1+1 százalék: a felajánlások jelentősége most nagyobb lehet, mint bármikor

2020. 05. 11., 16:45

Jelentős, több tíz milliárd forintos összeget ajánlhat fel egy százalék formájában mintegy négy és fél millió adófizető a civil szervezeteknek és az egyházi szférának – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet hétfői számában a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára.

Izer Norbert szerint az adófelajánlásoknak most, a válság miatt talán nagyobb a jelentőségük, mint korábban bármikor.

Az államtitkár felidézte, hogy tavaly összesen 36 milliárd forintról rendelkezhettek volna a magánszemélyek, végül 16,5 milliárd forintot juttattak el a különféle szervezeteknek.

Izer Norbert úgy vélekedett, az elmúlt, válsággal terhelt hetek világosan rámutattak, hogy a civil szféra és az egyházi világ számos szereplője olyan tevékenységet végez, amelynek a társadalmi haszna igen jelentős. Más szervezeteknek pedig azért lehet fontos az egy százalék, mert a krízis nehéz anyagi helyzetbe sodorta őket.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a tavaly tett egyházi felajánlások idén is érvényesek. Ha az adófizető nem vonja vissza múlt évi döntését vagy nem jelöl meg más kedvezményezettet, az adóhivatal automatikusan továbbítja az érintett egy százalékát a korábban kiválasztott egyháznak. Lényeges az is, hogy a magánszemélyek az adóhivatal honlapján megtalálhatják azoknak a civil szervezeteknek a listáját, amelyek fogadhatnak adószázalékokat. Fontos szabály az is, hogy – a korábbiakkal ellentétben – a civilek már akkor is megkaphatják a felajánlásokat, ha köztartozásuk van. Természetesen az összegnek csak azt a részét, amely a tartozás kiegyenlítése után megmarad. Tavaly 80 millió forintot tartott vissza emiatt a NAV.

Izer Norbert megemlítette, hogy idén május első napjaiig nagyjából félmillióan rendelkeztek egy százalékaikról az elektronikus adóbevallási felületen. Hozzátette, hogy az egy százalékokat a hagyományos módon, papíron is fel lehet ajánlani. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS