A minimálbér-emelés pozitív hatásai

2019. 01. 18., 18:32

A magasabb fizetés mellett számos egyéb előnnyel is jár a megemelt minimálbér, így például nagyobb értékű céges ajándékot lehet adni az év végi partikon, illetve a korábbinál jobb helyet választhatnak maguknak a sportrajongók a lelátókon. A Deloitte Magyarország összegyűjtötte, hogy milyen pozitív hatásokra számíthatnak a munkavállalók és a munkaadók.

A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan december végén megszületett a megállapodás a 2019-ben hatályos minimálbérrel kapcsolatban. Ennek alapján idén havi bruttó 149 ezer forintra emelkedik a minimálbér, ami növeli az érintett munkavállalók jövedelmét és értelemszerűen a foglalkoztatásukkal összefüggő munkáltatói adóköltségeket is.

A minimálbér összege több szempontból is jelentős tényezővel bír adójogi szempontból, ezáltal az emelkedésnek számtalan közvetett vagy közvetlen, és számos esetben kedvező adózási vonatkozása van, amelyre a munkáltatóknak és a munkavállalóknak egyaránt érdemes figyelniük – hangsúlyozta dr. Baranyi Gábor, a Deloitte adó- és jogi tanácsadás osztályának igazgatója.

Nagyobb lehet a céges ajándék

A korábbi évekhez hasonlóan egyes meghatározott juttatásnak minősül, így a munkabérnél kedvezőbben adózik a céges rendezvénnyel összefüggésben adott ajándéktárgy, feltéve, hogy az értéke nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát. Egy karácsonyi partin például kedvezőbb adózás mellett már 37 ezer forintot meghaladó ajándékkal hálálhatja meg a cég a dolgozói munkáját. Szintén egyes meghatározott juttatásnak minősül a 2019-től évente egyszer adható csekély értékű ajándék is – ennek értéke a minimálbér 10 százaléka lehet. Így összesen akár ötvenezer forint értékben kaphat a munkavállaló kedvező adózás mellett ajándékot.

Jobban járhatnak a hallgatók

Ahogyan eddig, idén is mentes lesz a személyi jövedelemadó alól a nappali tagozatos hallgatók részére a gyakorlati képzés idejére, duális képzés esetén az elméleti és a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás értékéből havonta a havi minimálbért meg nem haladó rész, amely így 2019-től tehát növekszik.

Jobb helyen vagy többször ülhetünk a lelátón vagy a nézőtéren

2019-ben továbbra is adómentes a sportrendezvényre illetve kulturális szolgáltatásra szóló belépő/bérlet. A minimálbér-emelés ezeket a juttatásokat annyiban érinti, hogy a két juttatás egyenként legfeljebb a minimálbért meg nem haladó mértékben adómentes – így akár jobb helyre szóló vagy több belépőt is kaphatunk.

Plafon a szociális hozzájárulási adónál

Az egészségügyi hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó rendszerének összevonásával egyidejűleg a jogalkotó adófizetési plafont vezetett be a szociális hozzájárulási adó tekintetében. Ez alapján egyes jövedelmek (például a vállalkozásból kivont jövedelem, az osztalék és az árfolyamnyereség) után nem kell az adót megfizetni, ha a magánszemély egyéb forrású jövedelmei (így többek között a munkabér, az egyéni vállalkozásból származó jövedelem) a tárgyévben már elérték a minimálbér összegének huszonnégyszeresét. A korábbi egészségügyi hozzájárulás-fizetési plafon nem a minimálbérhez volt kötve.

A foglalkoztatót megillető szociális hozzájárulási adókedvezmények szabályai is változtak

Szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozók után az adókedvezmény összege 2019-től havonta a bruttó munkabér – de legfeljebb a minimálbér – után számított adó fele. A korábbi években a minimálbér helyett havi 100 ezer forintban volt meghatározva a kedvezmény alapjának maximális mértéke. 19,5 százalékos adómértékkel és a minimálbér összegével számolva a kedvezmény 2019-től már havonta majdnem tizenötezer forint lehet, ami különösen azon munkáltatók számára jelenthet komoly segítséget, ahol jelentős létszámban foglalkoztatnak szakképzetlen munkaerőt.

2019-től a munkaerőpiacra lépők esetén szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesíthető, ami a foglalkoztatás első két évében a bruttó munkabér (de legfeljebb a minimálbér) után fizetendő adó teljes összege, míg a harmadik évben ennek 50 százaléka.

Az idei évtől a legalább háromgyermekes, munkaerőpiacra lépő anyák esetén a szociális hozzájárulási adókedvezmény összege a foglalkoztatás első három évében a bruttó munkabér (de legfeljebb a minimálbér) után fizetendő adó teljes összege, míg a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében ennek 50 százaléka. A korábbi években ebben az esetben is a minimálbér helyett havi 100 ezer forintban volt meghatározva a kedvezmény alapjának maximális mértéke.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023-02-02 17:18:00
Az Országos Atomenergia Hivatal meghívására 2023. január 30-31. között hazánkba látogatott a finn nukleáris hatóság főigazgatója, Petteri Tiippana, valamint Janne Nevalainen projektigazgató.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.
A bérrendezés akkor észszerű, ha a vállalkozások megmaradnak és meg tudják tartani a munkahelyeket is – mondja Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a vállalkozások „jövőállóságát” nagyszabású állami programokkal lehetne biztosítani.
2022. 10. 11., 06:36
epizód: 2022 / 10   |   hossz: 21:36
A válság mélyülésével egyre nagyobb szükség lehet a KAVOSZ Zrt. által kínált Széchenyi Hitel MAX-ra, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de még a kezdők előtt is nyitott opció – hangsúlyozta Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatójával tovább elemeztük a válságból kivezető európai, illetve magyarországi utakat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal meghívására 2023. január 30-31. között hazánkba látogatott a finn nukleáris hatóság főigazgatója, Petteri Tiippana, valamint Janne Nevalainen projektigazgató.