Csúcsokat döntenek a napelemes beruházások Magyarországon

2024. 01. 21., 17:10

Új időszámítás kezdődik idén a hazai zöldenergia-tárolói fejlesztésekben. A hét elején megnyílt pályázatok 137 milliárd forinttal támogatják a családok és vállalkozások tárolói fejlesztéseit. Egy korábbi kiírásban további 33 milliárd forint hasznosul hálózati integrált energiatárolói beruházásokban.

Az átviteli rendszerirányító Mavir és az elosztók projektjeiben már a beszerzések folynak, idén több helyszínen megkezdődhet a kivitelezés.

A naperőművi és napelemes rendszerek összes teljesítményének bővülése 2022 után újabb rekordot döntött: az éves gyarapodás tavalyelőtt haladta meg először az 1 gigawattot, tavaly pedig több mint 1600 megawatt új kapacitás létesült, így az eredetileg meghatározott célszámnak akár a kétszerese, 12 gigawatt, is rendelkezésre állhat 2030-ra.

Az időjárásfüggő megújulók gyors elterjedése komoly kihívások elé állítja a hálózatüzemeltetőket és a rendszerirányítót. A Mavir a tavalyelőtti kevesebb mint háromszázhoz képest tavaly több mint ezer negyedórában tapasztalt 400 megawattot meghaladó kiegyenlítetlenséget. Jelentősen megszaporodtak a nulla- vagy negatíváras órák is a hazai áramtőzsdén: 2023-ban 96 volt belőlük, több, mint a megelőző tíz évben összesen. A megújuló kapacitások ugrásszerű növekedése mellett zöldenergia-tárolói beruházásokkal őrizhető meg az ellátás biztonsága.

A zöldenergia hasznosítását élénkítő intézkedések közül a hálózati integrált energiatárolást ösztönző programban már tavaly megszülettek a támogatói döntések. A 33 milliárd forintos állami hozzájárulásnak köszönhetően 13 helyszínen összesen 38 megawatt összteljesítményű és 100 megawattóra összkapacitású tárolót telepítenek.

A folyamatban lévő beszerzések alapján akár már 2024 második felében megindulhatnak a kivitelezési munkálatok, a fejlesztések a tervezett ütemezés szerint 2025 nyárra mindenhol befejeződnek. A legnagyobb projektben az átviteli rendszerirányító 20 megawattos (60 megawattórás) tárolót létesít Szolnoknál 15 milliárd forint támogatással.

A közlemény szerint a Napenergia Plusz Program a családokat segíti a napelemet és tárolót tartalmazó modern rendszerek létesítésében. A gazdasági társaságok január 15-től jelentkezhetnek a vállalati fejlesztéseket ösztönző, 62 milliárd forintos keretösszegű felhívásra. A céges program vissza nem térítendő támogatást és bevételkompenzációt kínál ipari energiatárolók létesítéséhez és legalább tízéves üzemeltetéséhez. A vállalkozók saját célra is használhatják az új eszközöket, de előre kell sorolniuk a rendszerirányító igényeinek kiszolgálását. A támogatott létesítmények legkésőbb 2026 április végéig kiépülnek.

Az új zöldenergia-tárolókkal több mint hússzorosára nő a jelenleg mintegy 20 megawattos hazai kapacitás.

A vállalatok fejlesztéseit a pályázati forráson túl a támogatással kombinálható rendszerhasználati és csatlakozási díjkedvezmények is megkönnyítik.

Az akkumulátoros zöldenergia-tárolás mellett a szakminisztérium vizsgálja a hidrogén fokozott hasznosításának és legalább egy szivattyús-tározós erőmű létesítésének lehetőségeit is.

A főként családoknál működő kisebb napelemes rendszerek darabszáma novemberben felülmúlta a negyedmilliót. Az év végéig telepített újabb létesítményekkel 255 ezer fölé futott fel a mutató. Az előző évtized végéhez képest ez jócskán több mint négyszeres bővülést jelent – írja közleményében az Energiaügyi Minisztérium.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 08., 11:15
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége fontosnak tartja az igazságos és arányos közteherviselést. Jelentős vagyonnal nagyobb közteherviselési felelősség jár. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott vagyonadó-tervezet jelenlegi formájában történő bevezetését azonban a VOSZ nem támogatja, mindenekelőtt azért nem, mert az veszélyezteti a magyar kis- és középvállalkozások fejlődését.
2026. 10. 08., 09:25
Mit ér a jogszabály által biztosított információhoz való jog, ha a munkavállaló a gyakorlatban nem mer élni vele? A bértranszparencia problémája valójában akkor merül fel, amikor egy munkavállaló először teszi fel a kérdést: minek alapján keresek ennyit, és mi indokolja a közöttünk fennálló bérkülönbséget? Ezeket a kérdéseket járja körül dr. Pusztay Petra ügyvéd.
2026-10-08 12:15:56
Aktuális vállalkozói kérdések, rugalmas foglalkoztatási megoldások, VR-technológia és értékes üzleti kapcsolatok – sikeresen zajlott le a VOSZ vállalkozásfejlesztési workshopja, amely október 6-án került megrendezésre Budapesten, az Anker-házban.
2026-10-07 23:20:00
Az első adókötelezettség alapja a tervek szerint – a belföldi illetőség vagy a vagyonkezelési adóalanyiság megszűnése eseteinek kivételével – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot, a bevallás és az adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.
2026-10-07 17:25:00
Nyári Zsolt okleveles adószakértő a BizniszPlusz podcast új adásában elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS