázóprogramban és a NAV Online Számla Rendszerében lévő adatok megegyezzenek. Az eltérés legtöbbször olyan technikai vagy adminisztratív hibákra vezethető vissza, mint például:

– egy hibásan bekategorizált vevő,

– egy félreütött adószám,

– egy rosszul bekódolt termék,

– hibás mentességi kód alkalmazása, vagy

– helytelen paraméterezés, beállítás.

Az adóhatóság az esetleges adóhiány feltérképezéséhez a beadott áfabevallásokat és a kapcsolódó időszaki online számla jelentéseket veszi alapul. Amennyiben az értékesítési oldal összesített áfa-értéke az Online Számla Rendszerben magasabb, mint amit a társaság bevallott és megfizetett, az áfakülönbözet feltárása miatt a vállalkozást felkereshetik.

Gyakori hiba, hogy a számla teljesítési dátuma és az online számlában jelentett teljesítési dátum között eltérés mutatkozik, mely könnyen eredhet a helytelen paraméterezési beállítások miatt bekövetkező pontatlan adatszolgáltatásból. Ahogy a társaság a számlaadat alapján állapítja meg a számla áfafizetési kötelezettségének dátumát és egyben a bevallási időszakot, úgy az adóhatóság az online számla adatokra támaszkodva teszi ugyanezt. A kettő közötti eltérés a bevallási időszakban és az összesített áfa-értékben egyaránt megmutatkozik.

A NAV a helytelen és a hiányzó adatszolgáltatást nem különbözteti meg egymástól. Mindkét esetet ugyanolyan mértékben, számlánként akár 500.000 forintos bírsággal sújthatja.

Adóellenőrzési kockázatok számlabefogadói oldalon

A legtöbb esetben nincs ráhatásunk arra, hogy a partnerünk pontos adatokat továbbít-e a felénk kiállított számláról, viszont az, hogy az áfabevallás belföldi összesítő jelentésében helyes számlainformációkat tüntetünk fel, már csak rajtunk múlik.

Felülvizsgálni pedig érdemes, mert a NAV mindkét fél ajtaján kopogtathat, ha eltérést talál a benyújtott M-lapok és a partner online számla jelentései között.

Az M-lapok rejtett buktatói: ezekre figyeljen számlabefogadóként

Az áfaösszesítő jelentés és az Online Számla Rendszer adatai a leggyakrabban a következő esetek miatt térnek el:

– a számla kelte került a teljesítési dátum helyére

– a könyvelésbe ténylegesen nem a számlán lévő teljesítési dátum került be, így az M-lapon lévő dátum is hibásan szerepel

– az arányosított, levonásba helyezett összeg szerepel az M-lapon a számla teljes áfatartalma helyett

– a végszámla speciális jelölését nem alkalmazták

– nem a partner csoportos azonosító számát tüntették fel

Kerülje el a NAV radarját!

Még az adóhatóság megkeresése előtt érdemes ellenőrizni, hogy a kiállítói vagy a befogadói oldalon történt-e adatszolgáltatási hiba. Így a javító intézkedések még az előtt megtehetők, hogy az adóhatóságnak feltűnne a probléma, azaz:

– helyesbíthetjük az M-lapjainkat (bár javasolt a bevallási lapok készítése során megtenni az ellenőrzéseket, és pontos M-lapokat továbbítani az adóhatóság felé);

– felhívhatjuk a partnerünk figyelmét számlajelentés javítására, de nyilvántartást is vezethetünk a kérdéses tételekről.

Ön szereti az adminisztrációt?

Az Online Számla Rendszer bevezetése egyszerre jelent kihívást és lehetőséget a társaságok számára. Annyi biztos, hogy növeli a transzparenciát, és az így elérhetővé tett adatok olyan innovációra adnak lehetőséget, melyek számlakiállítói és számlabefogadói oldalon az adminisztráció csökkentésével és automatizálással egyaránt időt és energiát szabadíthatnak fel.

A számlaadat-eltéréseket ma már nem szükséges manuálisan kibogozni. A technológia nemcsak a NAV, hanem társaságok oldalán is rendelkezésre áll, lehetővé téve az online számla auditot és hibajavítást, illetve az automatizált M-lap generálást.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS