Tudományos Mecenatúra: 434 kutató és kutatóhely nyert támogatást

2021. 12. 06., 13:03

„Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által idén először meghirdetett Tudományos Mecenatúra pályázaton 434 kutató és kutatóhely nyert el támogatást. Az új pályázati konstrukció az eredeti tervekhez képest jelentősen megemelt keretösszeggel segíti a hazai kutatói közösség bekapcsolódását a nemzetközi vérkeringésbe, lehetővé téve a tudományos eredmények bemutatását és népszerűsítését” – jelentette be Schanda Tamás, az ITM miniszterhelyettese.

Az idén augusztusban a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) kezelésében megjelent felhívás négy alprogrammal várta az érdeklődőket. Pályázni lehetett külföldi nemzetközi konferencián való részvétel vagy nemzetközi konferencia hazai szervezésének támogatására, a tudomány és innováció eredményeit bemutató, népszerűsítő médiaanyagok készítésére, tudományos szakkönyvek megjelentetésére. A benyújtási határidőig összesen 648 érvényes pályázat érkezett be.

Az első két alprogramnak köszönhetően 270 kutató vehet részt külföldön megrendezett nemzetközi konferenciákon, változatos tudományterületeken 40 nemzetközi konferenciát rendeznek majd meg Magyarországon, a főváros mellett számos vidéki helyszínen, Bajától Debrecenen, Miskolcon és Pécsen át Veszprémig.

Kiemelt cél a tudomány, a tudományos eredmények és az innováció iránti bizalom és nyitottság erősítése a társadalomban. A pályázat harmadik alprogramja ennek érdekében 33 médiaanyag elkészítéséhez járul hozzá. A témakörök sokszínűségét mutatja, hogy a többi között a 3D technológiáról, a gyógynövények hatásáról, a globális energiarendszer fenntartható pályára állításáról és a pálos rend középkori építészetéről is várhatók tudományos ismeretterjesztő vagy tudomány-népszerűsítő produkciók.

A pályázat negyedik alprogramja 91 hagyományos papíralapú és egyidejűleg nyílt hozzáférésű, elektronikus kiadvány megjelentetését teszi lehetővé. A palettán egyaránt megtalálhatók a széles közönségnek szánt ismeretterjesztő kiadványok, történelmi monográfiák, orvosi szakkönyvek és egyetemi tankönyvek. A teljes döntési lista az NKFIH honlapján érhető el.

Schanda Tamás kifejtette: „Magyarországon 2020-ban rekordmennyiségű forrást hasznosult a kutatás-fejlesztésben és innovációban. Az állami költségvetési ráfordítások összegét 2010 óta lényegében megkétszereztük. A kormány a pályázati kiírások terén sem vádolható szűkmarkúsággal. Az első nekifutásra kimagasló érdeklődést vonzó Tudományos Mecenatúra eredetileg 1 milliárdos keretét a magas szakmai színvonalra is tekintettel több mint kétharmadával emeltük meg.” A miniszterhelyettes hozzátette: a bevált konstrukciót a tervek szerint jövő nyáron újra kiírják. (ITM)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS