36 milliárd forinttal támogatja a kormány a zöld buszprogramot

2021. 07. 17., 11:00

A következő tíz évre 36 milliárd forintot különített el a kormány zöld buszok vásárlásának és üzemeltetésének támogatására – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára pénteken Sopronban, a Zöld busz demonstrációs mintaprojekt soproni állomásának sajtótájékoztatóján.

Steiner Attila emlékeztetett, hogy Magyarország 2050-re klímasemlegessé kíván válni, amelynek érdekében a kormány elfogadta a Klíma- és természetvédelmi akciótervet. Ennek a hetedik pontja a közlekedés zöldítése, mert az ország kibocsátásának egyötödéért a közlekedési szektor felel.

A kormány az elmúlt években majdnem 20 milliárd forintot költött az elektromos közlekedés elterjesztésének népszerűsítésére, amelynek legfontosabb alappillére a Zöld busz program.

Első körben a Volánbusz Zrt. tenderében 123 elektromos és négy önjáró trolibuszt szereznek be, amelyek a közeljövőben jelennek meg a városokban.

Steiner Attila kiemelte, hogy a Zöld busz demonstrációs mintaprojektet azért indították el, hogy tapasztalatot szerezhessenek az önkormányzatok és az üzemeltető cégek is a zöld buszokról.

Sopronban július 9-e óta közlekedik egy zöld busz, amelyet a BYD Electric Bus & Truck Hungary Kft. bocsátott rendelkezésre.

Steiner Attila a zöld buszok előnyéről szólva azt mondta, hogy kedvezőek a levegőminőség és a szállópor szempontjából, mert nincs károsanyag-kibocsátásuk és jelentősen csökken a zajterhelés is.

Az eddigi tapasztalatok szerint egy busz egy hónap alatt 4911 kilogramm szén-dioxid-kibocsátást spórol meg, ezt a mennyiséget 71 fa tudná megkötni – mondta, hozzátéve, hogy éves szinten így egy busz majdnem 60 ezer kilogrammal kevesebb szén-dioxidot juttat a levegőbe.

Az államtitkár szólt arról is, hogy a környezetkímélés mellett iparfejlesztési eleme is van a programnak, mert a kormány szeretné elérni, hogy a buszgyártásban 60 százalékban belföldön készüljenek a zöld buszok.

A zöld buszok támogatása mellett a kormány az elektromos autók vásárlását is támogatja, nemrég egy hárommilliárd forintos keretösszegű pályázatot írtak ki, amely már elfogyott ugyan, de a jövőben újabb forrást szeretnének erre biztosítani.

Minden hónapban megnyílik az elektromos kerékpárok vásárlásának támogatására is a pályázat, emellett a kormány készül az elektromos meghajtású teherkerékpárok támogatása is, 400 millió forintos keretösszeggel.

Barcza Attila, Sopron és térsége fideszes országgyűlési képviselője azt emelte ki, hogy Sopron klimatikus gyógyhely, ezért kiemelten fontos a környezet megóvása.

A városvezetés szándéka az, hogy Sopron és térsége előre tudjon lépni a közlekedés-fejlesztésben, minden szinten – szögezte le, hozzátéve, hogy a város az M85-ös gyorsforgalmi úttal bekapcsolódott az országos autópályahálózatba és folyamatosan újulnak meg Sopronban és az agglomerációban is az utak.

Simon István, a város (Fidesz-KDNP) alpolgármestere azt emelte ki, hogy a környezet védelmében nemcsak a kormánynak, hanem a kisebb közösségeknek és az egyéneknek is fontos szerepe van.

Krenner László, BYD Electric Bus & Truck Hungary Kft. értékesítési vezetője azt mondta, hogy a Sopronban augusztus 6-ig ingyenesen használható zöld busz a cég komáromi gyárában készült.

Kitért arra is, hogy a cégcsoportnak világszerte 60 ezer elektromos autóbusza fut az utakon, ezen belül Európa húsz országának mintegy száz városában pedig kétezer jármű.

Veszprémi László, a Volánbusz Zrt. üzemeltetési főigazgatója azt mondta, hogy 2018 óta 1070 újszerű busz állt forgalomba a társaságnál, így tavaly több mint 20 ezer tonnával csökkent a cég szén-dioxid-kibocsátása. Idén 1665 új jármű beszerzését tervezik, jövő év végéig pedig a teljes állomány 40 százaléka újul meg. (MTI)

A fotón Steiner Attila, az ITM államtitkára.

(Fotó: MTI/Filep István)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS