Tőkehiány fékezi a magyar vállalkozásoknál az innovációt

2024. 08. 05., 20:10

A hazai vállalkozások 55 százaléka nem vezetett be innovációs folyamatot az utóbbi két évben, amelynek legfőbb oka a tőkehiány volt – derül ki a Billingo online számlázó cég friss felméréséből. Az innovációt alkalmazók sorában az egyéni vállalkozók voltak az élharcosok, őket a kft.-k követték a sorban, az alkalmazási területek pedig főként HR és döntéshozatal, logisztika és vállalatirányítás voltak. Az újítások fókuszában a hatékonyság növelése volt.

A Billingo legújabb kutatásában az innovációs tevékenységhez való hozzáállást vizsgálta meg saját felhasználói körében. A kutatás eredményei rávilágítottak arra, hogy milyen nehézségekkel szembesülhetnek a hazai vállalkozások, amikor valamilyen új, az eddigiektől eltérő folyamatot szeretnének bevezetni, legyen ennek oka költséghatékonyság vagy a munkaerőhiány. Azok pedig akik a bevezetés mellett tették le a voksukat, a legtöbb esetben ezt nem bánták meg, sőt, már a következő fejlesztést tervezik.

Minden második cég vágott csak bele

A felmérésben résztvevők 46 százaléka döntött úgy az elmúlt két évben, hogy valamilyen innovatív megoldással támogatja saját folyamatait a hatékonyság érdekében. Az is kiderült, hogy azok az egyéni vállalkozók voltak a leginnovatívabbak, akik elsősorban kereskedelemi területen vagy mérnöki szolgáltatást nyújtva, oktatási területen, IT területen tevékenykednek.

„Nem meglepőek ezek az eredmények, hiszen az egyéni vállalkozóknak a leginkább húsbavágó, hogy hatékonyságukat növelni tudják, ha lehet, emberi erőforrás bevonása nélkül. Ugyanakkor náluk tapasztalható a legrövidebb döntéshozatali folyamat, gyorsan cselekednek, ha a helyzet úgy kívánja” – mondta Besztró Szabolcs, a Billingo stratégiai és operatív igazgatója.

A hatékonyságnövelés volt a legfontosabb cél

Az innovációs folyamatok célja 75 százalékban a hatékonyság javítása volt, 54 százalékban pedig termék vagy szolgáltatás bővítésére irányult. Mindemellett 38 százalékban a költségcsökkentés is fontos tényező volt. Az innovációt elindító vállalkozások 82 százaléka további fejlesztéseket is tervez.

„Tapasztalatunk szerint a vállalkozások leginnovatívabb eszköze a mesterséges intelligencia és annak hatékony felhasználása. Az MI többek között automatizált megoldásokkal tudja eredményesebbé tenni a vállalkozások működését, amiben akár a számlázó programra is támaszkodhatnak” – tette hozzá a stratégiai és operatív igazgató.

Miért nem?

Azon vállalkozások, ahol nem vezettek be innovációs folyamatot az elmúlt két évben, az elmaradás fő okaként legtöbbször a tőkehiányt nevezték meg, ugyanis a válaszokból kiderült, hogy a kitöltők 37 százaléka azonnal megkezdené az innovációt, ha lenne erre elkülönített forrása. Többen a remélt, azonban elmaradt plusz bevételi forrásokat is hiányolták, úgyis mint például a pályázatok vagy egyéb kormányzati támogatások. A tőkehiány mellett további tényezők is közrejátszottak abban, hogy a szükségesnek ítélt innovációk elmaradhattak, ennek okaként a legtöbben az alkalmas munkaerő és megfelelő partnerek hiányát jelölték meg.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS