Érdemes-e már most készülni a Brexitre?

2019. 01. 29., 14:47

A jelen állás szerint senki sem tudja, hogy mi lesz a Brexittel, lesz-e egyáltalán, vagy elhalasztják. A sokféle lehetséges forgatókönyv mellett a prudens üzleti működés azonban megköveteli, hogy felkészüljünk a no-deal Brexitre, még akkor is, ha abban reménykedünk, hogy a Brexitet mégis elhalasztják – hívja fel a figyelmet Sztankó Dániel, az RSM Hungary szenior adótanácsadója.

Hogyan készüljünk egy ilyen bizonytalan helyzetben? Esetleg várakozó pozícióba helyezkedjünk mondván, ha most úgy sem tudjuk, hogy mi lesz a jövőben, akkor majd később, amikor már világosan látjuk a helyzetet, döntünk majd arról, hogy mit csináljunk. Ha nem halasztják el a Brexitet, már kevés időnk lesz felkészülni annak hatásaira, ezért a legrosszabb és legközelibb forgatókönyvre már most el kell kezdeni a felkészülést! – kezdi friss bejegyzését Sztankó Dániel, az RSM Hungary szenior adótanácsadója.

Elkerülhető-e a „no-deal” Brexit?

A jelen állás szerint a „no deal” Brexit, azaz megállapodás nélküli Brexitnek négy alternatívája lehet:

  1. Az Egyesült Királyság és az EU jóváhagyják az ún. „válási szerződést” és az Egyesült Királyság további 21 hónap haladékot kap arra (körülbelül 2020 végéig), hogy felkészüljön a Brexitre. Addig az Egyesült Királyság nem vesz részt az EU intézményrendszerében (Európai Parlament, Tanács, Bizottság, stb.), de az áruk és a szolgáltatások szabad mozgására vonatkozó rendelkezések továbbra is érvényben maradnak.
  2. Az Egyesült Királyság visszavonja az 50. cikkelyre – az EU elhagyására – vonatkozó nyilatkozatát. Egy 2018. decemberi Európai Bírósági ítélet értelmében az Egyesült Királyság ezt egyoldalúan is megteheti.
  3. Az EU és az Egyesült Királyság közösen megállapodnak a határidő meghosszabbításában. Erre az EU valószínűleg maximum 3 hónapnyi haladékot hajlandó lesz adni, kivéve, ha az Egyesült Királyság belátható időn belül általános választásokat vagy egy újabb Brexit népszavazást tart.
  4. Az EU és az Egyesült Királyság egy újabb „válási szerződésben” állapodnak meg közösen. Ezt viszont az Egyesült Királyságnak és az EU-nak is jóvá kell hagyni.

Ha a négy alternatív forgatókönyv egyike sem jön be, akkor beüt a „no deal” Brexit: ez esetben az Egyesült Királyság nem EU-s, azaz harmadik országnak minősül majd.

Hogy melyik forgatókönyv lesz a befutó, jelenleg nem tudjuk. Azonban az biztos, hogy minden változatnak eltérő konzekvenciái vannak az áfában, az adózásban és a vámban. Minden esetre a legrosszabbra, az ún. „no deal” Brexitre érdemes készülni, hiszen szűk két hónap maradt ezen határidőig.

Milyen hatással lesz Brexit az áfára?

Ha „no-deal” Brexit forgatókönyv érvényesül, akkor az Egyesült Királyságból érkező áru termékimportnak minősül, az oda irányuló termékértékesítések pedig termékexportnak minősülnek. Ahhoz, hogy az értékesítés adómentes maradjon, nem lesz elengedő CMR-eket gyűjteni, az adómentességhez ezen túl szükséges lesz az is, hogy a terméket a vámhatóság végleges rendeltetéssel, igazoltan kiléptesse. Ennek megfelelően a vállalkozásoknak át kell állítaniuk a számlázóprogramokat, vállalatirányítási és egyéb számítástechnikai rendszereiket.

A háromszögügylet egyszerűsítés brit adószámok esetén nem lesz alkalmazható, mert a háromszögügyletek csupán közösségi adóalanyokra vonatkoznak. Hasonlóképpen a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítések sem lesznek alkalmazhatóak a brit cégekkel való kereskedelem során. Mindez két területre lehet kihatással. Egyrészt a magyar cégeknek nagyobb valószínűséggel kell majd adószámot kérniük az Egyesült Királyságban, amennyiben a majdani brit szabályok ezt megkövetelik. Másrészt a brit cégeknek több esetben kell kérni adószámot belföldön, illetve más tagállamokban.

A webshopokat az Egyesült Királyságból üzemeltető vállalkozásokat is érintheti a Brexit. A jelenlegi szabályok szerint az az adóalany, amelynek a távolsági értékesítései egy adott tagállamra vetítve éves szinten nem éri el a 35 000 eurós összeghatárt, nem köteles a célországban adószámot kérni (az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Németországban ez az összeghatár jelenleg magasabb). Ez a szabály viszont csak a közösségi vállalkozásokra vonatkozik. Ez azt jeleni, hogy a brit vállalkozások, amelyek jelenleg brit raktárból értékesítik a termékeket a célország szerinti áfát kötelesek majd megfizetni a 35 000 eurós értékhatár alatt is, termékimport címén. Amennyiben azonban a brit vállalkozás valamely EU-s tagállamba viszi a készletét, pl. Magyarországra vagy Hollandiába, úgy csak ebben az országban lesz köteles az áfa bejelentkezésre a 35 000 eurós értékhatár alatti értékesítések esetén.

Azok a brit vállalkozások, amelyek Magyarországon adószámmal rendelkeznek, csak pénzügyi képviselet útján folytathatják gazdasági tevékenységüket belföldön! A pénzügyi képviselet ellátására speciális szabályok vonatkoznak, amelyek egyúttal a pénzügyi képviselőkkel szemben többlet-feltételeket támasztanak. Az érintett brit vállalkozásoknak már most érdemes megkeresniük a pénzügyi képviseletre jogosult társaságokat. Még kérdéses, hogy mi lesz azokkal a brit vállalkozásokkal, amelyeknek jelenleg van adószámuk belföldön, de nem rendelkeznek pénzügyi képviselővel a Brexit napján. Adószámukat hivatalból törlik, vagy az adóhatóság mégis biztosít valamilyen türelmi időt ezen vállalkozások számára?

Hamarosan kiderül, hogy a briteknek sikerül-e angolosan távozni az EU-ból, avagy még két évig fogunk búcsúzkodni átmeneti rendelkezések jegyében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 11. 12., 16:05
A fizikai munkavállalók megbízhatósága ma a magyar munkaerőpiac egyik legégetőbb kérdése – derül ki a Jobtain kutatásából, amely több mint száz HR-szakember és vezető részvételével készült. A válaszadók 88 százaléka a megbízhatóságot nevezte meg a legfontosabb kiválasztási szempontként, megelőzve a fizikai állóképességet (60 százalék) és a szakmai tapasztalatot (54 százalék).
2025-11-11 18:10:00
A Duna House adatai szerint októberben az értékesítési idők szinte minden szegmensben tovább rövidültek, miközben a kereslet az augusztusi rekord után fokozatosan csökkent. A piaci dinamika átalakulása mögött az Otthon Start Program áll, amely nemcsak új vevői rétegeket aktivált, hanem a tranzakciós folyamatokat is felgyorsította.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS