Hiánypótló kutatás a hazai e-kereskedelem kihívásairól

2022. 06. 10., 15:57

A magyar e-kereskedelmi ökoszisztéma meghatározó szereplői által alapított Digitális Kereskedelmi Szövetség célja, hogy segítse a pandémia alatt rekord növekedésnek indult magyar digitális kereskedelem további fejlődését. A DKSZ tevékenységének első fontos mérföldköve a GKID-vel közösen végzett átfogó Online Export Kutatás, amely rámutatott a sokszínű és különböző érettségi szintű hazai e-kereskedők legfontosabb kihívásaira.

„A digitalizáció felgyorsítására van szükség a gazdaság minden területén ezért is döntött úgy az IVSZ, hogy társalapítóként közreműködik a Digitális Kereskedelmi Szövetség alapításában” – olvasható Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) közleményében. „Fontosnak tartjuk, hogy a kkv-k exportképesek legyenek, hiszen egy erőteljesen exportorientált ország vagyunk, de ez az export jelenleg főként a gyártáshoz és a szolgáltatásokhoz kötődik, a kiskereskedelem nagyon kevés százalékát adja csak, és látjuk, hogy régiós szinten is van növekedési potenciál. Az IVSZ-nél több évtizednyi tapasztalat, rengeteg jó gyakorlat és értékes kapcsolat gyűlt már össze, amelyre építve az e-kereskedelem digitalizációja terén is lehet építeni, és amelyből a DKSZ tagjai is profitálhatnak.”

Szintugrás, de nem mindenhol 

Az elmúlt két évben Magyarországon is nagy lökést kapott az e-kereskedelem, a hazai vásárlók is egyre többször és több mindent rendelnek online. 2021-ben Magyarország a második leggyorsabban bővülő e-kereskedelmi piac volt az Európai Unióban, igaz alacsonyabb bázisról indult. 

Miközben a hazai vásárlók egyre rutinosabbá, magabiztosabbá váltak az online rendelések területén, a magyar e-kereskedők egyre nagyobb versenyhátrányba kerülnek, főként a piacot jelenleg uraló, többségében nemzetközi, sokszor még magyar operációval sem rendelkező e-kereskedők miatt, akik árnyékában egyre kisebb teret, lehetőséget kapnak a magyar hátterű cégek a fejlődésre. 

Magyarország gazdasága alapvetően exportorientált, a külkereskedelmet jelenleg azonban leginkább termelő ágazatok és gyártó vállalatok uralják. Hazánk teljes exportforgalmából a gyártás részesedése 71%, míg a kereskedelem súlya mindössze 14%. A kereskedelmi export legnagyobb részét a nagykereskedelem adja, a kiskereskedelem alig 0,7%-os súllyal részesül a teljes magyar export forgalomból. A kiskereskedelmi exportból 13%-a realizálódik online kiskereskedelmi tevékenységhez köthetően. 

Gátak és kihívások a hazai digitális kereskedők előtt 

Az e-kereskedők által megnevezett gátak sok esetben prekoncepciókon és bizonytalanságokon alapulnak, melynek alapja, hogy nem érzik elég jónak a terméküket, versenyképesnek az árazásukat, vagy egyszerűen csak azt gondolják, hogy még nem állnak készen arra, hogy más piacon is megmérettessék magukat. A kutatás arra világított rá, hogy a hazai webáruházak alacsony exportálási kedve változatos indokok és problémák köré szerveződik. Ilyenek például a megfelelő e-kereskedelmi tudással, tapasztalattal bíró munkaerő, vagy a hosszú távú stratégiák hiánya, a hazai és ezzel együtt saját kézben tartott logisztikai rendszerek fejletlensége, a jogi és adminisztrációs problémák, a főleg gyártási, de említésre került a termelési tevékenységek exportjára épülő magyar gazdasági struktúra, vagy a hazai vállalati kultúrára jellemző kockázatkerülés is. 

A termékportfóliójukat nem versenyképesnek ítélők magas aránya azt jelzi, hogy a hazai kereskedők még félnek a külföldi piacra lépéstől, nem hisznek az általuk forgalmazott termékek versenyképességében, nem rendelkeznek a vélt megfelelő szaktudással és persze elegendő tőke sem áll rendelkezésükre. 

A magyar webáruházak és kereskedők külkereskedelemtől való távolmaradásának okait vizsgálva egy még nagyon éretlen piac képe rajzolódik ki, ahol nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű digitálisan képzett munkaerő, problémát okoz a komfortzónából való kilépés, és nincs meg a külföldi működés elindításához szükséges tudás és kapcsolati tőke. A DKSZ többek között ezeknek a kihívásoknak a leküzdésében segíti a hazai vállalatokat – mondta el Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.

Megoldások és perspektívák 

Az e-kereskedelmi piacon, megfelelően lokalizált megjelenéssel és tartalommal könnyen tűnhet „helyinek” egy kereskedő, ezzel pedig a magyar piacra érkező régiós cégek élnek is. Olyannyira idomulnak a helyi viszonyokhoz, hogy sokszor ezek a nem magyar vállalkozások teljesen magyarnak tűnnek, magyar nyelvű felületekkel, áraikkal, a helyi fizetési specialitásokhoz való alkalmazkodással, magyar ügyfélszolgálattal, sőt sok esetben egy magyarul is jól csengő márkanévvel. 

A DKSZ 6042 fő bevonásával készült, online vásárlókra irányuló reprezentatív kutatásának tanúsága szerint a hazai vásárlók 70%-a gondolja azt, hogy a cseh tulajdonú kifli.hu teljesen magyar kereskedő. Az eredményeket ráadásul tovább árnyalja, hogy 10-ből 4 hazai online vásárlót nem zavar, ha egy webáruház külföldi hátterű, amennyiben jól tud idomulni a magyar körülményekhez és igényekhez. 

Mindezek fontos inspirációt adhatnak a magyar cégek számára, külföldi terjeszkedésük tervezésekor, a kihívások ellenére ugyanakkor látjuk azokat a hazai sikeres példákat is, amelyek azt bizonyítják, hogy a magyar cégeknek helyük van a regionális és globális e-kereskedelmi ökoszisztémában. 

A DKSZ számára az első lépés, hogy az exportot általánosságban is népszerűsíteni kell és jó példák révén bemutatni, hogy miért érdemes exportálni, mely piacok rendelkeznek jelentős potenciállal. Fontos felhívni a magyar hátterű kereskedők figyelmét arra, hogy egy jó stratégiával fel tudnak készülni a külföldi terjeszkedésre. 

A kutatás teljes anyaga ezen a linken érhető el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 05. 25., 16:55
Hosszú ideje a vállalkozás világában élők is sokat tanulhattak a VOSZ Páholy első három rendezvényén, ahol a résztvevőknek lehetősége van a tanulás mellett egymás és a másik vállalkozás tevékenységének megismerésére. Nagyon készülünk az év további rendezvényeire is – mondta Micski Marianna, a VOSZ Heves vármegyei elnöke a vosz.hu-nak.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 05. 29., 17:20
epizód: 2023 / 8   |   hossz: 22:26
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökével áttekintettük az építőipar első negyedévi visszaesésének okait, és arra is megkértük, hogy vázolja az ágazat továbbiakban várható sorsát. Bár nem minden szakmabeli járt rosszul az utóbbi időben, „sok pozitívumot nehezen tudna mondani“. Az elnök tisztázta a nemzeti tüzépek körül halmozódó félreértéseket, és azt is elárulta, hogy milyen modern éptőipari megoldásokat kedvelnek az embereket, illetve melyek felfutását reméli.
Dr. Baracsi Katalin internetjogászt az általa cégek kollektívái számára tartott online jogi tréningek kapcsán a legfontosabb, az embereket leginkább aggasztó problémákról kérdeztük. A szakértő maga is meglepőnek tartja, hogy hányszor találkozik olyan emberrel, aki még mindig nincs tisztában az interneten elkövethető bűncselekmények súlyával. Sőt, azzal sem, hogy online egyáltalán lehet bűnt elkövetni. Ha mindez nem lenne elég, azt is viszonylag kevesen tudják, hogy mit tehet meg a céges IT-eszközökkel és a rajta felhalmozódott adatokkal a dolgozó, illetve maga a vállalat. Utóbbi egyébként nem árt, ha jó előre leszögezi, hogy mire lehet használni a céges számítógépet és mire nem.
Ebben az epizódban bebizonyítjuk, hogy szemléletváltással sokkal olajozottabb és jóval jövedelmezőbb szervezetté válhat bármely vállalkozás. A gyengeség szemléletet felváltó erősség szemlélet megváltást jelenthet a cégeknek, akik olyan erőforrástömegre bukkannak meglévő kollektívájukban, amire jó eséllyel nem is számítottak. Arról, hogy vezetőképzéssel, csapatépítéssel és mindezek tudományosan megalapozott stratégiáival hogyan lehet sikerre ítélni egy üzletet, az [eureka] Consulting and Games fehérgalléros ügyfélkörrel dolgozó üzleti tanácsadó cég társalapítójával, Bódi Gabriellával beszélgettünk.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS