DNS4EU néven új európai doménnévrendszer-feloldó szolgáltatást fejleszt egy nemzetközi konzorcium az ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) részvételével.
A DNS4EU célja, hogy az EU polgárai, vállalatai és intézményei nagy teljesítményű, biztonságos rekurzív DNS-t (Domain Name System) használhassanak internetes tevékenységük támogatására. Az adatvédelmi szempontoknak megfelelő szolgáltatás fejlesztésére irányuló projekt az európai internetes szuverenitás létfontosságú mérföldköve.
A DNS-szolgáltatással az internetre csatlakoztatott számítógépeket IP-címek, azaz hosszú számsorok helyett könnyebben megjegyezhető doménneveken ‒ például sztaki.hu ‒ lehet elérni Az IP-címeket és a doménneveket úgynevezett DNS-szerverek kötik össze egyfajta internetes telefonkönyvként. Ennek a rendszernek egyik központi eleme az úgynevezett DNS-feloldás (DNS resolver), amellyel lekérhetők az egyes címekhez tartozó nevek. Ebből készül most európai verzió az Európai Bizottság kezdeményezésére.
Mivel az önálló névfeloldás költséges vagy lassú, a feladatot általában specializált szolgáltatók végzik a végfelhasználói berendezések helyett. A nyilvános DNS-feloldó szolgáltatások a lekérdezések több mint felét, míg a maradékot az internetszolgáltatók által kínált feloldók, illetve egyéb nem nyilvános megoldások fedik le.
Rigó Ernő, a SZTAKI Hálózatbiztonsági és Internet Technológiák Osztályának vezetője szerint „a DNS-feloldó szolgáltatást üzemeltetők a hozzájuk érkező kérések révén jelentős mennyiségű információt szereznek a felhasználók internetes tevékenységéről, sőt lehetőségük nyílik e tevékenységek közvetett befolyásolására, blokkolására vagy akár eltérítésére is. A felhasználóknak ezt a befolyásolást általában értéknövelő tényezőként, biztonsági szolgáltatásként ‒ például kártékony tartalmakra irányuló DNS-kérések szűrése ‒ adják el. Az ilyen mértékű adatgyűjtésnek, beavatkozási lehetőségnek potenciális gazdasági, kiberbiztonsági, nemzetbiztonsági kockázatai vannak.”
Az Európai Bizottság célja, hogy a felhasználók adatai az uniós digitális térben maradjanak, és a szolgáltatást minél több – akár 100 millió – európai felhasználó számára biztosítsák a legszigorúbb adatvédelmi normák betartása mellett.
A terv szerint a telekommunikációs operátorok és internetszolgáltatók infrastruktúráját új, nyilvánosan elérhető DNS-feloldókkal fogják kombinálni. Az alapszolgáltatás az európai polgároknak és intézményeknek ingyenes lesz, fizetés ellenében pedig prémium szolgáltatások is igénybe vehetők majd.
A cseh Whalebone szoftvervállalat vezetésével 2023. január 1. és 2025. december 31. között megvalósuló DNS4EU projektben 10 uniós országból 13 konzorciumi tag – köztük Magyarországról a SZTAKI és az általa koordinált HunCERT – vesz részt. További konzorciumi tagok: ABI Lab (CERTFin, Olaszország), Centro Nacional de Cibersegurança (CERT.PT, Portugália), CESNET (Csehország), CZ.NIC (Csehország), Czech Technical University in Prague (Csehország), deSEC (Németország), Ministry of Electronic Governance (Bulgária), NASK (CERT Polska, Lengyelország), National Cyber Security Directorate (Románia), F-Secure (Finnország) és Time.lex (Belgium).
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.