2010 és 2017 között a hazai cégek árbevételének 16–20 százaléka keletkezett elektronikus kereskedelem révén, 2018-ban 23 százaléka, ez nagyobb, mint a 17 százalékos uniós átlag – derül ki a statisztikai hivatal friss összefoglalójából.
Az infokommunikációs technológiák és az ehhez kapcsolódó tevékenységek egyre inkább szerves részét képezik a gazdasági folyamatoknak globális és hazai szinten egyaránt. Az internet fejlődése új értékesítési csatornát alakított ki, a kapcsolódó technológiák pedig új ágazatokat teremtettek, meglévőket alakítottak át – olvasható a KSH „Magyarország, 2018” című friss kiadványának digitális gazdaságról szóló fejezetében.
Az árbevétel közel negyede elektronikus árbevétel
Ma már szinte elengedhetetlen egy vállalkozásnál, hogy legyen internetkapcsolata, és a mindennapi működésükhöz tartozik a saját honlap fenntartása. 2018-ban a hazai vállalkozások (legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozások köre a pénzügyi szervezetek nélkül) 91 százalékának volt internetkapcsolata, 66 százaléka saját honlappal rendelkezett. Mindkét esetben javult az ellátottság (2, illetve 10 százalékponttal) a 2010. évihez képest, viszont elmarad az uniós átlagtól (97, illetve 77 százalék). Az internetes jelenlétnél fontos tényező, hogy a cégek milyen információt, lehetőséget kínálnak a felhasználók részére. 2018-ban a honlappal rendelkező vállalkozások 30 százaléka tette lehetővé, hogy a honlapján lehessen vásárolni, megrendelni a terméket/szolgáltatást. (Uniós szinten a vállalati weboldalak 24 százaléka ad lehetőséget a vásárlásra, rendelésre.) Az arány 4 százalékponttal magasabb a 2010. évinél, viszont a lehetőség kialakításában korlátozó tényező lehet a cég profilja, az általa értékesített termék vagy nyújtott szolgáltatás jellegzetességei.
2018-ban a magyar cégek 13 százalékánál származott az árbevétel legalább 1 százaléka elektronikus értékesítésből. 2010 és 2017 között a hazai cégek árbevételének 16–20 százaléka keletkezett elektronikus kereskedelem révén, 2018-ban 23 százaléka, ez nagyobb, mint az uniós átlag (17 százalék). Az e-kereskedelem súlya a nagyvállalatok körében a meghatározó, mivel esetükben 100 forintnyi árbevételből 36 forint származott ebből. A nagyvállalatok körében döntően elektronikus adatcserén keresztül zajlik az e-kereskedelem, viszont a 250-nél kevesebb foglalkoztatottal rendelkező vállalkozásoknál a webes értékesítés szerepe a jelentős. Bár az interneten történő értékesítés összességében a kisebb súlyt képviseli, a lakosság egyre szélesebb köre bonyolít rendszeresen vásárlásokat a világhálón keresztül.
Az IKT-szektor súlya
A digitalizáció felgyorsította az infokommunikáció fejlődését, ezáltal a digitális gazdaság alapját képező infokommunikációs szektor szerepe is hangsúlyosabbá válik a nemzetgazdaságon belül. Az IKT-szektor magában foglalja az elektronikai ipar jelentős részét, az információtechnológiai, híradástechnikai eszközök nagykereskedelmét, a szoftverkiadást, a távközlést, az információtechnológiai szolgáltatást, valamint az adatfeldolgozó, webhoszting, világhálóportál-szolgáltatást. Ezeken a területeken 2017 végén összességében 34 ezer vállalkozás működött, számuk 2013 és 2017 között évente átlagosan 6,3 százalékkal, a nemzetgazdasági átlagot meghaladó mértékben emelkedett. Mindössze 340 nagyvállalat tartozott az IKT-szektorba, viszont az árbevétel, beruházás és a hozzáadott érték alapján a szektor teljesítményének meghatározó része hozzájuk kötődött. 2017-ben az IKT-szektor tevékenységében 162 ezer fő vett részt, a teljes nemzetgazdaság átlagos állományi létszámának 5,3 százaléka.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
A tartály legösszetettebb formájú csonkzónái elkészültek; a csonkgyűrűk és a további fő elemek egyenként elvégzett minőségügyi átvétele után azok további megmunkálására és a tartály összeállítására az AEM-Technologies volgodonszki gyárában kerül sor.