A NAV nemrég megjelent adóellenőrzési terve szerint idén kiemelt figyelmet fordít az Online Számla Rendszer adatai alapján történő kockázatelemzésre – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.
A számlázóprogramok, modulok magyar adózási jogszabályoknak történő megfeleltetése nem mindig könnyű feladat. Különösen a külföldi ERP vagy egyedi vállalatirányítási rendszert fejlesztők és használók körénél figyelhetőek meg azok az integrálási problémák, amelyek később adatszolgáltatási eltérésekhez, hiányosságokhoz vezetnek – mutat rá friss bejegyzésében Budai Mátyás, az RSM Hungary Adóüzletágának junior menedzsere.
1. Online számla ellenőrzés: előzetes felülvizsgálat
Nem titok, hogy a NAV monitorozza az online számla adatszolgáltatások minőségét. Azok a társaságok számíthatnak nagy valószínűséggel jogkövetési vizsgálatra vagy adóellenőrzésre, amelyek online számlajelentései rendszeresen hibára, elutasításra futnak. Az előzetes felülvizsgálat elmulasztása az alábbi esetekben jelent kockázatot:
– számlázóprogram váltásakor,
– újfajta tranzakció számlázása előtt,
– NAV xml sémaváltáskor.
Fontos kiemelni, hogy a számlaadatok előzetes ellenőrzése csak tesztelési fázisban lehetséges, különben sérül az online számla adatszolgáltatás azonnaliságára és emberi beavatkozás nélküliségére vonatkozó előírás.
2. Online számla hibajavítás: utólagos ellenőrzés
Bár az online számlázási folyamat javítása az adóhatóságtól kapott hibaüzenetek alapján általában egyértelmű, azt kevesen tudják, hogy a hiba nélkül befogatott számlajelentés önmagában még nem jelent pontos adatszolgáltatást.
A hibátlan számlajelentéshez az szükséges, hogy a vállalatirányítási rendszerben, számlázóprogramban és a NAV Online Számla Rendszerében lévő adatok megegyezzenek. Az eltérés legtöbbször olyan technikai vagy adminisztratív hibákra vezethető vissza, mint például:
– egy hibásan bekategorizált vevő,
– egy félreütött adószám,
– egy rosszul bekódolt termék,
– hibás mentességi kód alkalmazása, vagy
– helytelen paraméterezés, beállítás.
Az adóhatóság az esetleges adóhiány feltérképezéséhez a beadott áfabevallásokat és a kapcsolódó időszaki online számla jelentéseket veszi alapul. Amennyiben az értékesítési oldal összesített áfa-értéke az Online Számla Rendszerben magasabb, mint amit a társaság bevallott és megfizetett, az áfakülönbözet feltárása miatt a vállalkozást felkereshetik.
Gyakori hiba, hogy a számla teljesítési dátuma és az online számlában jelentett teljesítési dátum között eltérés mutatkozik, mely könnyen eredhet a helytelen paraméterezési beállítások miatt bekövetkező pontatlan adatszolgáltatásból. Ahogy a társaság a számlaadat alapján állapítja meg a számla áfafizetési kötelezettségének dátumát és egyben a bevallási időszakot, úgy az adóhatóság az online számla adatokra támaszkodva teszi ugyanezt. A kettő közötti eltérés a bevallási időszakban és az összesített áfa-értékben egyaránt megmutatkozik.
A NAV a helytelen és a hiányzó adatszolgáltatást nem különbözteti meg egymástól. Mindkét esetet ugyanolyan mértékben, számlánként akár 500.000 forintos bírsággal sújthatja.
A legtöbb esetben nincs ráhatásunk arra, hogy a partnerünk pontos adatokat továbbít-e a felénk kiállított számláról, viszont az, hogy az áfabevallás belföldi összesítő jelentésében helyes számlainformációkat tüntetünk fel, már csak rajtunk múlik.
Felülvizsgálni pedig érdemes, mert a NAV mindkét fél ajtaján kopogtathat, ha eltérést talál a benyújtott M-lapok és a partner online számla jelentései között.
Az áfaösszesítő jelentés és az Online Számla Rendszer adatai a leggyakrabban a következő esetek miatt térnek el:
– a számla kelte került a teljesítési dátum helyére
– a könyvelésbe ténylegesen nem a számlán lévő teljesítési dátum került be, így az M-lapon lévő dátum is hibásan szerepel
– az arányosított, levonásba helyezett összeg szerepel az M-lapon a számla teljes áfatartalma helyett
– a végszámla speciális jelölését nem alkalmazták
– nem a partner csoportos azonosító számát tüntették fel
Még az adóhatóság megkeresése előtt érdemes ellenőrizni, hogy a kiállítói vagy a befogadói oldalon történt-e adatszolgáltatási hiba. Így a javító intézkedések még az előtt megtehetők, hogy az adóhatóságnak feltűnne a probléma, azaz:
– helyesbíthetjük az M-lapjainkat (bár javasolt a bevallási lapok készítése során megtenni az ellenőrzéseket, és pontos M-lapokat továbbítani az adóhatóság felé);
– felhívhatjuk a partnerünk figyelmét számlajelentés javítására, de nyilvántartást is vezethetünk a kérdéses tételekről.
Az Online Számla Rendszer bevezetése egyszerre jelent kihívást és lehetőséget a társaságok számára. Annyi biztos, hogy növeli a transzparenciát, és az így elérhetővé tett adatok olyan innovációra adnak lehetőséget, melyek számlakiállítói és számlabefogadói oldalon az adminisztráció csökkentésével és automatizálással egyaránt időt és energiát szabadíthatnak fel.
A számlaadat-eltéréseket ma már nem szükséges manuálisan kibogozni. A technológia nemcsak a NAV, hanem társaságok oldalán is rendelkezésre áll, lehetővé téve az online számla auditot és hibajavítást, illetve az automatizált M-lap generálást.
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.