Megszületett az a négyoldalú megállapodás, amelynek eredményeként Magyarország Azerbajdzsánból Georgián és Románián keresztül egy új vezetéken zöld villamos energiát tud majd importálni a jövőben – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Bukarestben.
Magyarország a most aláírt megállapodás nyomán zöld áramot tud majd importálni a dél-kaukázusi országból a Kaszpi-tengeren végrehajtandó szélerőmű-beruházásoknak és az összességében 3 gigawatt teljesítményű vezeték megépítésének köszönhetően.
A vezeték tenger alatti része 1195 kilométer hosszú lesz, ami új világcsúcsnak számít e tekintetben.
A megvalósíthatósági tanulmányra már áprilisban megkapta a megbízást egy olasz cég, ennek 2,5 millió eurós költségét a Világbank fedezi, és a dokumentum jövő év végére el fog készülni. Innentől kezdve a beruházás elvileg három-négy évet vehet igénybe. Azerbajdzsán jelenleg beruházókat gyűjt szélerőművek telepítésére a Kaszpi-tengeri offshore területeken.
Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az Európai Unió stratégiai vákuumban van, amelyben az országok vezetőinek kell gondoskodniuk arról, hogy megteremtsék országaik számára a gazdasági és energiabiztonságot. Hozzátette: a megoldás új energiaforrások keresése és beszállítása Európának. Észszerű közelségben a Kaszpi-tenger körül van energiaforrás, és ennek kiaknázásra jelent innovatív megoldást a most bejelentett vezeték.
Szijjártó Péter üdvözölte, hogy az Európai Bizottság a projektet közös érdekű beruházásként kezeli, és ezért a fejlesztésre 2,3 milliárd eurós támogatást irányzott elő.
Az 500 kilovoltos vezeték lefektetését hatalmas mérnöki teljesítménynek nevezte, hangsúlyozva, hogy ekkora távolságon már nagy a hálózati veszteség, minél mélyebben fut a vezeték, annál nagyobb nyomást kell kibírnia. Vannak tervek arra nézve is, hogy a vezeték mellé optikai kábelt is lefektessenek.
A miniszter leszögezte: „egész Európában energiaellátási válság ütötte fel a fejét, amelynek megoldásához nem a földgáz- vagy a kőolajársapka vezet el, mert az tovább csökkenti a majd rendelkezésre álló mennyiséget, hanem itt újabb energiaforrásokat kell felderíteni és Európa irányába terelni.”
A képen Orbán Viktor miniszterelnök (b2), Nicolae Ciuca román kormányfő (b), Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök (b3), Klaus Iohannis román államfő (b4), Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b5) és Irakli Garibasvili georgiai miniszterelnök Bukarestben, a Cotroceni-palotában. A román fővárosban írták alá az Azerbajdzsánból Georgián és Románián keresztül Magyarországra áramot szállító villamosenergia-hálózatról szóló szerződést.
(Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
(MTI)
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.