Az EK kutatója is közreműködött a Budapest Szolár Térkép elkészítésében

2022. 10. 04., 18:17

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Energiatudományi Kutatóközpontban (EK) működő Környezetfizikai Laboratórium Energiastratégia és Környezeti Hatások Kutatócsoportjának munkatársa, Soha Tamás vezető térinformatikai fejlesztőként vett részt a főváros hivatalos napenergia-potenciál téradatbázisa, a Budapest Szolár Térkép megalkotásában.

A közelmúltban ingyenesen elérhetővé vált online alkalmazás a főváros lakosságának, valamint a kereskedelem és az ipar területén működő vállalatoknak nyújt információt arról, hogy saját ingatlanjaik tetőzete milyen mértékben alkalmas napelempanelek telepítésére, ami jelentős segítséget nyújt számukra napelemes fejlesztéseik tervezésében.

A Budapesti Klímastratégia keretében a főváros vállalta, hogy 2030-ra 40 százalékkal csökkenti károsanyag-kibocsátását. A sürgető feladatot mi sem indokolja jobban, mint hogy hazánk villamosenergia-felhasználásának 25 százaléka Budapesten, azaz az ország területének csupán 0,5 százalékán összpontosul, amelynek biztosítása jellemzően fosszilis tüzelőanyagok elégetésével történik. Budapest összetett tervének egyik eleme a város villamosenergia-előállításának dekarbonizációja. Ennek érdekében különböző ösztönzőkkel 1500 megawatt (MW) beépített fotovoltaikus kapacitás megvalósulását kívánja elősegíteni.

Az energetikai átmenet egyik fontos állomása a Budapest Szolár Térkép megalkotása, amely Magyarország első nagy léptékű napospotenciál-térképe. Ezzel Budapest is csatlakozott azon európai nagyvárosokhoz (pl. Bécs, Amszterdam, Helsinki és Berlin), amelyek interaktív szolártérképpel segítik a lakosokat és az üzleti szereplőket napelemes fejlesztéseik tervezésében.

A Budapest Szolár Térkép téradatbázisának összeállítása 2021-ben kezdődött, melyet több hónapos adat-előkészítés, valamint ezzel párhuzamosan a helyi adottságokra és a projekt lehetőségeire optimalizált módszer kidolgozása követett. Az adatbázis számos összetevője közül kiemelendő a főváros 344 000 építményének helyszínrajzait tartalmazó térképi réteg, illetve a legfontosabb vizsgálatokat lehetővé tevő és az egész várost lefedő digitális felszínmodell. Ez utóbbi egy aktív távérzékelési módszer, a LiDAR-technológia segítségével előállított, 20 centiméteres vízszintes, illetve ennél is pontosabb vertikális felbontású pontfelhő. Ez a felszínmodell szolgált alapul az épületek tetőfelületeinek kitettségét és dőlésszögét bemutató raszteres rétegek, illetve az árnyékhatás-vizsgálatot is tartalmazó, egész évre vonatkoztatott, órás felbontású besugárzásmodellezés elkészítéséhez.

Az ingyenesen elérhető, egyszerűen használható webes alkalmazás az egyes épületekre vonatkoztatva ábrázolja a benapozottságot, így az ingatlanok tulajdonosai vagy kezelői az applikáció segítségével megállapíthatják, hogy az adott épület teteje milyen mértékben alkalmas napelempanelek telepítésére. A beépített címkereső használatával a keresett épületre kattintva felugró ablakban jelennek meg a hasznos információk: a tetőzet kiterjedése, a napelemek elhelyezésére leginkább alkalmas részek mértéke, a telepíthető napelempanelek összteljesítménye, illetve a becsült éves villamosenergia-termelés. Az adatok kiértékelésével és összesítésével a szakemberek megállapították, hogy a főváros épületeinek tetőin elérhető technikai fotovoltaikus potenciál összesen 5000 MW.

A Budapest Szolár Térkép úgy készült el, hogy alkalmas legyen egyéb térképi rétegek integrálására is, megnyitva ezzel az utat más fővárosi projektek számára. Soha Tamás elmondta, hogy a téradatbázisban tárolt információk olyan kutatási lehetőségeket biztosítanak, amelyek illeszkednek az Energiastratégia és Környezeti Hatások Kutatócsoport épületenergetikai és villamosenergia-hálózati vizsgálataihoz. Az adatbázisból kinyerhető adatok értékelése jelenleg is tart, ennek eredményeképpen komplex elemzések, összesítések, geostatisztikák és más kimutatások segítik majd a szakemberek munkáját. A további tervek között szerepel az alkalmazott modell térbeli kiterjesztése más hazai településekre is.

ELKH

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 14:10:00
A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelési Főosztálya megbízásából elkészült a „Zöldinfrastruktúra útmutató”, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a támogatást igénylőknek (elsősorban önkormányzatoknak) a területükön jelentkező környezeti és klímakockázatok azonosításában, és a problémák természetalapú, zöld és kékinfrastruktúra létrehozásával történő megoldásában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS