Okosváros nincs megújuló energia nélkül

2019. 10. 01., 15:30

Megéri városainkat okosvárossá alakítani, hiszen az ilyen települések amellett, hogy segítik a gazdasági növekedést, fenntartható módon működnek, és a lehető legjobb életminőséget biztosítják lakóik számára. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy az okosvárosok kialakításához és működtetéséhez elengedhetetlen a megújuló energia (nap- és szélenergia) használata – derül ki aDeloitte tanulmányból.

A világ energiafogyasztásának 70 százalékát jelenleg a városok teszik ki, amelyek szoros kölcsönhatásban állnak a közműcégekkel. Ezek a vállalatok a városok okosvárossá fejlődésében kulcsszerepet játszanak, míg a közműcégek számára a városok jelentik az egyik legnagyobb növekedési lehetőséget.

A közműszolgáltatók a meglévő infrastruktúrájukon keresztül, amely az okosvárosok működési alapját biztosítja, közvetlen kapcsolatban állnak a fogyasztókkal, amely következtében a legmodernebb megoldások (okosmérő, elektromos autótöltő) elterjesztésével ügyfeleik edukálásához is hozzájárulnak. Egy áramszolgáltatással foglalkozó vállalat üzleti döntései közvetlen hatással vannak nemcsak az adott város energiatermelési módszereire, de közlekedésére és környezeti állapotára is.

Ahhoz, hogy a közműszolgáltatók betöltsék városfejlesztési szerepüket és hozzájáruljanak az okosvárosok kialakulásához, első lépésként különféle érzékelők segítségével, lehetőleg minél szélesebb körben kell adatokat gyűjteniük. A következő lépésként meg kell tanulni ezeket az adatokat feldolgozni és felhasználni. Akkor jelenthető ki, hogy egy közműcég képes egy okosváros működtetésére, ha a begyűjtött adatokat tudja elemezni és használni.

„A közműcégek számára a régi infrastruktúra összehangolása a legmodernebb módszerekkel nagy kihívást jelent, azonban egyre több nemzetközi példa van arra, hogy az okosvárossá formálódó települések esetében a megújuló energia használata felpörgeti a gazdaságot, fenntarthatóan működővé és élhetőbbé teszi az adott várost. Emellett, az okosvárosok a megújuló energiát használó épületek és az elektromobilitás terjedése révén a hagyományos városoknál fenntarthatóbban működnek” – mondta Mező Csaba, a Deloitte Magyarország energiaszektorának vezetője.

Nemzetközi példák

Georgetown 2017 óta teljes energiaszükségletét nap- és szélenergiával fedezi, ennek hatására az áram ára 2011 és 2017 között kilowattóránként 11,4 centről 8,4 centre csökkent. San Diego széles körben kezdett tetőtéri napelemeket használni, aminek hatására megnőtt a városban tevékenykedő innovatív megoldások fejlesztésével, gyártásával és üzemeltetésével foglalkozó vállalkozások száma, így új munkahelyek jöttek létre.

Adelaide-ban az energiaszolgáltató ezer tetőre telepített napelemet kapcsolt hálózatba egy 5 megawatt kapacitású minierőművet hozva létre. A lépésnek köszönhetően a város olcsó, tiszta energiához jutott és csökkentette a hagyományos energiahordozók használatát. A másik példa Calgary, ahol ma már kizárólag szélerőművekkel teremtik elő a tömegközlekedés energiaigényét.

A megújuló energiát használó okosvárosok magasabb életminőséget kínálnak lakóiknak azáltal, hogy egészségesebb, élhetőbb környezetet teremtenek. Az ott élők mindennapjaira kedvező hatással van, hogy Koppenhága vagy London autómentes zónákat alakított ki, illetve hogy Párizs 2030-ra betiltja a belsőégésű motorok használatát. Az ilyen környezetben élő épületüzemeltetők és városlakók könnyebben rávehetők arra, hogy saját energiatermelési és tárolási lehetőségeiket felhasználva egyszerű energiafogyasztókból energiatermelőkké váljanak, tovább emelve ezzel városuk életminőségén.

„Nagyon fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a közműtársaságok önmagukban nem képesek a megújuló energiát használó okosvárosok létrehozására. Egy ilyen élőhely leginkább egyfajta ökoszisztémaként működik, ahol az országos, a regionális és a városi hatóságoknak, a közműcégeknek, a kutatóknak, a befektetőknek, a technológiai vállalkozásoknak és maguknak a polgároknak is komoly befolyásuk van a rendszer működésére és közös együttműködés kell a rendszer működtetéséhez” – tette hozzá Mező Csaba.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.