Kvantumszámítógép-vezérlők fejlesztésébe száll be a Siemens

Kvantumszámítógép-vezérlők fejlesztésébe száll be a Siemens
2024. 01. 19., 11:10

Extrém hidegben működő, kriogén felvezetők fejlesztésére kötött partnerséget a Siemens, a sureCore és a Semiwise.

A kvantumszámítógépek olyan problémákat és számítási feladatokat is megoldanak a kvantummechanikai jelenségeket kiaknázva, amelyek bonyolultsága meghaladja a hagyományos számítógépek képességeit. A bennük rejlő lehetőségeket a nagy számítási teljesítményt követelő alkalmazások akkor tudják majd a gyakorlatban is kamatoztatni, – például a tudományos kutatás, az időjárás-előrejelzés, valamint az ipari fejlesztés és tervezés területén, – ha az abszolút nulla fok közeli hőmérsékleten működő vezérlőelektronika is elérhetővé válik.

Ilyen, rendkívül alacsony hőmérsékleten működő, kriogén félvezetők fejlesztését jelentette be a Siemens két partnerével, a sureCore és a Semiwise vállalatokkal közösen.

Az innovációhoz a Siemens egy olyan nagy teljesítményű, rugalmas funkciókkal ellátott szimulációs platformot biztosít, amely különböző típusú, illetve az extrém hidegben működő integrált áramkörök működését is pontosan képes modellezni. Ezt alkalmazva a Semiwise kriogén, digitális integrált (CMOS) áramköröket tervezett a speciális vezérlőelektronikához, amelyeket aztán a sureCore használ fel többek között az új CryoCMOS névre keresztelt vezérlőchipek gyártásához. A vállalat kifejezetten hidegellenálló termékcsaládját emellett szintén a Siemens szimulációs platformjának és mesterséges intelligenciát is alkalmazó tervező szoftverének segítségével fejlesztették ki.

Együttműködésével a három cég a kvantumszámítógépekbe szánt, következő generációs integrált áramkörök teljesítménye és energiahatékonysága terén egyaránt áttörést hozhat, ami kulcsfontosságú a technológiában rejlő kereskedelmi lehetőségek kiaknázásához – olvasható a Siemens közleményében.

Illusztráció: Siemens

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 14:10:00
A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelési Főosztálya megbízásából elkészült a „Zöldinfrastruktúra útmutató”, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a támogatást igénylőknek (elsősorban önkormányzatoknak) a területükön jelentkező környezeti és klímakockázatok azonosításában, és a problémák természetalapú, zöld és kékinfrastruktúra létrehozásával történő megoldásában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS