Az e-kereskedelemtől kezdve a hibrid rendezvényeken át egészen az autóiparig minden szegmensben előretörtek a videós tartalmak, melyek kiemelkedő eredményekkel építik az ügyfélkapcsolatokat, mutatnak be szolgáltatásokat, termékeket vagy éppen erősítik a vállalati márkát. Sok helyen ütközik azonban nehézségekbe a tartalomgyártás idő vagy erőforrások hiányában: itt lépnek a képbe „gépi” barátaink, a mesterséges intelligencia alapú videógyártás ugyanis már nem csupán a jövő, hanem egy elérhető technológia, amivel szinte minden iparágban érdemes számolni. Hol áll most az MI-alapú videókontent gyártás globálisan és a hazai piacon, milyen kockázatokat tartogathat és merre mutat a jövő? A sokakat foglalkoztató kérdéseket a Protechtor online eseménysorozat legutóbbi kiadásában szakértő vesézte ki.
A pandémia miatt még inkább felpörgő digitalizáció szinte minden iparágat és üzleti szegmenst érint, melynek szereplői eredményesen szeretnék építeni és tartani a kapcsolatot ügyfeleikkel, partnereikkel vagy vevőikkel. Az újvonalas kommunikáció talán legfontosabb eszközei az audiovizuális tartalmak lettek, melyek hatékonyságához ma már kétség sem fér: a videók 64 százalékkal nagyobb eséllyel vezetnek valós vásárláshoz, a vállalkozások 81 százaléka így ma már jelentős forrásokat biztosít videómarketingre.
A piac tehát dinamikusan bővül, de sok esetben szembesülnek azzal a cégek, hogy az igyekezet, illetve a ráfordított idő- és emberi erőforrás ellenére mégsem érnek el átütő eredményt. A választ az egyre több területen segítséget nyújtó mesterséges intelligencia – ezen belül is az emberi agy működését imitáló algoritmusokkal működő deep learning technológia – jelentheti, mely páratlan hatékonysággal szólíthatja meg az egyes célcsoportokat és maximalizálhatja a személyre szabott tartalomgyártásban rejlő üzleti lehetőségeket.
Személyreszabott kommunikáció gyorsan és hatékonyan
Hosszú évtizedek óta egy irányba tart a modern tartalomgyártás: a vállalatok minél inkább személyre szabott termékekkel és szolgáltatásokkal szeretnék kiszolgálni fogyasztóikat, esetleg olyan ajánlatokkal, melyekről korábban nem is sejtették a vásárlók, hogy érdekelné őket. Ezért is nyerhettek teret a szervezetek és a környezetük között kommunikációban a jobban célozható online megjelenések, a közösségi média és a rendkívül hatékonynak bizonyuló audiovizuális tartalmak.
Ezzel együtt mind nagyobb szerepet kapnak az adat- és mesterséges intelligencia alapú megoldások is: „iparágtól és szektortól függetlenül repítheti új dimenzióba a cégeket az MI-alapú kommunikációs szemlélet és döntéshozatal. A technológiával gyakorlatilag minden szegmenst pontosan az őket megszólító üzenetekkel, hívószavakkal, képi tartalmakkal érhetik el, ez pedig már az olyan kreatív területeket is érinti, mint például a videóggyártás” – fűzte hozzá a témához Gönczy Gábor, a Protechtort szervező Stylers Group ügyvezető-tulajdonosa.
Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az emberi közreműködés feleslegessé válna, a mesterséges intelligencia inkább a mikrocélzásban segít, vagyis abban, hogy minden célcsoport az őt leginkább megszólító videós tartalommal találkozzon. A bevitt elemeket (hangot, képet) az algoritmus tetszőleges számú verzióba tudja rendezni (például nem, kor vagy érdeklődési kör szerint célozva) és tesztelni a különböző fogyasztói szegmenseken, így képes kiválasztani a leghatékonyabb videó-variánsokat.
Ezzel nem csupán a marketingszakemberek álma válik valóra, de a fogyasztók is pontosan azokkal az információkkal találkoznak, melyek valóban értékesek számukra a döntésük meghozatalában. Talán a mesterséges intelligencia legnagyobb előnye ezen a területen az idő-, költség- és erőforráshatékonyság, ami komoly materiális és immateriális előnyöket biztosít a technológiát alkalmazó cégeknek.
Hosszú még az út – a deep fake-veszély is odébb van
A témával foglalkozó Protechtor webinárium vendége az MI-alapú videógeneráló platformot fejlesztő magyar startup, a Colossyan társalapítója és termékfejlesztési vezetője volt. Kovács Dominik Máté szerint jelenleg a legtöbb megoldás élő szereplőkkel dolgozik, akik a kamera elé állva olvasnak fel szövegeket, hogy megtanítsák az algoritmust a betűk, szavak kiejtésére – így indul a videógyártás folyamata.
A következő mérföldkő az lehet, ha már nem csupán a felvételeken szereplők arcmimikáját és szájmozgását tudják a későbbiekben a célok szerint módosítani, de a kinézetüket is. Ez elvezethet oda, hogy akár nagyjátékfilmek erőforrásigényét és költségvetését is optimalizálhatja a minőségi szintet ugró technológia vagy élőben is lehetségessé válik az alkalmazása.
Természetesen ezzel kapcsolatban napjainkban is számos aggály merül fel, hiszen találkozhattunk már deep fake (rossz szándékkal manipulált) tartalmakkal, de a megoldás olyan fejlett infrastruktúrát és tudást igényel, hogy tömeges csalásokra a közeljövőben nem kell számítani.
„Nagy az érdeklődés a világ minden részéről, de főként az Egyesült Államokból, Indiából és Európából, ahol sokan szeretnek innovatív megoldásokba fektetni, és maguk is a vízió megvalósulásának részeseivé válni. A magyar piacon is számos szereplővel dolgozunk együtt, különösen a pénzügyi és a telekommunikációs szektorból, a célokat tekintve pedig legtöbben a marketing tevékenységük részeként, a belső kommunikációban vagy tréningek és képzések kapcsán jelentkeznek nálunk. A visszajelzések egyértelműek: összehasonlíthatatlanul nagyobb elköteleződés váltható ki videós tartalmakkal, mi pedig abban tudunk segíteni, hogy ez minél hatékonyabban, pontosabban és gyorsabban menjen”– teszi hozzá Kovács Dominik Máté
Zajlik az 5. blokki nukleáris sziget betonozása, a 6. blokki munkagödör földmennyiségének negyedét kiemelték.