A magyarországi GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítások 1990 óta nem tapasztalt magasságba, 1,61 százalékra nőttek 2020-ban. A tavaly felhasznált forrásmennyiség a 2009-es tétel több mint két és félszerese, mintegy 771 milliárd forint volt. Az állami költségvetési ráfordítások összege 2010 óta lényegében megduplázódott, az elmúlt évben már 251 milliárd forintot tett ki – jelentette be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára.
A minisztérium szerdai közleménye a Központi Statisztikai Hivatal éves összegzését idézi, amely szerint a mintegy két évtizede folyamatosan növekvő vállalati ráfordítások az összes K+F költés több mint háromnegyedére rúgtak. A kormány a felsőoktatási intézményeket állítja az innovációs ökoszisztéma középpontjába. Az egyetemek K+F kiadásai és beruházásai először múlták felül a 100 milliárd forintot. Már látszanak a kutatóintézeti szféra megerősítésének eredményei is, ráfordításaik egy év alatt 9 százalékkal, közel 77 milliárd forintra emelkedtek.
Az ITM hangsúlyozza: kiemelt cél a hazai innovátorok minél sikeresebb részvétele az uniós KFI keretprogramokban, ezzel is növelve nemzetközi beágyazottságukat. A külföldi források az előző évekhez képest kiugró mértékben, közel 40 százalékkal emelkedtek, így a több mint 128 milliárd forint ebben a kategóriában az elmúlt két évtized legnagyobb összegének számít.
A kormány a megfogalmazott stratégiai jövőkép szerint a kutatás-fejlesztési források bruttó nemzeti össztermékhez viszonyított arányát 3 százalékra kívánja emelni 2030-ra. A finanszírozás bővítése mellett új intézményrendszer kialakítása is támogatja azt a törekvést, hogy Magyarország az évtized végére jelentős innovátorrá váljon. Megemelt keretből gazdálkodhat, és komoly infrastruktúrafejlesztéseket valósíthat meg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat.
Tizennégy Tudományos és Innovációs Park jön létre a helyi adottságokra építve, az egyetemek és vállalkozások kapcsolatainak szorosabbra fűzése érdekében. A felfedező és kísérleti kutatások eredményeinek hasznosítását, a tématerületek hazai szakmai műhelyeinek összekapcsolását ösztönzik a Nemzeti Laboratóriumok. Idén ősszel megalakult az alkalmazott kutatásokat támogató Bay Zoltán Kutatóintézet-Hálózat is.
Schanda Tamás kiemelte: „a kormány célzott támogatási programokkal, a munkafeltételek javításával bővíti a hazai kutatók számát, teszi lehetővé képességeik kibontakoztatását. Már tavalyelőtt teljesítettük azt a 2020-ra előirányzott stratégiai célt, hogy létszámukat a 2013-as 38 ezerről 56 ezerre növeljük. Sikerült még feljebb lépni: tavaly több mint 62 ezer kutató dolgozott Magyarországon. A magas hozzáadott értékű, tudásalapú foglalkoztatás térnyerését tehát a vírusválság sem fogta vissza, sőt, inkább felgyorsította. A legtöbb új munkahely a tartós versenyképességet megalapozó ágazatokban, köztük az IT szektorban és a szakmai, tudományos tevékenységekben jött létre. (MTI)
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”