Telekom-kutatás: tartanak tőle, de használnák a mesterséges intelligenciát a kisvállalkozók

2023. 10. 17., 15:22

A legtöbb mikro- és kisvállalkozás – bár vannak fenntartásai – felismerte, hogy a mesterséges intelligencia (AI) a vállalkozások működtetésére is hatással van. Bár a válaszadók nem gondolják, hogy az AI megkerülhetetlen, számos területen már most beépíthetőnek látják a működésükbe – derült ki a Telekom friss, reprezentatív kutatásából.

A mikro- és kisvállalkozások háromnegyede szívesen kipróbálná, ezen belül egyharmaduk fizetne is egy hasznos AI megoldásért – derült ki a Telekom legújabb, mikro- és kisvállalkozásokat célzó kutatásából. Bár megkerülhetetlennek egyelőre nem látják az AI-t, de megjelenik az a vélemény is, hogy lemaradnak, ha nem használják a technológiát – minden második válaszadó tart ettől. A telekommunikációs vállalat, a BellResearch kutató cég segítségével, 318, a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatás területén működő mikro- és kisvállalkozót kérdezett a mesterséges intelligenciával kapcsolatos véleményéről.

A friss kutatásból kiderült, a válaszadók mindössze két százaléka nem hallott még a mesterséges intelligenciáról.​ 56 százalékuk saját megítélése szerint nagyjából tudja, mit jelent a fogalom. 35 százalékuk pedig azt gondolja, pontosan tisztában is van vele. Az eredményekből ugyanakkor az is kiderül, hogy sok kisvállalkozó AI-nak gondol minden olyan digitális megoldást, amely valamilyen módon emberi beavatkozás nélkül, automatikusan működik, míg más esetben nem feltétlenül ismeri fel, hogy egy adott megoldás mesterséges intelligenciát használ.

A felsőfokú végzettségű, illetve az 50 év alatti cégvezetők körében magasabb az egyes AI megoldások ismertsége.​ Ám ez a különbség akkor válik jelentőssé, amikor az AI-ra épülő megoldásoknak a vállalkozások általi aktív használatáról van szó és nem például más szolgáltató cégek virtuális asszisztenseivel történő kommunikációról.

A kutatás szerint leginkább a fejlődésre, a lehetőségekre (31 százalék) és az automatizációra, a robotikára (18 százalék) asszociálnak a mesterséges intelligencia kifejezés hallatán. Konkrét AI alkalmazások ismertségében 23 százalékkal a ChatGPT vezeti a mezőnyt. Viszonylag sokan, 21 százaléknyian vannak ugyanakkor azok, akik semmilyen konkrét alkalmazást nem tudtak megnevezni a területen. Amikor azonban konkrét alkalmazásra vonatkozott a kérdés, akkor kiderült, valamilyen formában a legtöbben már találkoztak mesterséges intelligenciával, leginkább valamilyen chatbottal (66 százalék), esetleg digitális hangasszisztenssel (58 százalék). A ChatGPT-ről vagy a Google-féle Bardról pedig minden második válaszadónak van tapasztalata.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatban megjelennek félelmek is: sokan (69 százalék) attól tartanak, hogy a mesterséges intelligencia miatt a kisvállalkozók elveszíthetik munkájukat. A legnagyobb veszélynek ugyanakkor a válaszadók a technológiától való túlzott függést (76 százalék), valamint az emberi felügyelet hiányát (74 százalék) nevezték meg.

„Addig, amíg az ember tudja kontrollálni, és az ember kezében van a kapcsoló, addig nincs ennek olyan komoly veszélye. Nekem, mint tulajdonosnak és vezetőnek mindig rá kell látnom arra, hogy mi történik. A kontrollt soha nem szabad kiengedni az ember kezéből” – válaszolta az egyik megkérdezett vállalkozás vezetője a veszélyeket vizsgáló kérdésre.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogyha az AI technológiától való félelemeikről a saját vállalkozásukra (és nem általában a vállalkozásokra) vonatkozóan nyilatkoztak a válaszadók, akkor kisebb arányban adtak hangot aggodalmaiknak. 37 százalékuk értett egyet azzal, hogy a mesterséges intelligencia miatt sok vállalkozó veszítheti el a munkáját, míg 30 százalékuk mondta azt, hogy az AI technológiára épülő megoldások még nem eléggé érettek ahhoz, hogy azokat üzleti célra használják.

A tényleges használat (12 százalék) és a mesterséges intelligencia használat iránt nyitottság (88 százalék) között még hatalmas a szakadék. Hogy milyen területen vetnék be a mesterséges intelligenciát a vállalkozók, ott elsősorban a közvetlen költségmegtakarítással vagy bevételnöveléssel járó megoldások területén van érdeklődés, míg a közvetlen ügyfélkapcsolatokban kevésbé alkalmaznának mesterséges intelligenciát a válaszadók.

Arra a kérdésre, hogy mire tudná használni egy mikro- vagy kisvállalkozás az AI-t, a túlnyomó többség azt válaszolta, hogy az ismétlődő, unalmas feladatok jól automatizálhatók a segítségével. Honlapszövegek, marketingkampányok, üzenetek, grafikák, videók, látványtervek készítésére vagy akár jelentések megírása kapcsán, továbbá könyvelés, számlázás területén is látnák helyét a technológia alkalmazásának.

Összességében a megkérdezettek 53 százaléka látja úgy, hogy az AI-alapú alkalmazások használata inkább pozitív hatással lenne a vállalkozásukra.

Mindenképpen figyelemreméltó eredmény, hogy míg a mikro- és kivállalkozások döntő része kipróbálná az AI-t, harmaduk (34 százalék) fizetne is az általa hasznosnak tarott AI alapú megoldásért. Viszont csupán húszból egy cégvezető gondolja azt, hogy nem lenne szüksége segítségre a technológia használatához. A megkérdezett vállalkozások több, mint fele professzionális támogatás után nézne (külső tanácsadó, távközlési cég), míg ehhez képest kisebbségben vannak azok, akik házon belül, családi-baráti körben vagy az internetes fórumokon keresnének segítséget.

Általánosságban a digitalizáció terén konkrét fejlesztési tervekkel inkább csak a nagyobb, 10 főnél többet foglalkoztató vállalkozások rendelkeznek (25 százalék). Emellett 30 százalék a konkrét tervekkel rendelkezők aránya azoknál, akik már jelenleg is használnak valamilyen AI-megoldást, szemben a mikro- és kisvállalkozásokra vonatkozó 17 százalékos átlagos értékkel. Tehát az AI-t már használó vállalkozások az átlagosnál jóval nagyobb arányban fejlesztik tovább informatikai rendszereiket és lépnek a vállalati digitalizáció még magasabb fokára.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.
2024-05-22 09:10:00
Az első negyedévben 4 ezer milliárd forinttal, vagyis családonként átlagosan 1 millió forinttal nőtt a magyarországi háztartások vagyona. A legjobban a vagyonos vállalkozók, cégtulajdonosok járhattak, és sokat kerestek a befektetési alapokba, részvényekbe fektetők is – derül ki a Bank360.hu elemzéséből, amely szerint a lakosság készpénz- és hitelállománya is csúcsot döntött.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS