A robotok egyelőre nem veszélyeztetik az újságírók munkáját

A robotok egyelőre nem veszélyeztetik az újságírók munkáját
2022. 03. 18., 09:13

A folyamatosan ránk zúduló „tartalomcunami" a hagyományos média számára egyre nagyobb kihívást jelent: a streaming szolgáltatók, a közösségi oldalak és a klasszikus sajtótermékek egyszerre versenyeznek az emberek figyelméért. Mind több kiadó és szerkesztőség fordul ezért az adatalapú technológiák és a gépi tanulás (ML) felé, hogy olyan információkra és eszköztárra tehessenek szert, melyekre komoly üzleti döntéseket alapozhatnak és biztosíthatják a hosszú távú nyereségességet. Tartalomajánló rendszerek, címkézés, újságíró robot – mindez már nem csak a jövő. A legújabb trendekről és a magyar médiumok technológiai felkészültségéről is beszélgettek a téma szakértői a Protechtor technológiai és üzleti videósorozatának legfrissebb epizódjában.

A média iparág összessített globális értéke előrejelzések szerint 2025-re elérheti a 2670 milliárd dollárt, ennek a hatalmas a tortának a legnagyobb szeletét pedig nem meglepő módon az online tartalmak, keresőportálok és közösségi oldalak hasítják ki több mint 542 milliárd dolláros éves értékesítési volumennel. A médiaipar sem mehet el azonban az elmúlt évek száguldó digitalizációs és technológiai forradalma mellett, és már nem csak a mamutkiadók és nagy márkák, hanem kisebb szereplők és piacok számára is a túlélés és az üzleti sikerek kulcsát jelentik az adat- és mesterséges intelligencia alapú megoldások.

A webanalitikák használata mára már alap: az online szerkesztőségek pontosan látják, hányan és mikor kattintottak egy-egy cikkre, de a közösségi média-interakciókat is mérni tudják – vajon, hogy lehet mindezeket egy rendszerbe fésülni úgy, hogy a médiacégek komoly stratégiai és üzleti döntéseket alapozhassanak a rendelkezésre álló adatokra?

Csak egy dolog számít: minőségi tartalom villámgyorsan

Kétségtelen, hogy napjainkban a „tartalom a király”, annak előállítása pedig a végletekig demokratizálódott, egyszerre verseng ugyanis a figyelemért a hírportál és az életmódmagazin, a YouTube csatornát vezető influenszer és a TikTokker, az embereknek pedig nem számít, honnan szerzik a számukra értékes információkat. A cél tehát a médiapiac szinte minden szereplőjénél jó minőségű, releváns tartalmat nyújtani minél gyorsabban azoknak a fogyasztóknak, akiket jó eséllyel szólítanak meg éppen az adott pillanatban és felületen. Ehhez nyújtanak felbecsülhetetlen értékű információkat az adatalapú megoldások, melyek közül a Protechtor videósorozatának friss részében is megosztottak jónéhányat

 „Ma már meg tudjuk például mondani egy akár többszáz munkatársat foglalkoztató médiaóriásnál, hogy hogyan lehet a legjobban kiaknázni a kollégák erősségeit, így optimalizálhatják a szerkesztőség működését. Órára lebontva analizálhatjuk, mennyire működik jól egy hírportál címoldala, és hogy mekkora erőforrást érdemes befektetni a kezelésébe. Az adatvezérelt megközelítésnek köszönhetően tehát hatékonyabban és gazdaságosabban működhetnek a médiumok – magyarázta Sólyom Balázs, a Trendency Data Science és Analitika üzletágának vezetője.

Az analitika mellett nagyon fontos szerep jut az előrejelzéseknek is, itt hívják segítségül a szakértők a gépi tanulás (machine learning – ML) eszközeit. Ezek egyik tipikus példája az online kereskedelemből is ismert ajánlórendszerekhez hasonló megoldás, ahol az elolvasott cikk alatt olyan kapcsolódó írásokkal találkozhat az olvasó, mely nagy eséllyel szintén érdekelni fogja.

A mesterséges intelligencia egészen fejlett előrejelzéseket is képes megmutatni, ki gondolná például, hogy a forint-euró árfolyam vagy éppen az időjárás és a hétvége közeledte is komoly hatással lehet a tartalomfogyasztási szokásainkra? Nos, az algoritmusok akár ezen tényezők figyelembevételével is meg tudják jósolni, hogy milyen témájú cikkeket mikor érdemes publikálni a médiumoknak ahhoz, hogy kimagasló kattintási arányt produkáljanak.

Bár az igény és ezzel együtt a piac hazánkban is dinamikusan bővül, nem meglepő módon a nemzetközi médiaóriások mutatják az utat a technológiai fejlesztések terén: a Bloomberg már egy 200 fős stábot foglalkoztat csak ezzel a feladatkörrel. Egy biztos: aki hosszabb távon is sikeres szereplője akar lenni a médiaiparnak, annak mihamarabb be kell szállnia az adatvezérelt tartalomgyártás és működés világába.

Lőttek az „emberszabású” újságíróknak?

Egyre fontosabb szerep jut tehát a gyorsan tanuló gépeknek a tartalomgyártás területén is, sőt megjelentek azok a „robotok", melyek akár már egy cikket is képesek önállóan megírni. Vannak például olyan sablonszerű szerkesztőségi tartalmak – a sporteredményekkel vagy a napi tőzsdei hírekkel foglalkozó írások –, amelyek nem igényelnek emberi kreativitást, így az adatok, számok, statisztikák betáplálása után az algoritmus dolgozik tovább – a kész cikket pedig csak korrektúrára kell küldeni a publikálás előtt.

Felmerül kérdés, ami minden iparágat foglalkoztat, amelyben megjelenik a mesterséges intelligencia: mi lesz így a „humán” újságírókkal? Nos, attól egyelőre biztosan nem kell tartani, hogy a gépek elveszik a munkájuk, ugyanis számos olyan műfaj van az oknyomozó cikkektől kezdve az érzelmes blogbejegyzésekig, melyeket az ML eszközeivel nem lehet előállítani. Ráadásul azt sem szabad elfelejteni, hogy az algoritmusokat is emberek alkotják, az ő ismereteik, logikájuk, elméjük működését követi a mesterséges intelligencia is.

Szenczi Roland, Trendency vezető adatszakértője hozzátette: „A gépi tanulás alapú megoldásokat készítő csapatunk igen sokszínű: a magas szintű fejlesztő tudással és speciális ML technológiai ismeretekkel rendelkező kollégák mellett együtt dolgozunk viselkedéselemző pszichológusokkal vagy éppen a biostatisztika területéről érkezőkkel is. Bár gyakori tévhit, a mesterséges intelligencia nem úgy működik, hogy az egyik oldalon bedobunk valamit, bent végbe megy a csoda, és kapunk valamilyen eredményt. Mi mondjuk meg, mi találjuk ki, hogy mit fognak az algoritmusok véghez vinni. Pontosan ezért én nem úgy képzelem el a jövő szerkesztőségeit, hogy gépek tevékenykednek benne, sokkal inkább úgy, hogy rengeteg monitor veszi körül az újságírókat, akik valós időben figyelik a pillanatnyi trendeket és fontos témákat, illetve az ezeket feltáró analitikákat és előrejelzéseket – az adatalapú szemlélet általánossá válásával pedig új fejezet kezdődik a modern újságírásban.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS