Tíz százalékkal is drágább lehet a vasúti árufuvarozás

2018. 11. 20., 08:00

Átlagosan 6-10 százalékos díjemelésre készül¬nek jövőre a magyarországi vasúti árufuvarozók, ügyfeleikkel már egyeztetnek.

Többet kell majd fizetniük a MÁV-nak a vontatáshoz használt villa­mos energiáért. E költségek a Rail Cargo Hungáriánál (RCH) várható­an 23 százalékkal nőnek, a GYSEV Cargónál 25 százalékkal, a CER Cargo Hungary pedig 20 százalé­kot jelzett – írja keddi számában a Világgazdaság.

Kukely Márton, a CER Cargo Holding vezérigazgatója elmondta, hogy a másik nagy, díjemelésre szorító tétel an­nak többletköltsége, hogy a pályafelújítások miatt a szerelvények kénytelenek a korábbinál hosszabb úton és hosszabb ideig köz­lekedni.

Az RCH-nál például 20-30 százalékkal nőtt a fuvarozási idő, egy átlagos tehervonat menetide­je pedig másfélszer olyan hosszú, mint amennyit a menetrendje indo­kolna. Októberig a társaság vonatai a tervezettnél 444 ezer kilométer­rel hosszabb utat tettek meg, áru­tonnában kifejezett teljesítményük pedig 4 százalékkal esett.

A GYSEV Cargo számára pályasza­kasztól és infrastruktúrától függően 3-10 százalékkal nő 2019-ben a pá­lyahasználati díj, a vontatási költség pe­dig 5-6 százalékkal.

A társaságok egyéb költségei is nőnek. A GYSEV Cargo legalább 5-6 százalékkal nö­vekvő személyzeti jellegű ráfordí­tással számol, és azzal, hogy jelentő­sen emelkednek az alvállalkozóinak fizetendő díjak is - írta a lap. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS