Deloitte: az IoT az alapokkal kezdődik

2023. 09. 22., 15:22

Számos, egymást kiegészítő technológia fejlődésének köszönhetően az Internet of Things (IoT) egyre gyorsuló növekedési pályán halad. Az 5G megjelenése zökkenőmentesebb végfelhasználói élményt biztosít a nagyobb számú összekapcsolt eszköz számára – állítják a Deloitte szakértői.

Az IoT felhasználási eseteinek széles skálája ismert, a pénzügyi szolgáltatásoktól kezdve az egészségügyön át a kiskereskedelemig. A piaci szereplők felismerték, hogy alapvető fontosságú a jól összekapcsolt digitális vállalkozások létrehozásához: az IDC előrejelzése szerint az IoT-re fordított globális kiadások 2023-ban elérik az 1,1 billió dollárt, ami 52 százalékos növekedést jelent a 2019-es kiadásokhoz képest.

„A csatlakoztatott eszközök mennyisége miatt a hálózatok sebezhetőek a hackerekkel szemben, akik a lánc egyetlen láncszemén keresztül szereznek hozzáférést. Az adatlopás hatékony ellenintézkedések nélkül kockázatot jelent. Egyes ágazatok a többinél nagyobb kockázatnak vannak kitéve – például a pénzügyi szolgáltatások és az egészségügy területén a védett személyes adatokat, illetve a személyes egészségügyi adatokat gyakran keresik eladásra a sötét weben. Azoknak, akik vezető szerepet akarnak betölteni a bomlasztó technológiák bevezetésében, az adatbiztonság garantálása kritikus elem” – mondta Szász Beáta, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának szenior tanácsadója.

A Deloitte felméréséből kiderült: a biztonsági tesztelés (57 százalék) volt a válaszadók által említett legnagyobb kihívást jelentő szempont az IoT-alkalmazások tesztelésében – az adatbiztonság hitelesítése az üzembe helyezés előtt valóban kritikus fontosságú, és rendkívül összetett lehet. Az ezt követő kihívások kiegyensúlyozott eloszlást mutatnak: az infrastruktúra szükségessége (45 százalék), a szükséges IoT-eszközök (44 százalék) és a tesztautomatizálási stratégia (41 százalék) szorosan követik egymást. Az összekapcsolt rendszerek megértéséhez és a validálások elvégzéséhez szükséges megfelelő erőforrás-képzettségek szükségessége (33 százalék) szintén fontos volt.

A kihívások megfelelő kezelése összetett feladat. Több időt és erőforrást kell fordítani az IoT-alkalmazások biztonságának tesztelésére, és az összekapcsolt rendszerek kiépítéséhez és teszteléséhez szükséges megfelelő infrastruktúra kialakítására, különös figyelemmel a felhasználók megnövekedett mobilitási igényeire, a hálózat rendelkezésre állására és sávszélességére, valamint a hatalmas adatmennyiségek kezeléséhez szükséges adatközponti kapacitásokra.

A tesztelési stratégia priorizálásakor az IoT legnagyobb függőségeit – minimális késleltetés és gyors adatmozgás – kell szem előtt tartani. Az olyan változókat, mint az eszközök képessége, a Wi-Fi beállítása és a hálózati infrastruktúra, előzetesen alaposan validálni kell.

Hogy érdemes elkezdeni az IoT-tesztelést?

A szélesebb körű tesztelési stratégia alapos meghatározása kritikus fontosságú, és bár a feladat nagynak és összetettnek tűnhet, néha a leghasznosabb visszatérni az alapokhoz. A „zajon való átlátáshoz” felhasználó-központú megközelítést érdemes alkalmazni: azonosítani kell azon eszközök kombinációját, amelyek egy meghatározott időintervallumon keresztül folyamatos felhasználói forgalmat bonyolítanak, vagy amelyeken a forgalom hullámzik. A legsebezhetőbb, vagy a potenciális megbízhatósági, skálázhatósági és rendelkezésre állási problémák szempontjából kell meghatározni a tesztelendő alkalmazásokat.

Ez a megközelítés támogatja a támadásoknak leginkább kitett alkalmazások folyamatos tesztelését és validálását. A házon belüli diagnosztikai megoldások és IoT-laborok végzik el legjobban a csatlakoztatott ökoszisztéma validálását, a telepített emulátorok különböző eszközöket és szoftveralkalmazásokat imitálnak, hogy értékelni lehessen az olyan problémákból eredő potenciális hibákat, mint a szoftverfrissítések, hardverfrissítések, hibalehetőségek és hálózati problémák.

Végül fel kell mérni az eszközök és szoftveralkalmazások skálázhatóságát az adatáramlás jelentős késleltetés nélküli fenntartása érdekében. Fontos, hogy az alkalmazásoknak frissítés közben is rendelkezésre kell állnia, hogy az adatok folyamatos áramlása mindenkor biztosított legyen.

„Az 5G az IoT-elfogadás gyors terjedését eredményezte, számtalan olyan felhasználási esetet nyitva meg az iparágakban, amelyek mélyebb élményeket teremtenek a végfelhasználók számára. A sebezhetőségek és a biztonsági kihívások azonban megsokszorozódnak egy ilyen hatalmas és összekapcsolt ökoszisztémában. A komplexitással kapcsolatos kihívások kezelése érdekében előre meg kell határozni egy átfogó IoT-tesztelési stratégiát, amely az alapokhoz – az eszközök prioritásainak felhasználó-központú megközelítésekkel történő meghatározása, széles körű mintavétel, házon belüli laboratóriumok és emulátorok, valamint alapos skálázhatósági értékelések – nyúlik vissza” – foglalta össze Bakó Béla, a Deloitte Magyarország Technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS