Ipar: 6 százalékos volt a növekedés áprilisban

2019. 06. 13., 09:35

2019 áprilisában az ipari termelés volumene 6,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit; munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 6,0 százalékkal bővült – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Az ipari export volumene 4,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari exportértékesítés 37 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 6,8 százalékkal emelkedett, míg a 14 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé stagnált.

Az ipar belföldi értékesítése 10,5, ezen belül a feldolgozóiparé 11,2 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos havinál.

Az iparon belül a döntő súlyt (96 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 6,0, a csekély súlyú bányászaté 66 százalékkal emelkedett. Az energiaipar kibocsátása (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 4,0 százalékkal nőtt, nagyrészt az előző évinél hidegebb idő hatására (az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint a 2019. áprilisi középhőmérséklet 3,4 Celsius-fokkal alacsonyabb volt a 2018. áprilisinál).

A feldolgozóipari termelés 30 százalékát képviselő járműgyártás kibocsátása 9,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A közúti gépjármű gyártás volumene 14,6, míg a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 2,8 százalékkal emelkedett. A feldolgozóipari termelés 10,5 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása idén először csökkent (2,0 százalékkal). A két legjelentősebb alágazat közül az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 13,8 százalékkal nőtt, ugyanakkor a híradástechnikai berendezés gyártása 10,4 százalékkal visszaesett. A feldolgozóipari termelésből több mint 10 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában gyorsult a növekedés üteme: a kibocsátás áprilisban 10,9 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A legnagyobb súlyt (26 százalék) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 7,6 százalékkal emelkedett. Az alágazatok közül legjobban, 40 százalékkal az igen csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósítás bővült, de jelentősen, 21 százalékkal nőtt a második legnagyobb súlyú italgyártás is. Csak egy alágazatban, a csekély súlyú dohánygyártásban esett vissza a termelés (6,8 százalékkal). Az alágak közül a leginkább, 14,4 százalékkal a kisebb súlyú villamos berendezés gyártása nőtt, mindkét értékesítési irányban bővültek az eladások.Idén először emelkedett a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása (10,5 százalékkal), elsősorban a belföldi értékesítés kedvező alakulásának köszönhetően. Tovább bővült a termelés a közepes súlyú alágakban: a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 9,1, míg a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 2,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Hasonlóan az előző hónaphoz, a legnagyobb mértékben, 16,4 százalékkal a legkisebb súlyú textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása csökkent; a szakágazatok döntő többségében visszaesés történt.

A régiók közül az ipari termelés csak Észak-Magyarországon csökkent (1,0 százalékkal), a többi régióban 3,4 és 13,9 százalék közötti volumennövekedést regisztráltunk, a legnagyobb mértékűt Pest régióban.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 1,3 százalékkal kisebb volt a 2018. áprilisinál. Az új belföldi rendelések 11,1 nőttek, ugyanakkor az új exportrendelések 3,3 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány április végén 8,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-18 21:10:59
A Budapesti Corvinus Egyetem közös kutatást indít az OPTEN-nel és a Grémium az Utódlásért Egyesülettel a hazai családi és nem családi tulajdonban lévő magánvállalatok professzionalizációjának feltérképezésére.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS