A jövő vállalatai kvantumtechnológiába fektetnek

2022. 04. 24., 16:07

Világviszonylatban a vállalatok közel egynegyede már dolgozik valamilyen kvantumtechnológián, amelyből számításaik szerint 3-5 éven belül kereskedelmileg is profitálhatnak.

Elképesztő ütemben nő az érdeklődés a kvantumtechnológiák iránt, amelybe a vállalatok jelenleg 23 százaléka már megkezdte a befektetést, további 20% pedig már most biztosan tudja, hogy a jövőben növelni fogja a befektetés mértékét – áll a Capgemini Kutatóintézet legfrissebb, Quantum Technologies című tanulmányában.

Kvantumtechnológia minden szektorba

A fokozott fejlesztés nem meglepő, hiszen a kvantumtechnológia szinte minden szektorban jól hasznosítható. A fenntarthatóbb működéstől, az akkumulátor gyártáshoz használható új anyagok felfedezéséig, az információk védelmén át az orvosi szenzorokig egészen a káros ipari gázok hatásainak mérsékléséig rendkívül széles körben alkalmazható. A Volkswagen Csoport nemrég mutatta be az első, kvantumszámításon alapuló valós idejű forgalomirányító rendszert, amely minimalizálja a várakozási és utazási időt.

Sőt, a pénzügyi szolgáltató szervezetek is ebben látják a jövőt: a kockázatos (befektetési) eszközökkel kapcsolatos pontosabb árképzés, a portfóliók jobb megtérülést célzó optimalizálása, valamint a csalások észlelése kapcsán vetnék be az új technológiát. Ebben élen jár a JP Morgan, amely már alkalmazza a hibrid, kvantumtechnológiát is magába foglaló portfóliómeghatározást segítő modellt. Ugyanakkor a tudományos területen működő szervezetek – mint a GSK – is megtalálták a kvantum „helyét" az iparágban: a vállalatok egy része már kvantumszámítógépekkel próbálja lerövidíteni a gyógyszerek fejlesztési ciklusait.
Számítástechnika, kommunikáció, szenzorok – ezeken a területeken hasít a kvantum

Leginkább három típusú kvantumtechnológia előretörése látszik kirajzolódni.

A kvantum-számítástechnika rendelkezik a legnagyobb potenciállal, de egyben ez van a legkevésbé érett szakaszban is. Ugyanakkor a kvantum-technológiákon dolgozó szervezetek többsége szerint öt évre vagyunk a kvantum-számítástechnika első kereskedelmi alkalmazási formáitól.

Nagy előrelépést hozhat az információcsere területén a kvantum-kommunikáció, amely a külső felekkel való kommunikációt, az adatvédelmet és a felhő alapú adatközpontokat teheti még biztonságosabbá.
A legelőrehaladottabb fejlesztési állapotban ugyanakkor a kvantumszenzorok vannak. Ezek fokozhatják a mérések pontosságát, különösen az egészségügyben/diagnosztikában, a hadiiparban, az autóiparban, az építőmérnöki területen, az építőiparban, az olaj- és gáziparban, az űriparban és a távközlési szektorban.

Kína és Hollandia a kvantumtechnológia zászlóshajói

A kvantumtechnológia fejlesztésében élen jár Kína (43 százalék) és Hollandia (42 százalék), ez a két ország rendelkezik a legnagyobb arányban olyan vállalatokkal, amelyek kvantum-technológiákon dolgoznak. Ezzel magasan Németország és az Egyesült Királyság 26 százalékos, valamint a globális 23 százalékos átlag fölött állnak.

Egyértelműen látszik, hogy a kvantumtechnológiák egyre nagyobb ütemben kerülnek ki a kutatási környezetekből és lépnek a tényleges alkalmazás területére: a kvantum-technológiákon dolgozó szervezetek csaknem 20 százaléka már elérte a megvalósítási szakaszt, míg további 23% releváns felhasználási módokat azonosított be és jelenleg ezek megvalósítását készíti elő.

„A kvantumtechnológiák terén a közelmúltban elért áttörések célja, hogy új korszak kezdődjön meg a számítástechnika, a szenzorok és a kiberbiztonság területén a következő 5 évben. A kutatásunk megerősítette, hogy egyre több szervezet tájékozódik a technológiáról és folytat kísérleteketa kvantumtechnológiák tényleges felhasználási módjaival kapcsolatosan. Az elmúlt két évben különösen a pénzügyi szektorban és az autóiparban figyelhető meg a technológia előretörése. Ahhoz, hogy képesek legyünk kiaknázni ezeket az újgenerációs technológiák adta lehetőségeket, fontos, hogy már ma, amikor a kereskedelmi alkalmazási módjaik elterjednek, felkészültek legyünk – emelte ki Pascal Brier, a Capgemini Innovációs Igazgatója.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS