A kódolás órájával segítettek gyengénlátó diákoknak

2018. 12. 06., 13:00

Ötven, látásproblémával élő gyermeket vezet be a kódolás világába a Microsoft és a Digitális Tudásért Alapítvány. Az idei Kódolás órájával azt szeretnék megmutatni, hogy a programozás alapjainak elsajátításával a fogyatékkal élő emberek is jókora lépést tehetnek kreativitásuk kibontakoztatása felé.

Alapvető programozási tudás birtokában gyengénlátó embertársaink is aktív alkotói lehetnek a digitális világnak – ez a megfontolás vezérelte a Microsoft Magyarországot, valamint a Logiscool által alapított Digitális Tudásért Alapítványt, amikor látásproblémával élő gyermekeket vezetett be a kódolás és a programozás világába.

A Kodu és a Minecraft alkalmazásokkal a gyerekek szó szerint játszva tanulják meg a programozás alapjait, fejlődik az algoritmikus gondolkodásuk, ízelítőt kapnak a csapatmunkából. A Microsoft és az Alapítvány szakemberei tavaly a Mozgásjavító Iskola diákjainak tartottak foglalkozásokat a Kódolás órája keretében, az idén pedig a Gyengénlátók Általános Iskolájába költözött be a nemzetközi kezdeményezés.

Itt 22 számítógép segítségével ötven, felsőtagozatos fiatalnak tanították meg a programozás alapjait a Digitális Tudásért Alapítvány oktatói és a Microsoft önkéntesei. Ehhez a code.org és a KODU fejlesztői programjait használták, amelyekkel a látásukban korlátozott fiatalok is tudnak kódolni, egyszerűbb alkalmazásokat fejleszteni.

IT-tudásuk elmélyítésével a későbbiekben akár informatikai munkát végezhetnek, így keresett és jól jövedelmező szakmájuk, állásuk lehet, miután elvégzik az iskolát.

A kódolás kreatív feladat. Miközben jobbá, gazdagabbá teszi a világot a gyengénlátó fiatalok kreativitása, az informatikai tudás komoly esélyt ad nekik egy gazdagabb, teljesebb életre” – mondta Csanak Gabriella, a Microsoft Magyarország marketing- és operatív igazgatója.

Örülünk, hogy a gyengénlátó fiatalokat is bevezethetjük az élményalapú programozásba, hiszen a logikus, algoritmikus gondolkodás elsajátítása későbbi, felnőttkori esélyeiket is növeli a munka világában” – tette hozzá Breuer Anita, a Digitális Tudásért Alapítvány alapítója. A digitális írástudás fontosságát, a kódolásban, valamint a programozásban rejlő lehetőségeket egy friss amerikai felmérés szerint már a szülők és a tanárok is felismerték. Egy, a Microsoft megbízásából készült amerikai kutatás szerint sok szülő azt tartja nagy kihívásnak, hogy nincs elég tanár, aki megtanítaná a gyerekeknek a digitális képességeket.

A kódolás bárhol, bármilyen életkorban elkezdhető, ráadásul hasznos képességgel vértezi fel azt, aki ebbe belevág. Egy iskola az értékes, az életben is használható tudással nyújthatja a legtöbbet a diákjainak. Ha pedig ez a tudás esélyt is jelent a sérült gyermekeknek, azzal jelentős szolgálatot is teszünk” – fogalmazott Hegyiné Honyek Katalin, a Gyengénlátók Általános Iskolájának igazgatója.

A Magyarországon ötödik alkalommal megrendezendő Kódolás órája kampány keretében – az idén december 3. és 7. között – a csatlakozó gyerekek a szülőkkel vagy tanárokkal együtt fordítanak legalább egy órát kódolásra.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 18., 22:15
A Demján Sándor Program összes támogatási eleme elindult, a 8+1 akciópont azt szolgálja, hogy direkt vagy indirekt módon segítsük a kis- és középvállalkozásokat– mondta Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.
2025. 03. 18., 15:15
A K&H nagyvállalati növekedési index 2024. IV. negyedévi adatai alapján a nagyvállalatok közel 80 százaléka úgy számol, hogy meg tudja tartani dolgozóit a következő 12 hónapban, minden tízedik vállalatnál csökkenő létszámmal terveznek. A 10 milliárd forintos árbevételt meghaladó cégeknél a legpesszimistábbak, körükben a 15 százalékpontot is eléri a leépítéssel kalkulálók aránya.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS