Magyarországon először: hibrid felhő megoldás országhatáron belüli adattárolással

2021. 05. 27., 13:45

A T-Systems Magyarország vezető digitális szolgáltatója 2021-től biztosítja magyarországi adatközpontjában a hibrid felhő infrastruktúrát, vagyis a lokális adattárolást a publikus felhő összes előnyével. A T-Systems Cloud & Data Center Azure Stack Hub az országban elsőként kínál költséghatékony megoldást mindazon cégeknek és intézményeknek, amelyek érzékeny adataikat eddig nem bízhatták a felhőre, és azoknak is, akiknek technológiai vagy biztonsági okokból fontos a gyorsabb hozzáférés.

Új, hiánypótló elem a hazai felhőszolgáltatásban: a T-Systems budapesti adatközpontjában 2021 májusától hozzáférhető Azure Stack Hub azon intézményi és vállalati ügyfelek számára is lehetővé teszi a felhőmegoldások igénybevételét, akiket eddig jogszabályi előírás (az érzékeny adatok Magyarországon tartásának kötelezettsége) akadályozott a publikus felhő használatában. A fejlett infrastruktúra kiépítése újabb lökést adhat a pandémia miatt amúgy is felgyorsult hazai felhő-konjunktúrának.

Adattárolás országhatáron belül – jogszabályi követelményeknek megfelelően

Kormányzati és közigazgatási intézmények, egészségügy – a magyarországi vállalati és intézményi szféra jelentős része eddig nem, vagy csak erősen korlátozott módon vehette igénybe a rugalmas, biztonságos és költséghatékony felhőmegoldásokat. Az ok az elektronikus információbiztonsági törvény, amely bizonyos érzékeny adatok tárolását csak „Magyarország területén üzemeltetett és tárolt elektronikus információs rendszerekben” teszi lehetővé.

„A T-Systems Azure Stack Hub éppen erre az összetett kihívásra kínál választ: hibrid felhő-infrastruktúrája révén úgy biztosítja a publikus felhő használatából adódó hatékonysági és költségelőnyöket, hogy közben a jogszabály által meghatározott adattípusoknak nem kell elhagyniuk az ország területét. A multiplatform megoldás lehetővé teszi, hogy az adatközponti hátterű alkalmazások különböző operációs rendszert használó asztali és mobileszközökön is külön kódolás nélkül működjenek”– mondta Gonda Gábor, a vállalat vezérigazgatója.

Gyors válaszadás, szünetmentes elérés és kiemelkedő színtű kibervédelem

A hibrid felhőnek a jogi előírások teljesítésén túl technológiai és üzleti előnyei is vannak. Minimális beruházási költséggel teszi lehetővé a helyi adatközpontok korszerűsítését, az IT-kapacitás bővítését, ráadásul nem beruházásként, hanem működési költségek terhére. Emellett – mivel az adatok fizikailag elérhető közelségben maradnak –, gyors válaszadást és szünetmentes elérést biztosít. A szükséges adattárolási kapacitás az igények függvényében bővíthető vagy szűkíthető, és az adatközpont kiberbiztonsági szempontból is kiemelkedő szintű védelmet nyújtja.

Pandémia hatása: évi 20 százalék feletti növekedés eddig a magyar felhő-piacon

A T-Systems digitális szolgáltatóként 2018 óta van jelen Magyarországon a felhőszolgáltatásban. A pandémia – amelyben rövid idő alatt, észszerű költségekkel kellett új kapacitásokat kiépíteni és üzemeltetni a home office/home school illetve az e-kereskedelmi és az e-kommunikációs igények hirtelen bővülése miatt – a vállalat tapasztalatai szerint tovább növelte a felhő iránti igényt, olyan felhasználókat is bevonzva, mint a pénzintézeti szektor intézményei, amelyek az általuk kezelt adatok természete miatt eddig nehezebben szánták rá magukat a váltásra.

„A T-Systems saját ügyfélkörében végzett, a Covid-19 és a digitális transzformáció összefüggéseit elemző kutatása szerint a járvány hatására az összes -  intézményi, állami vállalati, közép- és nagyvállalati  - szegmensben érezhetően többen fordultak a felhő felé, a közép- és nagyvállalati IT-vezetők közül minden ötödik nyilatkozott úgy, hogy a cloud computing a korábbinál jelentősebb szerepet kapott, amikor a vállalati IT-infrastruktúrát hozzá kellett igazítani a járványhelyzet körülményeihez” – mondta Füredi Gábor, a T-SystemsTechnology Presales divíziójának vezetője.

A magyar felhő-piac a járvány időszakában évi 20 százalék feletti ütemben és a jövőben is várhatóan évi 15 százalékkal bővül. A felhő-alapú IT szolgáltatások használata a teljes vállalati és intézményi szegmensben közel 30 százalékra tehető, ami mintegy 72 ezer szervezetet jelent.

„Várakozásaink szerint három év múlva az IT-költéseken belül közel 36 százalék lesz a felhő részaránya, azaz minden harmadik IT-re költött forintot valamilyen felhőmegoldásra fordítanak. A fő motivációt az üzemeltetési költségek csökkentése, a fizikai hely megtakarítása, a beruházási költségek megtakarítása, a helyszíntől függetlenül is elérhető a szolgáltatás, a magas szintű informatikai védelem az illetéktelen hozzáférés, behatolás ellen, az alkalmazások magasabb megbízhatósága és rendelkezésre állása, illetve a gyors bevezethetőség jelenti” – tette hozzá Füredi Gábor.

T-Systems Cloud & Data Center és Azure Stack Hub: már érkeznek az első ügyfelek

A T-Systems Cloud & Data Center – amelyben az Azure Stack Hub működik – a legjelentősebb hazai ko-lokációs szolgáltató, olyan prémium szintű szolgáltatásokkal, mint a gyakorlatilag korlátlan sávszélesség különböző hálózatszolgáltatók felé, a 24 órás üzemeltetési támogatás, vagy az adatok és adattárolók fizikai- és távelérésének biztosítása – utóbbi a járványban szintén felértékelődött.

A T-Systems Azure Stack Hub benépesülése máris megkezdődött, főleg az ipari szegmens és a pénzintézeti szektor vállalataival. A felhasználók számára a T-Systems igény esetén olyan szolgáltatásokat is nyújt, mint a felhőérettség-vizsgálat, segítség a migrálható projektek kiválasztásában, a felhő-projektek megtervezése és kivitelezése, költségoptimalizációja, valamint a tapasztalatok kiértékelése a további felhőprojektek indítása előtt.

Az Azure Stack Hub platformon pedig a T-Systems által fejlesztett, egyedi nagyvállalati adatbázis-szolgáltatásokat is indít, még szélesebb körben hozzáférhetővé téve a hibrid felhőplatform előnyeit.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 14:10:00
A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelési Főosztálya megbízásából elkészült a „Zöldinfrastruktúra útmutató”, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a támogatást igénylőknek (elsősorban önkormányzatoknak) a területükön jelentkező környezeti és klímakockázatok azonosításában, és a problémák természetalapú, zöld és kékinfrastruktúra létrehozásával történő megoldásában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS