A legtöbb mikro- és kisvállalkozás – bár vannak fenntartásai – felismerte, hogy a mesterséges intelligencia (AI) a vállalkozások működtetésére is hatással van. Bár a válaszadók nem gondolják, hogy az AI megkerülhetetlen, számos területen már most beépíthetőnek látják a működésükbe – derült ki a Telekom friss, reprezentatív kutatásából.
A mikro- és kisvállalkozások háromnegyede szívesen kipróbálná, ezen belül egyharmaduk fizetne is egy hasznos AI megoldásért – derült ki a Telekom legújabb, mikro- és kisvállalkozásokat célzó kutatásából. Bár megkerülhetetlennek egyelőre nem látják az AI-t, de megjelenik az a vélemény is, hogy lemaradnak, ha nem használják a technológiát – minden második válaszadó tart ettől. A telekommunikációs vállalat, a BellResearch kutató cég segítségével, 318, a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatás területén működő mikro- és kisvállalkozót kérdezett a mesterséges intelligenciával kapcsolatos véleményéről.
A friss kutatásból kiderült, a válaszadók mindössze két százaléka nem hallott még a mesterséges intelligenciáról. 56 százalékuk saját megítélése szerint nagyjából tudja, mit jelent a fogalom. 35 százalékuk pedig azt gondolja, pontosan tisztában is van vele. Az eredményekből ugyanakkor az is kiderül, hogy sok kisvállalkozó AI-nak gondol minden olyan digitális megoldást, amely valamilyen módon emberi beavatkozás nélkül, automatikusan működik, míg más esetben nem feltétlenül ismeri fel, hogy egy adott megoldás mesterséges intelligenciát használ.
A felsőfokú végzettségű, illetve az 50 év alatti cégvezetők körében magasabb az egyes AI megoldások ismertsége. Ám ez a különbség akkor válik jelentőssé, amikor az AI-ra épülő megoldásoknak a vállalkozások általi aktív használatáról van szó és nem például más szolgáltató cégek virtuális asszisztenseivel történő kommunikációról.
A kutatás szerint leginkább a fejlődésre, a lehetőségekre (31 százalék) és az automatizációra, a robotikára (18 százalék) asszociálnak a mesterséges intelligencia kifejezés hallatán. Konkrét AI alkalmazások ismertségében 23 százalékkal a ChatGPT vezeti a mezőnyt. Viszonylag sokan, 21 százaléknyian vannak ugyanakkor azok, akik semmilyen konkrét alkalmazást nem tudtak megnevezni a területen. Amikor azonban konkrét alkalmazásra vonatkozott a kérdés, akkor kiderült, valamilyen formában a legtöbben már találkoztak mesterséges intelligenciával, leginkább valamilyen chatbottal (66 százalék), esetleg digitális hangasszisztenssel (58 százalék). A ChatGPT-ről vagy a Google-féle Bardról pedig minden második válaszadónak van tapasztalata.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatban megjelennek félelmek is: sokan (69 százalék) attól tartanak, hogy a mesterséges intelligencia miatt a kisvállalkozók elveszíthetik munkájukat. A legnagyobb veszélynek ugyanakkor a válaszadók a technológiától való túlzott függést (76 százalék), valamint az emberi felügyelet hiányát (74 százalék) nevezték meg.
„Addig, amíg az ember tudja kontrollálni, és az ember kezében van a kapcsoló, addig nincs ennek olyan komoly veszélye. Nekem, mint tulajdonosnak és vezetőnek mindig rá kell látnom arra, hogy mi történik. A kontrollt soha nem szabad kiengedni az ember kezéből” – válaszolta az egyik megkérdezett vállalkozás vezetője a veszélyeket vizsgáló kérdésre.
Ugyanakkor azt is látni kell, hogyha az AI technológiától való félelemeikről a saját vállalkozásukra (és nem általában a vállalkozásokra) vonatkozóan nyilatkoztak a válaszadók, akkor kisebb arányban adtak hangot aggodalmaiknak. 37 százalékuk értett egyet azzal, hogy a mesterséges intelligencia miatt sok vállalkozó veszítheti el a munkáját, míg 30 százalékuk mondta azt, hogy az AI technológiára épülő megoldások még nem eléggé érettek ahhoz, hogy azokat üzleti célra használják.
A tényleges használat (12 százalék) és a mesterséges intelligencia használat iránt nyitottság (88 százalék) között még hatalmas a szakadék. Hogy milyen területen vetnék be a mesterséges intelligenciát a vállalkozók, ott elsősorban a közvetlen költségmegtakarítással vagy bevételnöveléssel járó megoldások területén van érdeklődés, míg a közvetlen ügyfélkapcsolatokban kevésbé alkalmaznának mesterséges intelligenciát a válaszadók.
Arra a kérdésre, hogy mire tudná használni egy mikro- vagy kisvállalkozás az AI-t, a túlnyomó többség azt válaszolta, hogy az ismétlődő, unalmas feladatok jól automatizálhatók a segítségével. Honlapszövegek, marketingkampányok, üzenetek, grafikák, videók, látványtervek készítésére vagy akár jelentések megírása kapcsán, továbbá könyvelés, számlázás területén is látnák helyét a technológia alkalmazásának.
Összességében a megkérdezettek 53 százaléka látja úgy, hogy az AI-alapú alkalmazások használata inkább pozitív hatással lenne a vállalkozásukra.
Mindenképpen figyelemreméltó eredmény, hogy míg a mikro- és kivállalkozások döntő része kipróbálná az AI-t, harmaduk (34 százalék) fizetne is az általa hasznosnak tarott AI alapú megoldásért. Viszont csupán húszból egy cégvezető gondolja azt, hogy nem lenne szüksége segítségre a technológia használatához. A megkérdezett vállalkozások több, mint fele professzionális támogatás után nézne (külső tanácsadó, távközlési cég), míg ehhez képest kisebbségben vannak azok, akik házon belül, családi-baráti körben vagy az internetes fórumokon keresnének segítséget.
Általánosságban a digitalizáció terén konkrét fejlesztési tervekkel inkább csak a nagyobb, 10 főnél többet foglalkoztató vállalkozások rendelkeznek (25 százalék). Emellett 30 százalék a konkrét tervekkel rendelkezők aránya azoknál, akik már jelenleg is használnak valamilyen AI-megoldást, szemben a mikro- és kisvállalkozásokra vonatkozó 17 százalékos átlagos értékkel. Tehát az AI-t már használó vállalkozások az átlagosnál jóval nagyobb arányban fejlesztik tovább informatikai rendszereiket és lépnek a vállalati digitalizáció még magasabb fokára.
A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.