Az e-kereskedelemtől kezdve a hibrid rendezvényeken át egészen az autóiparig minden szegmensben előretörtek a videós tartalmak, melyek kiemelkedő eredményekkel építik az ügyfélkapcsolatokat, mutatnak be szolgáltatásokat, termékeket vagy éppen erősítik a vállalati márkát. Sok helyen ütközik azonban nehézségekbe a tartalomgyártás idő vagy erőforrások hiányában: itt lépnek a képbe „gépi” barátaink, a mesterséges intelligencia alapú videógyártás ugyanis már nem csupán a jövő, hanem egy elérhető technológia, amivel szinte minden iparágban érdemes számolni. Hol áll most az MI-alapú videókontent gyártás globálisan és a hazai piacon, milyen kockázatokat tartogathat és merre mutat a jövő? A sokakat foglalkoztató kérdéseket a Protechtor online eseménysorozat legutóbbi kiadásában szakértő vesézte ki.
A pandémia miatt még inkább felpörgő digitalizáció szinte minden iparágat és üzleti szegmenst érint, melynek szereplői eredményesen szeretnék építeni és tartani a kapcsolatot ügyfeleikkel, partnereikkel vagy vevőikkel. Az újvonalas kommunikáció talán legfontosabb eszközei az audiovizuális tartalmak lettek, melyek hatékonyságához ma már kétség sem fér: a videók 64 százalékkal nagyobb eséllyel vezetnek valós vásárláshoz, a vállalkozások 81 százaléka így ma már jelentős forrásokat biztosít videómarketingre.
A piac tehát dinamikusan bővül, de sok esetben szembesülnek azzal a cégek, hogy az igyekezet, illetve a ráfordított idő- és emberi erőforrás ellenére mégsem érnek el átütő eredményt. A választ az egyre több területen segítséget nyújtó mesterséges intelligencia – ezen belül is az emberi agy működését imitáló algoritmusokkal működő deep learning technológia – jelentheti, mely páratlan hatékonysággal szólíthatja meg az egyes célcsoportokat és maximalizálhatja a személyre szabott tartalomgyártásban rejlő üzleti lehetőségeket.
Személyreszabott kommunikáció gyorsan és hatékonyan
Hosszú évtizedek óta egy irányba tart a modern tartalomgyártás: a vállalatok minél inkább személyre szabott termékekkel és szolgáltatásokkal szeretnék kiszolgálni fogyasztóikat, esetleg olyan ajánlatokkal, melyekről korábban nem is sejtették a vásárlók, hogy érdekelné őket. Ezért is nyerhettek teret a szervezetek és a környezetük között kommunikációban a jobban célozható online megjelenések, a közösségi média és a rendkívül hatékonynak bizonyuló audiovizuális tartalmak.
Ezzel együtt mind nagyobb szerepet kapnak az adat- és mesterséges intelligencia alapú megoldások is: „iparágtól és szektortól függetlenül repítheti új dimenzióba a cégeket az MI-alapú kommunikációs szemlélet és döntéshozatal. A technológiával gyakorlatilag minden szegmenst pontosan az őket megszólító üzenetekkel, hívószavakkal, képi tartalmakkal érhetik el, ez pedig már az olyan kreatív területeket is érinti, mint például a videóggyártás” – fűzte hozzá a témához Gönczy Gábor, a Protechtort szervező Stylers Group ügyvezető-tulajdonosa.
Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az emberi közreműködés feleslegessé válna, a mesterséges intelligencia inkább a mikrocélzásban segít, vagyis abban, hogy minden célcsoport az őt leginkább megszólító videós tartalommal találkozzon. A bevitt elemeket (hangot, képet) az algoritmus tetszőleges számú verzióba tudja rendezni (például nem, kor vagy érdeklődési kör szerint célozva) és tesztelni a különböző fogyasztói szegmenseken, így képes kiválasztani a leghatékonyabb videó-variánsokat.
Ezzel nem csupán a marketingszakemberek álma válik valóra, de a fogyasztók is pontosan azokkal az információkkal találkoznak, melyek valóban értékesek számukra a döntésük meghozatalában. Talán a mesterséges intelligencia legnagyobb előnye ezen a területen az idő-, költség- és erőforráshatékonyság, ami komoly materiális és immateriális előnyöket biztosít a technológiát alkalmazó cégeknek.
Hosszú még az út – a deep fake-veszély is odébb van
A témával foglalkozó Protechtor webinárium vendége az MI-alapú videógeneráló platformot fejlesztő magyar startup, a Colossyan társalapítója és termékfejlesztési vezetője volt. Kovács Dominik Máté szerint jelenleg a legtöbb megoldás élő szereplőkkel dolgozik, akik a kamera elé állva olvasnak fel szövegeket, hogy megtanítsák az algoritmust a betűk, szavak kiejtésére – így indul a videógyártás folyamata.
A következő mérföldkő az lehet, ha már nem csupán a felvételeken szereplők arcmimikáját és szájmozgását tudják a későbbiekben a célok szerint módosítani, de a kinézetüket is. Ez elvezethet oda, hogy akár nagyjátékfilmek erőforrásigényét és költségvetését is optimalizálhatja a minőségi szintet ugró technológia vagy élőben is lehetségessé válik az alkalmazása.
Természetesen ezzel kapcsolatban napjainkban is számos aggály merül fel, hiszen találkozhattunk már deep fake (rossz szándékkal manipulált) tartalmakkal, de a megoldás olyan fejlett infrastruktúrát és tudást igényel, hogy tömeges csalásokra a közeljövőben nem kell számítani.
„Nagy az érdeklődés a világ minden részéről, de főként az Egyesült Államokból, Indiából és Európából, ahol sokan szeretnek innovatív megoldásokba fektetni, és maguk is a vízió megvalósulásának részeseivé válni. A magyar piacon is számos szereplővel dolgozunk együtt, különösen a pénzügyi és a telekommunikációs szektorból, a célokat tekintve pedig legtöbben a marketing tevékenységük részeként, a belső kommunikációban vagy tréningek és képzések kapcsán jelentkeznek nálunk. A visszajelzések egyértelműek: összehasonlíthatatlanul nagyobb elköteleződés váltható ki videós tartalmakkal, mi pedig abban tudunk segíteni, hogy ez minél hatékonyabban, pontosabban és gyorsabban menjen”– teszi hozzá Kovács Dominik Máté
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.