Az előző hónaphoz viszonyítva 0,5 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbitól – a munkanapok számát figyelembe véve – 4,1 százalékkal maradt el az ipari termelés volumene 2024. augusztusban.
Mivel az idei augusztusban 2-vel kevesebb munkanap volt, mint 2023 augusztusában, a nyers adatok szerint az éves visszaesés sokkal nagyobb volt (9,5 százalék). A statisztikai hivatal rövid tájékoztatása szerint „2024 augusztusában a feldolgozóipari alágak döntő többségében visszaesett a termelés volumene. Mindössze három alágban nőtt a kibocsátás, a legnagyobb mértékben a vegyi anyag, termék gyártásában.”
Az ipari termelés az év első nyolc hónapjában 3,8 százalékkal volt kisebb, mint 2023 azonos időszakában.
„A hazai ipar kibocsátása két éve stagnál, illetve enyhén csökken – emlékeztet kommentárjában Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője. – Az alapfolyamatok terén egyelőre nincs olyan tényező, ami felfelé mutató kockázatot jelentene az év hátralévő részére. A német gyártók – egyelőre külhoni – üzembezárásai és megszellőztetett, nagy volumenű leépítései még csak most következnek. Középtávon lehetünk talán bizakodóak: a termelésbe lépő jelentős kapacitásbővítések – főként a járműiparban, valamint az akkumulátorgyártás terén – a kibocsátás érdemi fellendülését eredményezhetik, nagyobb volumenben a jövő év második felétől kezdődően. Azonban rendkívül sok a bizonytalanság: kérdés, hogy az elmúlt időszakban tapasztalt kereslethiány magával vonja-e a projektek elhalasztását, illetve késlelteti-e a termelés felfuttatását.”
Tavaly is Magyarországra érkezett az Európába irányuló kínai működőtőke legnagyobb része – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség a Rhodium Group és a Mercator Institute for China Studies közös jelentése alapján.
A Magyar Nukleáris Társaság közgyűlésén Jákli Gergely elnök-vezérigazgató beszélt a paksi beruházás aktualitásairól.