Több van a felhőben, mint sok vállalatvezető gondolja

2021. 07. 29., 21:00

Azok a vállalatok, amelyek elsősorban költségmegtakarítás miatt állnak át a felhőre, lemaradhatnak a versenyelőnyökről.

Az Accenture új jelentése rámutat a vállalatok egy olyan csoportjára, amely a megújítás új működési modelljeként tekint a felhőre. Ezek a cégek az innovatív, többfelhős (nyilvános, privát és edge) megoldások használatával nemcsak az egyszerű költségmegtakarítást tartják fontosnak, hanem képesek ezzel nagyobb üzleti értéket is generálni.

Az Ever-ready for Every Opportunity: How to Unleash Competitiveness on the Cloud Continuum című – az állami és a magánszektor közel 4 000 felsővezetőjének bevonásával készített – kutatásból kiderül, miért korlátozza a lehetőségeket, ha a felhőre való átállást egy statikus végállapotra (alapvetően egy olcsóbb, hatékonyabb adatközpontra) való, egyszeri váltásként kezeljük. A kizárólag költségmegtakarításra összpontosító vállalatok akár versenyhátrányba is kerülhetnek azokhoz a cégekhez képest, amelyek stratégiai szemlélettel dinamikus formában (nyilvános, privát és edge) hasznosítják a felhőt.

„A vállalatok többsége napjainkban a nyilvános, privát és edge felhők valamilyen kombinációját alkalmazza, de jellemzően ezeket kevésbé integrálja egymással” – mutatott rá Karthik Narain, az Accenture Cloud First globális vezetője. „Így a szervezet egyik részében elért innováció, bevett gyakorlatok és adatok nem jelentenek előnyt a többi szervezeti egység számára – tehát nem tud kiteljesedni az értékteremtés. A szervezetek kis százalékának azonban sikerül a maximumot kihoznia a felhőből úgy, hogy több helyszínt és működési formát lefedő technológiai folytonosságként tekintenek a felhőre, amely a cloud-first 5G és szoftveralapú hálózatok dinamikus támogatásával szolgálja ki a vállalat állandóan változó igényeit.”

A jelentésből kiderül, hogy miközben a szervezetek a következő 3–5 évben átlagosan technológiájuk és a szolgáltatások több mint kétharmadát szeretnék áthelyezni a felhőbe,  csak 50%-uk használja ki a felhő különböző formáiban rejlő lehetőségeket napi működése átalakítására, a munkavégzésére és az alkalmazások üzleti igényekhez igazodó modernizálására.

Az Accenture „folytonosságra törekvő versenytársaknak” (Continuum Competitor) nevezi a felhő bevezetésében élenjáró vállalatokat – régiótól függően a válaszadók 12–15 százalék-a –, akik azzal tűnnek ki, hogy  egyesítik a nyilvános felhővel, privát  adatközpontokkal  és peremterületeken (edge) szerzett tapasztalataikat a napi üzletmenetük transzformációjához. Így jelentős előnyre tesznek szert a felhő folyamatos használatából, és jobban teljesítenek versenytársaiknál. A kutatás szerint a folytonosságra törekvő versenytársak a jövő sokkhatásaira is sokkal eredményesebben tudnak reagálni.

Ilyen szervezet például a Carlsberg. A dániai multinacionális sörgyártó vállalat a működési költség csökkenésén túl az innováció és a kísérletezés szabadságát említi a felhő fő előnyei között. A felhő segítségével hónapok helyett órákon belül indíthat el új kezdeményezéseket és kampányokat.

„Egy vállalat versenyképességét meghatározza, hogy sikerül-e kiválasztania a megfelelő felhő-architektúrát a megfelelő alkalmazások és szolgáltatások támogatására – például a mesterséges intelligencia, az intelligens ügyfélszolgálatok, az edge computing, a robotalapú feldolgozás, a kiterjesztett valóság stb. –, és hogyan képes irányítani a technológiák hasznosításához szükséges folyamatokat” – mondta Karthik Narain. „Cloud-first stratégiák alkalmazásával a vállalatok jobb ügyfélélményt, intelligensebb üzleti folyamatokat és fenntarthatóbb termékeket hozhatnak létre.” 

A folytonosságra törekvő vállalatokra az alábbiak jellemzők:

  • Kétszer-háromszor nagyobb valószínűséggel újítják meg, automatizálják és tervezik át a munkavégzést;
  • Észak-Amerikában 1,2-szer, Európában pedig 2,7-szer nagyobb költségmegtakarítást érnek el, mint az elsősorban adatmigrációra koncentráló szervezetek;
  • több működési és pénzügyi célt tűznek ki maguk elé, például 50 százlékkal több üzleti intézkedést hajtanak végre az ügyfélszám növelése és a versenytársaiknál gyorsabb piacra lépés érdekében;
  • akár háromszor nagyobb valószínűséggel használják a felhőt legalább két fenntarthatósági cél megvalósítására, például a megújuló energiaforrások bevezetésére, a kevesebb áramot fogyasztó termékek tervezésére, valamint az energiafogyasztás csökkentését szolgáló hatékonyabb szerverhasználatra.

A fentiek alapján az Accenture-nek négy, jól működő – bárhol alkalmazható – javaslata van:  

1. Annak meghatározása, hogy a folytonosság révén hova szeretne eljutni a szervezet. A vállalatoknak először ki kell dolgozniuk egy stratégiát olyan jövőképpel, amely világosan meghatározza az alapértékeket és a jövőbeni célokat, azonosítja a versenykörnyezetben jellemző akadályokat, és aszerint kategorizálja a képességeket, hogy hol tart a vállalat jelenleg és hova szeretne eljutni a jövőben. A stratégia kidolgozásakor figyelembe kell venni a felhőképességek folyamatos fejlődését is.

2. Felhőspecifikus gyakorlatok kidolgozása a technológiák támogatására és kiegészítésére. A technológia bevezetése mellett a vállalatoknak olyan gyakorlatokat kell kialakítaniuk, amely fegyelmezettséget visz a működésbe és segít a technikai fejlődés üteméhez igazodva átalakítani a nem technológiai területeket. A folytonosságra törekvő vállalatok számára a gondolkodásmód legkritikusabb eleme az agilitás, amely áthatja többek között a cloud-first alkalmazásokat, a tehetséggondozás átalakítását, az informatikai kísérletezést és a számítástechnikai ismeretek területét.

3. Az innováció gyorsítása a kivételes felhasználói élmény nyújtásához. A folytonosságra törekvő vállalkozások beruházásaikat egy kiemelt területre, a felhasználói élményre koncentrálják. Az emberközpontú tervezés és a felhőalapú technológiák (pl. edge computing) kombinációjára támaszkodva újragondolják az általuk nyújtott élményt, közelebb kerülve az ügyfelek, a partnerek és a munkatársak tényleges tevékenységeihez. Ennek érdekében a szervezet működésének minden területén (termékek, szolgáltatások, munkavállalói élmény és szolgáltatásnyújtási modellek) élményközpontú gondolkodásmódot valósítanak meg

4. Stratégiai elkötelezettség fenntartása. A vezetőségnek meg kell határoznia az üzleti célokat, a megfelelő kockázati szinteket, és ösztönöznie kell az agilitás és a növekedés kultúráját. A vállalatnak fel kell ismernie, hogy a kihívások legyőzéséhez mindenkire szükség van: az összes munkatársat tájékoztatni kell a felhőben rejlő egyre nagyobb lehetőségekről és az ehhez kapcsolódó jól működő gyakorlatról.

Az Accenture kutatása olyan időszakban zajlott, amikor a világjárvány rákényszerítette a szervezeteket, hogy egyedi élményt nyújtsanak ügyfeleiknek, és újszerű, virtuális módon szolgálják ki őket. Az Accenture korábbi kutatásábólaz is kiderült, hogy a technológiai innovációkat a Covid-19 alatt széles körben megvalósító szervezetek ötször gyorsabban növelték árbevételüket az innovációk alkalmazásában lemaradó társaikhoz képest.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-01 15:10:00
2024. március 3-án (vasárnap) 9 órától 21 óráig a NAV háttérrendszerének karbantartása miatt a NAV webes felületei és a NAV-Mobil applikáció egyes szolgáltatásai nem lesznek elérhetők.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS