2010 és 2017 között a hazai cégek árbevételének 16–20 százaléka keletkezett elektronikus kereskedelem révén, 2018-ban 23 százaléka, ez nagyobb, mint a 17 százalékos uniós átlag – derül ki a statisztikai hivatal friss összefoglalójából.
Az infokommunikációs technológiák és az ehhez kapcsolódó tevékenységek egyre inkább szerves részét képezik a gazdasági folyamatoknak globális és hazai szinten egyaránt. Az internet fejlődése új értékesítési csatornát alakított ki, a kapcsolódó technológiák pedig új ágazatokat teremtettek, meglévőket alakítottak át – olvasható a KSH „Magyarország, 2018” című friss kiadványának digitális gazdaságról szóló fejezetében.
Az árbevétel közel negyede elektronikus árbevétel
Ma már szinte elengedhetetlen egy vállalkozásnál, hogy legyen internetkapcsolata, és a mindennapi működésükhöz tartozik a saját honlap fenntartása. 2018-ban a hazai vállalkozások (legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozások köre a pénzügyi szervezetek nélkül) 91 százalékának volt internetkapcsolata, 66 százaléka saját honlappal rendelkezett. Mindkét esetben javult az ellátottság (2, illetve 10 százalékponttal) a 2010. évihez képest, viszont elmarad az uniós átlagtól (97, illetve 77 százalék). Az internetes jelenlétnél fontos tényező, hogy a cégek milyen információt, lehetőséget kínálnak a felhasználók részére. 2018-ban a honlappal rendelkező vállalkozások 30 százaléka tette lehetővé, hogy a honlapján lehessen vásárolni, megrendelni a terméket/szolgáltatást. (Uniós szinten a vállalati weboldalak 24 százaléka ad lehetőséget a vásárlásra, rendelésre.) Az arány 4 százalékponttal magasabb a 2010. évinél, viszont a lehetőség kialakításában korlátozó tényező lehet a cég profilja, az általa értékesített termék vagy nyújtott szolgáltatás jellegzetességei.
2018-ban a magyar cégek 13 százalékánál származott az árbevétel legalább 1 százaléka elektronikus értékesítésből. 2010 és 2017 között a hazai cégek árbevételének 16–20 százaléka keletkezett elektronikus kereskedelem révén, 2018-ban 23 százaléka, ez nagyobb, mint az uniós átlag (17 százalék). Az e-kereskedelem súlya a nagyvállalatok körében a meghatározó, mivel esetükben 100 forintnyi árbevételből 36 forint származott ebből. A nagyvállalatok körében döntően elektronikus adatcserén keresztül zajlik az e-kereskedelem, viszont a 250-nél kevesebb foglalkoztatottal rendelkező vállalkozásoknál a webes értékesítés szerepe a jelentős. Bár az interneten történő értékesítés összességében a kisebb súlyt képviseli, a lakosság egyre szélesebb köre bonyolít rendszeresen vásárlásokat a világhálón keresztül.
Az IKT-szektor súlya
A digitalizáció felgyorsította az infokommunikáció fejlődését, ezáltal a digitális gazdaság alapját képező infokommunikációs szektor szerepe is hangsúlyosabbá válik a nemzetgazdaságon belül. Az IKT-szektor magában foglalja az elektronikai ipar jelentős részét, az információtechnológiai, híradástechnikai eszközök nagykereskedelmét, a szoftverkiadást, a távközlést, az információtechnológiai szolgáltatást, valamint az adatfeldolgozó, webhoszting, világhálóportál-szolgáltatást. Ezeken a területeken 2017 végén összességében 34 ezer vállalkozás működött, számuk 2013 és 2017 között évente átlagosan 6,3 százalékkal, a nemzetgazdasági átlagot meghaladó mértékben emelkedett. Mindössze 340 nagyvállalat tartozott az IKT-szektorba, viszont az árbevétel, beruházás és a hozzáadott érték alapján a szektor teljesítményének meghatározó része hozzájuk kötődött. 2017-ben az IKT-szektor tevékenységében 162 ezer fő vett részt, a teljes nemzetgazdaság átlagos állományi létszámának 5,3 százaléka.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.