Biztos, hogy a vezető kirúgása indoklás nélkül is jogszerű?

2022. 08. 26., 08:23

A munkaviszony felmondással történő megszüntetésének szigorú szabályai vannak. Talán ez az oka annak, hogy a felmondás körül több tévhit is él.

A 3 leggyakoribb felmondási tévhit között szerepel a vezetőkre vonatkozó felmondás is. Indoklás nélkül is minden esetben jogszerű a vezető kirúgása? Mire érdemes nagyon odafigyelni?A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Felmondás vagy azonnali hatályú felmondás? Nem mindegy a szóhasználat!

A hétköznapi életben kirúgásként emlegetett munkaviszony megszüntetést jogi nyelvre lefordítva felmondásként vizsgálhatjuk. A felmondás, így a vezető kirúgása esetén is igen nagy jelentősége van az időnek – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. Pontosabban annak, hogy milyen hatállyal történik a felmondás. A munkajogban külön szabályok vonatkoznak a felmondásra és az azonnali hatályú felmondásra. 2012. előtt a felmondást rendes felmondásként, míg az azonnali hatályú felmondást rendkívüli felmondásként ismerhettük.

A felmondás jelenlegi fő szabálya, hogy a munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti. A munkáltató felmondása esetén a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.

Felmondás esetén felmondási idővel is számolni kell, vagyis a felmondás nem azonnali hatályú.

Ezzel szemben az azonnali hatályú felmondás már teljesen más kategória.

A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással akkor szüntetheti meg, ha a másik fél

– a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy

– olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Bár a köznapi nyelvben minden felmondást egyszerűen csak felmondásnak neveznek, a pontos szóhasználatnak nagy a jelentősége. Láthatjuk, hogy a felmondás és az azonnali hatályú felmondás sok mindenben különbözik egymástól.

Ki minősül vezetőnek a munkajogi szabályok alapján?

Mielőtt a vezetőkre vonatkozó felmondást vizsgálnánk, nyilván tudnunk kell, hogy ki minősül vezetőnek a munkajogi szabályok alapján.

Fontos előre leszögezni, hogy a munkahelyen szélesebb körben használjuk a vezető kifejezést. Akit a munkahelyen vezetőnek neveznek, nem biztos, hogy a munkajogi szabályok szerint is vezető állású munkavállalónak minősül.

A Munka Törvénykönyve alapján vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított más munkavállaló. Munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő akkor is, ha a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét.

Kell-e indoklás a vezető kirúgása esetén?

A vezető állású munkavállalók esetén eltérő szabályokkal találkozhatunk a felmondással kapcsolatban.

Míg fő szabály szerint a munkáltatónak indokolnia kell a felmondást, a vezető állású munkavállaló esetén ennek pont az ellenkezője érvényesül. A vezető állású munkavállaló esetén fő szabály szerint a felmondást nem köteles megindokolni a munkáltató.

A fő szabály azonban nem azt jelenti, hogy ez mindig így van. Bizony van alóla kivétel.

Mikor jogszerűtlen a vezető kirúgása indoklás nélkül?

A gyakorlatban felmerült a kérdés, hogy kell indokolnia a munkáltatónak, ha azonnali hatállyal mondana fel a vezetőnek? Azonnali hatállyal is megtörténhet indoklás nélkül a vezető kirúgása?

A Kúria maga is vizsgálta a kérdést. Egy ítéletében kimondta, hogy az azonnali hatályú felmondást a vezető állású munkavállaló esetén is indokolni kell. Ellenkező esetben ugyanis a vezetőknél nem lenne semmi különbség a felmondás és az azonnali hatályú felmondás között.

Vagyis a vezetőknek sem lehet megfelelő indoklás nélkül azonnali hatállyal felmondani. Az pedig nyilván nem járható út, hogy a munkáltató felmondást közöl, mert azt nem kell indokolnia, ám mindezt úgy teszi, hogy a munkaviszony azonnali hatállyal szűnik meg. Akkor ugyanis már azonnali hatályú felmondásként értékelendő a munkáltató nyilatkozata, így az arra vonatkozó szabályok alapján az indoklás nem maradhat el.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd

Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 14., 17:05
Július 14-től pályázhatnak az 5000 lakos alatti települések a helyi közvilágítás korszerűsítésére; a Magyar Falu Program keretében, a Jedlik Ányos Energetikai Program forrásaiból összesen 18 milliárd forint áll rendelkezésre – tájékoztatott Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára.
2025. 07. 14., 18:25
Már akadt vállalkozás, amely élt a július elején megnyílt lehetőséggel és sikeresen lekerült az alkalmazottjukat bejelentés nélkül foglalkoztatók listájáról, így mentesülve a listával járó súlyos szankciók alól.
2025-07-14 18:40:00
A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.
2025-07-13 21:30:00
Az EPR alá tartozó gyártóknak, illetve első belföldi forgalomba hozóknak 2025. július 20-ig kell teljesíteniük az előző negyedévre vonatkozó mennyiségi adatszolgáltatási kötelezettségüket az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszeren keresztül – hívja fel a figyelmet a MOHU.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS