Közösségi média adatokkal a magyar cégek 10 százaléka foglalkozik

2021. 12. 10., 12:11

Az adat világdevizává kezd válni, de sok cég még nem igazán foglalkozik vele – derül ki a K&H jövőkutatásból és a K&H innovációs indexből. Bár a magyar vállalkozások körében 18-ról 26 százalékra nőtt azoknak az aránya, amelyek az okoseszközökből, szenzorokból származó adatokat felhasználják, a geolokációs és közösségi média-adatokkal mindössze 10-ből 1 cég foglalkozik komolyabban.

Már most is az egyik legfontosabb „gazdasági kincs” az adat, de a következő években még inkább az lesz. Az adatkezelés, adatbányászat, adatvédelem kombinációja lehet a fejlődés egyik alappillére - legyen szó kisebb vagy nagyobb vállalkozásokról, illetve teljes gazdaságokról. Másik oldalról pedig az adat kvázi „belép” a nemzetközi pénzpiacra, egyfajta devizaként kell rá tekinteni a K&H jövőkutatás szerint.

A nyerő páros az adat és mesterséges intelligencia

A trend világszerte, így Magyarországon is egyértelmű, azonban a mindennapokban még nem teljesen bevett szokás az adatfelhasználására épülő stratégia. A K&H innovációs index szerint az idei második negyedévben azért javult a helyzet.

„Bár a vállalatok jelentős része továbbra sem foglalkozik a nagy mennyiségű adatok feldolgozásából származó előnyökkel, egy részterületen, az okoseszközökből vagy szenzorokból érkező adatok feldolgozásában javult a helyzet az előző félévhez képest. Rossz ugyanakkor, hogy a cégek túlnyomó része a mesterséges intelligenciát még nem állította hadrendbe az adatkezelés terén, pedig a két technológia felerősíti egymást” – mondta Németh Balázs, a K&H innnovációs vezetője.

Sokatmondó számok

A K&H szakértője szerint a K&H innovációs index második féléves eredményei közül az adatgazdaság szempontjából a legfontosabbak a következők:

  • A vállalatok 26 százaléka foglalkozik okoseszközökből, érzékelőkből származó adatok elemzésével. Arányuk az idei első félévben 18 százalékos volt, tehát látványos a javulás, de még bőven van tér a növekedésre.
  • Bár a helymeghatározáson alapuló, azaz geolokációs adatok kezelése, felhasználása komoly lehetőséget rejt egy-egy vállalkozás számára, ám kevés vállalkozás él a lehetőséggel. A K&H innovációs index szerint a válaszadó cégek mindössze 12 százaléka lát ebben fantáziát. Ez stagnálást jelent az első félévhez képest. A többség – 85 százalék – sem most, sem a jövőben nem tervez ezzel foglalkozni.
  • Szinten maradt azoknak a cégeknek az aránya is, amelyek a közösségi média-adatokat – köztük a kommenteket – automatikusan kezelik. 10 százalékos a részesedésük a második félévben, ami lényegében megegyezik az első féléves eredménnyel.

A K&H szakértője szerint a vállalkozások jövőbeli fejlődéséhez szükség lenne arra, hogy változzon a szemléletmód. Az adatfelhasználást mellőző cégek ugyanis hirtelen veszíthetnek a versenyképességükből.

(A felmérés a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére készült.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS