Dr. Birkner Zoltán: Azt akarjuk, hogy Magyarország 2030-ig felkapaszkodjon Európa vezető innovátorai közé

– Magyarországon a vállalkozók naponta hallanak az innováció fontosságáról, de a többség tudja egyáltalán, hogy eszik vagy isszák az innovációt?

– A KSH adataiból az derül ki, hogy a hazai vállalkozások több mint 70 százaléka egyáltalán nem végez innovációs tevékenységet. Közülük csupán 14 százalék számolt be különböző akadályozó tényezőkről, 86 százalék azonban azt válaszolta, hogy egyszerűen nem látja szükségét az innovációnak. Ez jól példázza a hazai vállalkozások jelenlegi attitűdjét.

Szerencsére Magyarországon egyre több vállalkozás folytat kutatótevékenységet: a friss KSH adatok szerint 2018-ban már 2000 vállalkozási kutatóhely működött, ami 24 százalékkal több, mint az előző évben. Ezen belül jelentősen nőtt a kkv-k aránya. Bár a 250 főnél nagyobb vállalkozások csupán 7,2 százalékkal részesedtek a vállalkozási kutatóhelyek számából, mégis ők adták a szektor K+F-ráfordításának 58 százalékát. Mindez jól mutatja, milyen tartalékok rejlenek még a hazai kkv-k innovációs képességének fejlesztésében.

Célunk, hogy beépüljön a köztudatba, hogy a cégek számára az innovatív gondolkodásmód a lehető legjobb befektetés. A hazai tapasztalatok egyelőre azt mutatják, hogy a magyar vállalkozó akkor gondolkodik el az innováció lehetőségén, ha megjelenik egy számára közvetlen forrást biztosító pályázati kiírás. Meggyőződésem, hogy az innováció akkor jelent igazi perspektívát, ha általános szemléletmódként, változás- és megoldásorientált filozófiaként jelenik meg a cégek életében. Épp ezért fontos a szemléletváltás tudatos ösztönzése és célzott szolgáltatásokkal való támogatása.  Természetesen fontosak a pályázatok finanszírozási lehetőségei is, de pusztán ezekkel nem lehet nagy áttörést elérni.

– A kkv szektorban milyen téren látja a legnagyobb problémát és miben a legnagyobb fejlődési lehetőséget, ha az innováció kerül szóba?

– Általánosságban elmondható, hogy az innovációs hajlandóság a magyar kkv-knál alacsony. Nem feltétlenül ismerik a lehetőségeiket, nem tudják, hogy az ezzel kapcsolatos információkat hol érhetik el közvetlenül. A másik az innovatív gondolkodásmód fejlesztése: a cégvezetőnek muszáj az innovációval tudatosan foglalkozni, hogy a problémaorientált stratégiákat felváltsa a változás- és megoldásorientált gondolkodásmód. Ha növelni tudjuk a hazai vállalkozások, köztük kiemelten a kkv-k innovációs képességét, azzal óriási tartalékokat mozgósíthatunk a magyar gazdaságban. Persze egyértelmű, hogy a legtöbb ilyen vállalkozásnak nincs sem emberi, sem anyagi erőforrása a kutatás-fejlesztéshez. Ugyanakkor szerte az országban megtalálhatók azok a tudástermelő egyetemek, ahol mindez rendelkezésre áll. A globális kihívásokra választ kereső alkalmazott kutatások, valamint a vállalati szféra innovációs teljesítményének ösztönzése a megújuló pályázati rendszer két legfontosabb pillére. Ezért is kiemelt cél, hogy erősödjön az együttműködés a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer szereplői között, és a vállalatok kölcsönösen előnyös együttműködéseket alakítsanak ki az egyetemekkel és kutatóintézetekkel, ezzel is hozzájárulva a kutatási eredmények gyakorlati hasznosításához.

Óriási lehetőség van a közvetlen uniós források bevonásában is. Az EU Horizont 2020 keretprogramjában eddig odaítélt támogatásokból az EU13 országok pályázóinak kb. 5 százalékot sikerült elnyerniük, míg a régi tagországokba 86 százalék jutott. Bár Magyarország az eddigi csaknem 1000 sikeres pályázati részvétellel és 259 millió euró elhozott forrással az EU13, azaz a 2004 után csatlakozott EU tagországok között a harmadik, fontos, hogy a magyar résztvevők az eddiginél hatékonyabban használják ki ezeket a közvetlen finanszírozási lehetőségeket, amelyek között kifejezetten kkv-kat célzó források is vannak. A hazai pályázói sikeresség elősegítésére új intézkedéscsomagot vezettünk be, amely a szakértői szolgáltatások megerősítésétől kezdve a hazai rásegítő pályázatok rendszerének megújításáig és a pályázókat támogató szolgáltatások – köztük új mentorpogramunk – elindításáig terjed.

– A Hivatal idén először kiállítóként is részt vesz a Fiatal Vállalkozók Hetén. Honnan jött az ötlet? A szemléletmódváltást nyilván a fiataloknál a legegyszerűbb elkezdeni, de az idősebb korosztály tud nekik ebben segíteni, vagy inkább az „öregeknek” lenne mit tanulniuk?

– Valóban, a Hivatal idén kiemelt szakmai támogatóként vesz részt a magyar gazdasági utánpótlásnevelés egyik legfontosabb eseményén, a Fiatal Vállalkozók Hetén. Elsősorban az innováció fontosságára hívjuk fel a fiatal vállalkozók figyelmét, de tanácsokkal is szolgálunk a résztvevőknek. Ahogy utaltam rá, a magyar vállalkozók többségére ma még sajnos jellemző, hogy nem fordít kellő figyelmet az innovációra, nem használja ki a folyamatos megújulással, fejlesztésekkel, változáskezeléssel elérhető előnyöket. Pedig ezek a tényezők nem csak a személyes önmenedzselésnek, hanem a sikeres vállalatépítésnek is nagyon fontos elemei. Azt gondolom ideálisnak, ha az innovációs gondolkodásmód elsajátítása már az oktatási rendszerben elkezdődik, ahonnan így nem csupán kiváló szakemberek, hanem friss gondolkodású, kreatív fiatalok kerülnek ki. Amikor ők céget alapítanak, ott már alapként jelenik meg ez a fajta gondolkodásmód. 

– Közel másfél éve irányítja az NKFIH-t. Mit ért el eddig, és mit tűzött ki maga elé a következő időszakra?

– Az adatok azt igazolják vissza, hogy jó irányban halad az innovációs rendszer megújítása. Soha korábban nem jutott annyi forrás K+F tevékenységek finanszírozására, mint 2018-ban: míg a hazai ökoszisztéma szereplői 2017-ben még a GDP 1,35 százalékát, tavaly már 1,53 százalékot, azaz 654 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztésre. 2020-ra ez az arány remélhetőleg eléri a kitűzött 1,8 százalékos célt. A kormány ennek érdekében jelentősen bővíti a rendelkezésre álló állami forrásokat, 32 milliárd forinttal növeli meg a KFI támogatásra szánt keretet. A többletforrás az NKFI Alap jelenleg elérhető pályázati programjainak továbbvitele mellett további hazai forrásokból új kutatás-fejlesztési programok elindítására is lehetőséget biztosít. Három pillérével az új hazai pályázati rendszer már a következő, 2021-ben induló Horizont Európa uniós kutatás-fejlesztési és innovációs keretprogram támogatási rendszerének logikáját követi: az egyéni kutatói kiválóság támogatása, azaz az alapkutatás, a globális kihívásokra választ kereső alkalmazott kutatások támogatása, köztük az ipari-kutatói együttműködések, valamint az innovációs ökoszisztéma – kiemelten a vállalatok, kkv-k, startupok – támogatása. A fenntarthatóság miatt is fontos, hogy a most rendelkezésre álló források felhasználása a lehető leghatékonyabban valósuljon meg.

Az átalakult pályázati rendszer rugalmasabb forrásfelhasználással, az adminisztrációs terhek könnyítésével, a pályázói igényekhez igazodva célozza, hogy jóval több magyar vállalkozás legyen képes új termékek és szolgáltatások előállítására, valamint az egyetemek, kutatóhelyek is hatékonyabban bekapcsolódjanak az innovációs láncba. Új pályázati konstrukcióinkkal fókuszba állítottuk a tudás piaci hasznosítását, az egyetemek és a vállalati szféra együttműködését, és a kkv-k bekapcsolódását az innovációs tevékenységbe. Jelenleg 3800 aktív projektet kezelünk, megháromszoroztuk a támogatott innovációs projektek számát, többszörös túljelentkezést generálva mind az alapkutatási, mind az innovációs pályázatokon. A kormány eltökéltsége egyértelmű, és ez az én személyes ambícióm is a következő évekre: azt akarjuk, hogy Magyarország 2030-ig felkapaszkodjon Európa vezető innovátorai közé, a GDP 3 százalékát költve kutatás-fejlesztésre. Ehhez rengeteget kell dolgoznunk. A legfontosabb céljaim közé sorolom a hazai kis- és középvállalkozások innovációs teljesítményének javítását, valamint azt, hogy a piaci orientációjú együttműködések révén az állami kutatói műhelyek és felsőoktatási intézmények kutatási eredményei a gyakorlatban hasznosuljanak.

– Változatlanul Budapest központúnak tartja Magyarországot?

– Budapesten és Pest megyén kívül is van élet, ezt én tudom a legjobban. Kifejezetten figyelünk arra, hogy az ökoszisztéma megújításába országszerte minden érdekeltet bevonjunk, interaktív platformokat kínálva a vélemények kifejtésére és az együttműködések kialakítására. Az Országos Innovációs Fórum keretében minden megyébe ellátogattunk, 25 helyszínen összesen 2800 piaci szereplővel, köztük helyi kkv-kkal és nagyvállalatokkal egyeztettünk az innovációs rendszer megújításával kapcsolatos javaslatokról, igényekről. 1500 kedvezményezett megkeresésével ügyféligény felmérést végeztünk kkv, nagyvállalati és egyetemi környezetben a pályázatértékelési rendszerről. Újabb, jelenleg is zajló kezdeményezésünk a Területi Innovációs Platformokat (TIP) bemutató országos programsorozat 5 vidéki egyetemi helyszínen és Budapesten. Az eseménysorozat célja, hogy az egyetemi tudásbázisra épülve olyan térségi szerveződések jöjjenek létre országszerte, amelyek egyszerre biztosítanak lehetőséget az innovációs szakpolitikai irányok közvetlen megismerésére, a helyi innovációs ökoszisztéma szereplői közötti együttműködések kialakítására, illetve erősítésére és új szakmai alapok megteremtésére.