Világszabadalom is lehet a Széchenyi István Egyetem tudósainak díjnyertes kutatásából

Világszabadalom is lehet a Széchenyi István Egyetem tudósainak díjnyertes kutatásából
2022. 11. 24., 20:35

Közép-Kelet-Európa legfontosabb ipari elektronikai és mozgásvezérlési konferenciáján nyert különdíjat a győri Széchenyi István Egyetem három kutatója-oktatója. A nemzetközi elismerést kiváltó kutatás a villamos motorok érzékelő nélküli szabályozása témájában kínál újszerű, gazdaságilag is nagy jelentőséggel bíró megoldást.

A több mint fél évszázados múltra visszatekintő Power Electronics and Motion Control Konferencia a téma egyik legjelentősebb nemzetközi tudományos seregszemléje, amelyen a teljesítményelektronika, a vezérlések, a villamos hajtások, a robotika és a kapcsolódó területek kutatási témái kerülnek terítékre. Érdekesség, hogy a rendezvény a hetvenes években magyar indíttatásra született annak érdekében, hogy a nyugat- és a kelet-európai szakembereket közelítse egymáshoz.

Sikerességét mutatja, hogy a program azóta is él, sőt, a legrangosabb villamosmérnöki szakmai szervezet, az IEEE égisze alatt világkonferenciává nőtte ki magát. Az idei eseményre több mint 200 résztvevő érkezett a világ 30 országából, 150 cikkel és előadással, valamint közel 100 poszterrel.

Az idei konferenciát Győr testvérvárosában, az erdélyi Brassóban rendezték, ahol a Széchenyi István Egyetem kutatói jelentős sikert értek el. A legjobb tudományos cikk és előadás (Best Paper Award) különdíját dr. Fodor Dénes, az intézmény Teljesítményelektronika és Villamos Hajtások Tanszékének tanszékvezetője, Járműipari Kutatóközpontja e-Mobilitás Központjának tudományos vezetője Szalay István jelenlegi és dr. Enisz Krisztián egykori doktorandusz hallgatójával közösen nyerte el.

Az állandó mágneses szinkronmotorok érzékelő nélküli szabályozása témájában született publikáció azt vizsgálja, hogy a forgójeladó, azaz a szöghelyzet-érzékelő – amely elengedhetetlen a hajtás szabályozásához – miként váltható ki nagyfrekvenciás jelbefecskendezéssel. Ezzel feleslegessé válik a hajtásláncban egy mechanikus érzékelő alkalmazása, amellyel a hajtás alkatrészköltsége csökken, megbízhatósága pedig növekszik. „Mi erre találtunk ki egy módszert. Létezik modellalapú érzékelő nélküli szabályozás, és jelbefecskendezés alapú szabályozás. A közelmúltban egy PhD-védésünk az előbbivel, míg a díjat nyert kutatás – amely szintén doktori téma – az utóbbival foglalkozik” – mondta dr. Fodor Dénes.

„A cikk azt vizsgálta, hogy az érzékelő nélküli kezdeti szöghelyzet-meghatározásban és különösen a megfelelő működéshez szükséges mágnespolaritás felismerésében milyen vizsgálójeleket kell befecskendezni a villamos gépbe ahhoz, hogy a leghatékonyabban és a legnagyobb megbízhatósággal tudjuk kiváltani a mechanikus érzékelőt” – fogalmazott Szalay István, a cikk első szerzője, akinek ez egyben doktori kutatási témája is.

A doktorandusz elmondta: „a cikk igazi innovációja, hogy a mágnespolaritás érzékelő nélküli felismerésére is megoldást ad, ezért a kutatási eredményünk világviszonylatban is különlegességnek számít”.

A szerzők úgy látják, hogy a kidolgozott módszerük egyedisége okán világszabadalmi oltalom megszerzésére is alkalmas.

A képen Szalay István, a Széchenyi István Egyetem doktorandusza és dr. Fodor Dénes, az intézmény Teljesítményelektronika és Villamos Hajtások Tanszékének tanszékvezetője.

(Fotó: Horváth Márton)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-19 10:10:00
A munkaviszony általában határozatlan időre jön létre. A munkáltató és a munkavállaló érdeke azonban azt is diktálhatja, hogy határozott idejű munkaszerződést kössenek. Mi a teendő, ha a munkavállalóra az eredetileg tervezettnél hosszabb ideig van szükség? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2024-03-18 21:10:59
A Budapesti Corvinus Egyetem közös kutatást indít az OPTEN-nel és a Grémium az Utódlásért Egyesülettel a hazai családi és nem családi tulajdonban lévő magánvállalatok professzionalizációjának feltérképezésére.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS