Így „digitalizálódnak” a hazai vállalatok

2019. 07. 16., 14:01

2010 és 2017 között a hazai cégek árbevételének 16–20 százaléka keletkezett elektronikus kereskedelem révén, 2018-ban 23 százaléka, ez nagyobb, mint a 17 százalékos uniós átlag – derül ki a statisztikai hivatal friss összefoglalójából.

Az infokommunikációs technológiák és az ehhez kapcsolódó tevékenységek egyre inkább szerves részét képezik a gazdasági folyamatoknak globális és hazai szinten egyaránt. Az internet fejlődése új értékesítési csatornát alakított ki, a kapcsolódó technológiák pedig új ágazatokat teremtettek, meglévőket alakítottak át – olvasható a KSH „Magyarország, 2018” című friss kiadványának digitális gazdaságról szóló fejezetében.

Az árbevétel közel negyede elektronikus árbevétel

Ma már szinte elengedhetetlen egy vállalkozásnál, hogy legyen internetkapcsolata, és a mindennapi működésükhöz tartozik a saját honlap fenntartása. 2018-ban a hazai vállalkozások (legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozások köre a pénzügyi szervezetek nélkül) 91 százalékának volt internetkapcsolata, 66 százaléka saját honlappal rendelkezett. Mindkét esetben javult az ellátottság (2, illetve 10 százalékponttal) a 2010. évihez képest, viszont elmarad az uniós átlagtól (97, illetve 77 százalék). Az internetes jelenlétnél fontos tényező, hogy a cégek milyen információt, lehetőséget kínálnak a felhasználók részére. 2018-ban a honlappal rendelkező vállalkozások 30 százaléka tette lehetővé, hogy a honlapján lehessen vásárolni, megrendelni a terméket/szolgáltatást. (Uniós szinten a vállalati weboldalak 24 százaléka ad lehetőséget a vásárlásra, rendelésre.) Az arány 4 százalékponttal magasabb a 2010. évinél, viszont a lehetőség kialakításában korlátozó tényező lehet a cég profilja, az általa értékesített termék vagy nyújtott szolgáltatás jellegzetességei.

2018-ban a magyar cégek 13 százalékánál származott az árbevétel legalább 1 százaléka elektronikus értékesítésből. 2010 és 2017 között a hazai cégek árbevételének 16–20 százaléka keletkezett elektronikus kereskedelem révén, 2018-ban 23 százaléka, ez nagyobb, mint az uniós átlag (17 százalék). Az e-kereskedelem súlya a nagyvállalatok körében a meghatározó, mivel esetükben 100 forintnyi árbevételből 36 forint származott ebből. A nagyvállalatok körében döntően elektronikus adatcserén keresztül zajlik az e-kereskedelem, viszont a 250-nél kevesebb foglalkoztatottal rendelkező vállalkozásoknál a webes értékesítés szerepe a jelentős. Bár az interneten történő értékesítés összességében a kisebb súlyt képviseli, a lakosság egyre szélesebb köre bonyolít rendszeresen vásárlásokat a világhálón keresztül.

Az IKT-szektor súlya

A digitalizáció felgyorsította az infokommunikáció fejlődését, ezáltal a digitális gazdaság alapját képező infokommunikációs szektor szerepe is hangsúlyosabbá válik a nemzetgazdaságon belül. Az IKT-szektor magában foglalja az elektronikai ipar jelentős részét, az információtechnológiai, híradástechnikai eszközök nagykereskedelmét, a szoftverkiadást, a távközlést, az információtechnológiai szolgáltatást, valamint az adatfeldolgozó, webhoszting, világhálóportál-szolgáltatást. Ezeken a területeken 2017 végén összességében 34 ezer vállalkozás működött, számuk 2013 és 2017 között évente átlagosan 6,3 százalékkal, a nemzetgazdasági átlagot meghaladó mértékben emelkedett. Mindössze 340 nagyvállalat tartozott az IKT-szektorba, viszont az árbevétel, beruházás és a hozzáadott érték alapján a szektor teljesítményének meghatározó része hozzájuk kötődött. 2017-ben az IKT-szektor tevékenységében 162 ezer fő vett részt, a teljes nemzetgazdaság átlagos állományi létszámának 5,3 százaléka.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS